Északi Áramlat: Elfogatóparancs egy ukrán gyanúsított ellen

Az Északi Áramlat gázvezetékek 2022 szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki egy ukrán állampolgár ellen a német főügyész – jelentette szerdán a német média.

A Die Zeit és a Süddeutsche Zeitung német napilapok, valamint az ARD műsorszolgáltató közlése szerint a gyanúsított – egy búvároktató – jelenleg bujkál,

utolsó ismert tartózkodási helye Lengyelországban volt.

2022. szeptember 26-án több robbanás rongálta meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket, ami megszakította a gázellátást. A robbanások a Balti-tengeren mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében történtek. A csővezetékeken négy szivárgást fedeztek fel a szabotázst követően. Az orosz földgáz korábban az Északi Áramlat 1-en keresztül érkezett Németországba. Az Északi Áramlat 2-t az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt nem helyezték üzembe.

Több ország hatóságai is nyomozást indítottak az ügyben, de Dánia és Svédország azóta lezárta saját vizsgálatát. A három német hírszolgáltató szerint

két további ukrán állampolgárt, egy férfit és egy nőt is gyanúsítanak, akik búvárként vettek részt a támadásban, ők helyezhették el a robbanószerkezeteket a vezetékeken.

A tudósításokban forrásként „egy külföldi hírszerző szolgálattól származó információkra” hivatkoztak. A nyomozás korábban egy vitorlásjachtra koncentrált, amelyen tavaly júliusban robbanóanyag nyomaira bukkantak. A hatóságok szerint a jachttal szállíthatták a helyszínre a robbanóanyagokat.

Pótlólagos megkeresést küldött az orosz főügyészség az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságainak az Oroszország és állampolgárai érdekei ellen elkövetett terrorcselekményekkel, köztük az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban – közölte Andrej Ivanov, az orosz főügyészség szóvivője  Moszkvában.

Ivanov szerint „annak ellenére, hogy erről tények állnak rendelkezésre”, az amerikai, a ciprusi és a francia hatóságok nem folytattak nyomozást az említett terrorcselekmények finanszírozása, illetve az elkövetésükhöz nyújtott egyéb segítségnyújtás körülményeinek ügyében.

A szóvivő közölte, hogy az illetékes német hatóságok „kitérnek” az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik elől.

Rámutatott, hogy mind a négy említett ország részese a robbantásos terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1997-es nemzetközi egyezménynek és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999-es nemzetközi egyezménynek.

„Ezzel kapcsolatban kötelesek intézkedéseket hozni a terrorizmus és annak finanszírozása elleni nyomozás érdekében, valamint maximális segítséget nyújtani az ilyen jogellenes cselekmények felderítéséhez, beleértve az eljáráshoz szükséges bizonyítékok megszerzésében való segítségnyújtást” – hangoztatta az orosz főügyészség szóvivője.

Mint mondta, a pótlólagos megkeresésekben felhívják az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy intézkedéseket kell hozniuk a terrorista tevékenység és annak finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése érdekében, meg kell szervezniük a törvénytelen tevékenység tényállásának kivizsgálását, és biztosítaniuk kell az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását.

Az orosz főügyészség április 3-án közölte, hogy felhívást kapott Andrej Kraszov, Nyikolaj Haritonov és Jana Lantratova képviselő, valamint Alekszandr Dugin és Andrij Derkacs közéleti személyiségtől arra, hogy vizsgálja ki a külföldön tartózkodó személyek és szervezetek esetleges részvételét egyes terrorcselekmények megszervezésében és finanszírozásában az Oroszországi Föderáció területén, valamint az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 csővezetékek felrobbantásában.

A vonatkozó anyagokat és megkereséseket a főügyészség megküldte az amerikai, a német, a francia és a ciprusi illetékes hatóságoknak.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében. A hatóságok megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg, a svéd és a dán nyomozást leállították.

Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász” országokat tette felelőssé a történtekért.

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.

