Mit jelenthet Kennedy visszalépése Trump számára?

Robert F. Kennedy független amerikai elnökjelölt pénteken felfüggesztette kampányát és bejelentette, hogy Donald Trump republikánus párti elnökjelöltet támogatja.

Ezt a 70 éves politikus az arizonai Phoenix városában tartott kampányfellépésén közölte.

Kennedy közölte, hogy a kampánycsapata által elvégzett belső felmérések szerint a versenyben maradva támogatókat vonhat el Trumptól, aki szoros versenyben áll a demokraták jelöltjével, Kamala Harris hivatalban lévő alelnökkel.

Bejelentette azt is, hogy

tíz ingadozó államban eltávolíttatja nevét a szavazócédulákról, hogy ne veszélyeztesse ott a választási eredményt, azonban a többi tagállamban megtartja jelöltségét.

Kennedy hangsúlyozta, hogy már többször is találkozott Trumppal és segédeivel, s megtapasztalta, hogy egyetértenek olyan kérdésekben, mint

a határok biztonsága, a szólásszabadság és a háborúk lezárásának szükségessége.

„Ezek azok az alapvető okok, melyek meggyőztek arról, hogy elhagyjam a Demokrata Pártot, függetlenként induljak és most támogatásom adjam Trump elnöknek” – mondta Kennedy.

„Még mindig számos olyan kérdés van, amelyben továbbra is nagyon komoly nézeteltéréseink vannak. Más kulcsfontosságú ügyekben azonban egyetértünk” – tette hozzá.

A Kennedy család tagjaként, környezetvédelmi ügyvédként és oltásellenes aktivistaként ismert fiatalabb Robert F. Kennedy az Ipsos legfrissebb augusztusi felmérése szerint ugyan a megkérdezettek mindössze 4 százalékának támogatását élvezi, ez azonban a mérleg nyelve lehet Trump és Harris szoros küzdelmében.

Kennedy 2023 áprilisában még Joe Biden hivatalban lévő elnök kihívójaként indult a Demokrata Párt elnökjelöltségéért.

A német külügyminisztérium diplomatái azon dolgoznak, hogy felkészüljenek egy olyan helyzetre, amelyet korábban elképzelhetetlennek tartottak, vagyis Donald Trump visszatérésére a Fehér Házba. Ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek Németországra – írja a Financial Times.

A minisztérium észak-amerikai részlegének képviselői, a politikatervezési osztály munkatársai, a transzatlanti együttműködés koordinátorának irodája és a washingtoni német nagykövetség egyfajta „informális válságcsoportot” hozott létre, hogy megvitassák, mit jelentene Trump győzelme Berlin számára, hogyan kell reagálnia rá.
A Financial Times szerint az esetleges Trump-győzelem mély aggodalmat kelt Berlinben. Németország attól tart, hogy Trump protekcionista gazdaságpolitikával térhet vissza, beleértve a 10 százalékos importvámok esetleges bevezetését, ami súlyosan károsítaná Németország exportorientált gazdaságát. Az aggodalmak fokozódtak, miután Trump J. D. Vance-t választotta alelnökjelöltjének, aki szkeptikus a NATO-val és Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Berlin attól tart, hogy egy esetleges új washingtoni adminisztráció megvonná az Európának nyújtott biztonsági garanciákat. „Évekbe fog telni, hogy alkalmazkodjunk ehhez a hadseregeink újbóli felfegyverzésén keresztül” – idéz az írás egy meg nem nevezett magas rangú német tisztviselőt, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy az ország „sebezhetőbbé” válik.

Donald Trump a New Jersey állambeli Bedminsterben működő golfpályáján tartott sajtótájékoztatót, amelyen a Biden-Harris adminisztráció idején tapasztalt áremelkedésekről beszélt, és azt ígérte, hogy hatalomra kerülése esetén egyik első intézkedése lesz az energia- és üzemanyagárak csökkentése.

