Brüsszel összejátszik Kijevvel: drágulhat a benzin Magyarországon

Miután  Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciós listára tette a Magyarország és Szlovákia számára kőolajat szállító orosz Lukoilt, a két kormány konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben, mert Kijev előzetes értesítés és az érvényben lévő szerződéseket megszegve leállította a kőolajszállítás egy részét. Azóta két hét telt el, és egyre nyilvánvalóbb, hogy Brüsszel tudta nélkül nem léptek volna az ukránok.

Az ukrán miniszterelnök szerint Brüsszel helyesli a lépést

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a Lukoil ellen hozott büntetőintézkedés feloldása nem képezi vita tárgyát, hozzátéve, hogy Kijevet az Európai Unió "teljes megértéséről" biztosította az ügyben. Smihal hangsúlyozta: Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy szükséges a lehető legteljesebb mértékben elszakadni az orosz kőolajtól.
Csütörtökön az Európai Bizottság (EB) szóvivője közölte, az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyében nem tűnik indokoltnak a sürgős konzultáció, jelenleg nincs jele az ellátás biztonságát érintő közvetlen kockázatoknak. Van továbbá más alternatíva is Magyarország és Szlovákia számára, amely közé tartozik például az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat importjának növelése. A Janaf mindkét ország számára megfelelő mennyiségű kapacitással rendelkezik – emelte ki.

Botrány, amit Brüsszel művel

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken a közösségi oldalán azt írta: Botrány! 

A Bizottság alelnöke levelet küldött szlovák kollégámnak és nekem. Ebben leírta, hogy Ukrajna nem veszélyezteti sem Magyarország, sem pedig Szlovákia ellátását, különben is ott van egy másik vezeték Horvátországon keresztül, használjuk azt.  Az alelnök levele újra azt bizonyítja, hogy az ukránok bármit megengedhetnek maguknak uniós tagállamokkal szemben, főleg ha azok békepártiak és nem szállítanak fegyvereket. 
Ami a horvátokat illeti: nyilvánvalóan véletlen egybeesés, hogy a horvát miniszterelnök tegnapelőtt levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amiben a Horvátországon keresztül húzódó olajvezetéket reklámozza. 
Túl azon, hogy a két levél azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, van egy másik nagy baj is a “horvát opció”-val. 
Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország. Nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a MOL számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. 
Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak. Így a keleti irányból érkező olajszállítások leállítása a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot és Szlovákiát egy nem megbízható tranzitországnak.

Mi lesz a benzin árával?

A Mandiner pontokba szedte, hogy miért drágulhat az üzemanyag az ukrán döntés miatt.

•      Az alternatív olaj drágább az orosznál, 
•    Az alternatív olajat tovább drágítja, hogy az eladó tud a Mol megszorult helyzetéről, 
•    A drágább beszerzés miatt drágulhat az üzemanyag, 
•    Az érintett finomítók adott hányadon felül egyelőre nem képesek attól a minőségtől eltérőt feldolgozni, amilyenre a berendezéseiket képesség tették, optimalizálták, 
•    A szállítókapacitások szűkös volta fizikai akadályt teremt az olajimport szükség szerinti növelésének.

A felsoroltak közül némelyik önmagában is cáfolja, hogy Magyarországon nincs, illetve nem lesz nagy probléma a Lukoil olaja nélkül.  A százhalombattai finomító jelenleg legfeljebb 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni, a pozsonyi mindössze 5 százaléknyit. A 100 százalék eléréséhez kettő-négy évre és 500-700 millió dollárra van szükség. Ez szintén a drágító okok egyike.