Korábban bizonyítékokat mutatott be a The Washington Post, amelyek szerintük arra utalnak, hogy Ukrajnának köze lehetett az Északi Áramlat kettes gázvezeték tavalyi felrobbantásához. Az amerikai lap szerint az egész terrorakciót az ukrán titkosszolgálat egyik veterán ezredese irányította. Ő tagadja érintettségét és orosz propagandának nevezte az amerikai lap információit, az ukrán kormány pedig nem szólalt meg az ügyben.

Egy ukrán katonatiszt irányította az Északi Áramlat elleni támadást, ami közvetlen bizonyítéka, hogy Ukrajna részt vett a szabotázsakcióban

– számolt be a Washington Post.

Az amerikai lap szerint az ukrán hírszerzéssel szoros kapcsolatban álló ezredes, Roman Cservinszkij a logisztikát és a támogatást biztosította annak a 6 fős csapatnak, akik hamis személyazonossággal egy bérelt vitorlásról robbanótölteteket helyeztek el a gázvezetéken.

 A 48 éves katona az ukrán különleges műveleti erőknél szolgált, több titkos akcióban is részt vett, majd a háború kitörése után az Oroszország által elfoglalt területeken az ellenállási tevékenységre összpontosított.

A veterán hírszerző tagadja, hogy köze lenne a robbantáshoz és az erről szóló, szerinte alaptalan találgatásokat orosz propagandának nevezte. Az ukrán kormány szóvivői pedig ahogy korábban többször, úgy most is hallgatnak a témában.

Ukrajna következetesen tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához. Volodimir Zelenszkij például tavaly nyáron egy interjúban azt mondta: „Én vagyok az elnök, és ennek megfelelően adok utasításokat. Ukrajna semmi ilyesmit nem tett. Soha nem cselekednénk így. ”

Az Északi Áramlat tavaly szeptemberi felrobbantása óta Németország, Dánia és Svédország is nyomoz az ügyben. A vizsgálatok már Oroszországot, az Egyesült Államokat és Ukrajnát is felelőssé tették a terrortámadásért. A felelősséget viszont még senki sem vállalta.

Elemzők szerint kicsi az esélye, hogy Moszkva állna a terrorcselekmény hátterében,

ugyanis valószínűtlen, hogy az oroszok a saját gázvezetékük felrobbantásával vágják el magukat a bevételektől és csökkentsék a befolyásukat Európa energetikai helyzetére.

Az Egyesült Államok feltételezett szerepe többek szerint azért is érdekes, mert Joe Biden még a háború kitörése előtt a vezeték megszüntetésével fenyegetőzött.

Az amerikai elnök azt ígérte, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor tesznek róla, hogy ne legyen tovább Északi Áramlat.

A fordulat idén márciusban következett be, amikor a New York Times amerikai hírszerzői források alapján már arról írt: egy ukránbarát csoport a felelős az Északi Áramlat felrobbantásáért. Ezt az ukrán kormány azonnal cáfolta.

„Számomra ez egy elég furcsa történet, semmi közünk hozzá” – szögezte le Olekszij Reznyikov, ukrán védelmi miniszter.

Azonban a nyomozások szálai továbbra is Ukrajna irányába mutatnak, egyebek mellett brit és német lapok is arról írtak, hogy ha Volodimir Zelenszkijt ugyan nem is tájékoztatták, de Kijevnek köze lehet a terrorcselekményhez. Szakértők azt is megjegyzik:

az ukránok amerikai támogatás nélkül nem tudták volna végrehajtani a robbantást.

Ukrajna a háború kitörése óta több titkos műveletet és támadást hajtott végre Oroszország területén. Viszont több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi Áramlat elleni támadás célpontja egy olyan nem katonai infrastruktúra volt, ami több millió európai ember energiaellátását biztosította. Ráadásul az Északi Áramlatban a Gazprom 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik, és a megépítéséhez német, francia és holland energetikai cégek is dollármilliárdokkal járultak hozzá.