A volt elnök a demokraták inflációellenes elképzeléseit „kommunista jellegű” árszabályozási tervnek nevezte, és ismét radikális baloldaliként emlegette demokrata elnökjelölt ellenfelét.

A Biden-Harris adminisztráció gazdaságpolitikájának eredményeként említette az energia-, üzemanyag-, és élelmiszerárak három és fél év alatti 20-50 százalék közötti emelkedését, valamint a reáljövedelem csökkenését, és az amerikai állampolgárok eladósodottságának fokozódását. Azt állította, hogy az elmúlt években teremtett munkahelyek nagy részét migránsok töltötték be. Hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén első intézkedései közé tartozik majd az illegális bevándorlók előtt az ország határainak lezárása, ugyanakkor megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van bevándorlókra, de ennek rendezett és legális formában kell történnie.

Az ukrajnai és közel-keleti háború lezárásával összefüggésben a volt elnök ismét idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akinek azon a szavait említette, hogy Donald Trumptól „féltek a világban”, elnöksége idején ezért nem voltak a jelenlegihez hasonló globális konfliktusok.

Kamala Harris demokrata elnökjelölt csütörtökön Maryland államban egy közösségi főiskolán tartott választási eseményt, aminek középpontjában a megélhetési kérdések álltak, többi között a gyógyszerek ára. A kampányrendezvény egybeesett a Fehér Ház bejelentésével arról, hogy megállapodás született gyártókkal több népszerű gyógyszer árának csökkentéséről az idősek egészségbiztosítási programja (Medicare) keretében.

Az elnöki hivatal csütörtöki közleménye szerint a megállapodás a 65 év felettiek állami egészségbiztosítási programjában finanszírozott 10 legnépszerűbb gyógyszer áráról szól, aminek támogatására a Medicare részeként 50 milliárd dollárt költött a szövetségi költségvetés. Az intézkedés nyomán a páciensek számára fizetendő árak is csökkennek.

Kamala Harris alelnök oldalán feltűnt Joe Biden elnök, aki július 20-án alelnökét támogatva lépett vissza választási indulástól. Az eseményen Joe Biden úgy fogalmazott, hogy alelnökéből rendkívül jó elnök válik majd, míg Kamala Harris megtiszteltetésnek nevezte, hogy alelnökként Joe Bidennel közösen szolgálhatott.

A két politikus Joe Biden elnökjelölti visszalépése óta első alkalommal jelent meg együtt a nyilvánosság előtt.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szoros állást mutatnak Kamala Harris és Donald Trump támogatottsága között. A közvélemény-kutatások elemzésével foglalkozó Real Clear Politics csütörtöki összegzése szerint az elmúlt időszak felméréseinek átlagát tekintve országosan Kamala Harris 1 százalékponton belüli előnyben van Donald Trumppal szemben.

Csütörtökön jelent meg a Fox News friss felmérése, ami 1 százalékpontos előnyt mutat Donald Trump javára, a Rasmussen Reports felmérése Donald Trump 4 százalékpontos vezetését jelzi, ugyanakkor az Emerson kutatása szerint Kamala Harris vezet 4 százalékponttal Donald Trump előtt.

Egy másik közvéleménykutatás, a Cook Political Report az elnökválasztás kimenetele szempontjából meghatározó államokban készült, ami Kamala Harris kismértékű előnyét mutatja Arizona, Michigan, Wisconsin és Pennsylvania államban, míg Georgia államban egyenlő támogatottságot, Nevadában pedig Donald Trump enyhe előnyét jelzi.

Csütörtökön az alelnökjelöltek vitájának időpontját is bejelentették, ami szerint Tim Walz demokrata és J. D. Vance republikánus jelölt október 1-jén a CBS országos televízió szervezésében vitázik majd. A két politikus a közösségi médiában közzétett posztban erősítette meg, hogy elfogadja a meghívást.