tóth gabi
A solingeni késes támadás, a tömeges migráció miatt megugró bűnözés politikai válság szélére sodorta Németországot.
Miután kiderült, hogy Solingenben egy már korábban kiutasított szír migráns halálra késelt három embert, és nyolc embert megsebesített, már a német kormányzó pártok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi migrációs politika megbukott.
Régóta nő a polgárok elégedetlensége: jóval 50 százalék alá csökkent a kormányzó koalíció pártjainak támogatottsága, a szélsőjobb AfD a második-harmadik legerősebb párt az országban, ráadásul szeptember 1-jén tartományi választásokat tartanak Türingiában és Szászországban, ahol az AfD a legerősebb párt.
Pánik van a bal- és jobboldalon egyaránt. A polgárok azt kérdezik a politikusoktól, mit tesznek a biztonságukért. Kérdezték ezt már Solingen előtt, és kérdezik azóta is. Mert újabb késes támadások történnek az országban, a rendőrségi statisztika szerint óránként szúrnak meg valakit, a bűncselekmények elkövetőinek többsége pedig migrációs hátterű, vagyis bevándorlóként érkezett az országba. A migráció pedig nem csökken, hanem nő.
A Berliner Zeitung arról ír, hogy tavaly 3482 késes támadást jegyeztek fel a német fővárosban, a gyanúsítottak szinte mindegyike, 87 százaléka férfi volt, és több mint felük, 53,5 százalékuk nem rendelkezett német útlevéllel. Összehasonlításképpen: a berlinieknek csak egynegyede nem rendelkezik német állampolgársággal. A külföldi elkövetők aránya tehát aránytalanul nagy.
Egyre több állampolgár fél, de a rendőrség szerint a félelem nem rossz dolog, egyfajta biztonsági radarként működik, és a honlapjukon tippeket is adnak az agresszió kezelésére a „váratlan viselkedés” elkerülésére. Az egyik javaslat lényege, hogy aki az utcán fenyegetve érzi magát, az kezdjen el hangosan énekelni, az visszatarthatja a támadót. Ez azonban mégsem jelenti azt a berliniek számára, hogy dalolva szép az élet...
Sőt. Solingenben éppen hangosan szólt a zene, ami azonban egyáltalán nem rettentette el a kitoloncolás elől elbújó szír migránst, hogy emberekre támadjon a sokszínűség jegyében tartott rendezvényen. Vagyis a hangos éneklésnél hatékonyabb megoldást várnának el politikusaiktól a német polgárok.
Ebben a helyzetben a CDU elnöke, Friedrich Merz felvetette a „nemzeti vészhelyzet” bevezetésének lehetőségét, a migrációs válság kordában tartása érdekében. Ezzel a CDU vezetője a német jogot az uniós jog fölé helyezné. A kormányhoz intézett felhívásában együttműködést ajánlott fel az SPD-nek.
Merz szerint, ha az EU nem tud rövid távon változtatni a folyamatos migrációs nyomáson, „akkor
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke értelmében jogunk van – és a helyzetre való tekintettel kötelességünk – nemzeti vészhelyzetet hirdetni.”
A cél pedig a bevándorlás korlátozása, és nem csak az illegális bevándorlás ellenőrzése lenne.
A német rendőrség 2023-ban 266 224 embert gyanúsított illegális bevándorlással, illetve az országban tartózkodással. Ez a szám 33,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A vészhelyzet bevezetése azt mutatja, hogy „a befogadó kultúrának vége” - írja cikkében a Bild. A lapnak Daniel Thym a Konstanzi Egyetem menekültügyi szakértője nyilatkozott Merz javaslatáról. Thym szerint az ötlet kockázatos, de működhet. Azonban a végső szót az Európai Bíróságnak kellene kimondania, vagyis, hogy a bevándorlás miatt a közrend és a belső biztonság valóban veszélybe kerül-e. Thym végkövetkeztetése az:
ezeket a követelményeket eddig mindig tagadta döntéseiben a bíróság, különösen Magyarországgal kapcsolatban. Tehát magasak az akadályok. Sok időbe telne egy ilyen ítélet megszületése. Németország addig elméletileg hivatkozhat a kivételszabályra. Tehát visszaszoríthatja a határokon az embereket, de ezzel azt is megkockáztatná, hogy jogellenesen cselekszik.