Ha Brüsszel migránsokat akar, most miért tiltakoznak?

Ha Brüsszel arra kényszerít minket, hogy beengedjük a migránsokat, akkor be is kell fogadnia őket – emelte ki az X-en közzétett szerdai bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Az államtitkár Kovács Tamás Ivánnak, Magyarország belgiumi nagykövetének Phillippe Close Brüsszel szocialista polgármesterének címzett levelére hivatkozva azt írta: Magyarország közel egy évtizede áll az EU külső határvédelmének frontvonalában és saját költségvetéséből több mint kétmilliárd eurót költött a schengeni megállapodásból eredő kötelezettségeinek teljesítésére az EU támogatása nélkül.

Kovács Zoltán hangsúlyozta:

Magyarország, nem pedig Brüsszel az, amely a szolidaritás hiányától szenved.

Miközben Magyarország szorgalmasan védte Európa határait, támogatás helyett pénzbüntetést kapott. Az Európai Unió Bírósága még 200 millió eurós bírságot is kiszabott Magyarországra, ami még inkább rávilágít arra, hogy a magyar kormány erőfeszítéseit mennyire eltérően ítélik meg a többi uniós tagországéhoz képest – fogalmazott Kovács Zoltán. Az államtitkár rámutatott továbbá arra: amennyiben Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországot migránsok befogadására kényszerítse, akkor készen kell állnia arra, hogy osztozzon a felelősségben.

„Magyarország nem fogja veszélyeztetni a nemzetbiztonságát és nem fogja egyedül viselni ezt a terhet, különösen akkor, amikor úgy tűnik, Brüsszel csak addig kívánja befogadni a migránsokat, amíg azok más uniós tagállamokban maradnak. A szolidaritásra való felhívás nem csak retorikai, hanem tisztességes bánásmódot és valódi támogatást követel az EU-tól” – tette hozzá Kovács Zoltán.

Kovács Tamás Iván a Phillipe Close-nak címzett levelében felhívta a figyelmet arra, hogy ha valamilyen okból Brüsszel csak addig tartja kívánatosnak a migránsokat, amíg más uniós tagállamok kényszerülnek befogadni őket, akkor a polgármesternek szolidaritást kellene mutatnia és támogatnia kellene, hogy az EU ne büntesse a schengeni egyezményt betartó és a külső határvédelmet ellátó országokat, hanem járuljon hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez.

A nagykövet Brüsszel polgármesterének múlt heti, szintén az X-en közzétett bejegyzésére reagált, amelyben Phillippe Close azt írta: „Magyarország, az uniós szolidaritás kedvezményezettje, botrányos módon kibújik a többi tagállam iránti felelőssége alól. Felelőtlenség a bajba jutott emberek életével játszani a brüsszeli emberek kárára. Tegye a dolgát vagy mondjon az EU Tanácsának elnökségéről”.

Felelőtlen a brüsszeli migrációs politika, és Magyarországot büntetik – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1-en kedden reggel.

A műsorban elhangzott: Németországban a közelmúltban is több migránshátterű késes támadás történt. Legutóbb Solingenben három halálos áldozata és nyolc sebesültje volt egy támadásnak, amellyel egy szír férfit gyanúsítanak a német hatóságok. A parlamenti államtitkár elmondta: kifejezte részvétét az eset miatt az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamenti delegációnak, amely a napokban az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának járt.

Zsigmond Barna Pál kiemelte: a nyugat-európai nagyvárosokban folyamatosak az ilyen támadások, ezért kell fellépni az illegális migráció ellen. Az ottani kiutasítási határozatoknak azonban csak a 22 százalékát tudják végrehajtani. Németországban pedig még beszélni is alig lehet erről, nem engedi az ottani mainstream balliberális média.

Úgy folytatta: ezzel szemben a magyar modell hatékony:

a kérelmeket még a határon kívül kell elbírálni, a határokat hatékonyan kell védeni, az embercsempészek ellen határozottan fel kell lépni, a kiutasításnak működnie kell, a segítséget pedig oda kell vinni, ahol baj van.

Brüsszel mégis a rossz rendszert tartja fenn az elhibázott migrációs paktummal.

Magyarország a schengeni rendszer alapján teljesíti kötelességét, több mint 2 milliárd eurót költött a határok védelmére egész Európa érdekében, Brüsszel mégis „minket büntet”, sokezres migráns kvótát, migráns táborok felállítását írja elő, pedig akik már bejöttek, azokat alig lehet kiutasítani. Az Európai Unió Bírósága pedig példátlan bírságot szabott ki Magyarországra – emlékeztetett a parlamenti államtitkár.

Zsigmond Barna Pál a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az európai közvélemény többsége is elutasítja a brüsszeli migrációs politikát, de a brüsszeli balliberális elit felelőtlenül játszik az emberek életével, nem akarja meghallani az emberek hangját, csak a „Soros-tervet” erőlteti, hogy minél több illegális migránst juttasson be az unióba.

Magyarországnak elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió szinte korlátlan mennyiségben írná elő számára: nyissa ki a kapukat az illegális migránsoknak, indítson eljárásokat, és ezáltal engedje be őket az unió területére – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Rétvári Bence beszámolt arról, hogy egy, a nyáron elfogadott végrehajtási terv szerint Magyarországnak kellene elbírálnia az illegális migránsok által benyújtott összes kérelem több mint negyedét; ez aránytalanul nagy, ettől kialakulnának azok a migránsgettók, amiket el akarnak kerülni.

Kiemelte, ki kell építeni a kapacitást a kérelmek elbírálásához, ezt 2028-ra a négyszeresére kell növelni, és azután is biztosítani szükséges a hozzáférést a kérelmek benyújtáshoz.

„Mi 2015 óta ugyanazt a politikát képviseljük: betartjuk a magyar és az európai uniós jogszabályokat, amelyek egyértelművé teszik, a határokat meg kell védeni, illegálisan a zöldhatáron okmányok nélkül nem lehet átjönni”

– hangoztatta.

Rétvári Bence kiemelte, ehhez képest azt látják, a határvédelem 2 milliárd eurós, azaz 800 milliárd forintnyi költséget nem fedezik, és az Európai Bíróság „hihetetlenül aránytalan és igazságtalan büntetése” értelmében Magyarországnak 78 milliárd forint, és utána még napi 1 millió euró bírságot kellene fizetnie.

Ez egyértelműen nem egy jogi következmény, hanem politikai nyomásgyakorlás, zsarolás, azért, hogy Magyarország engedje be a migránsokat, és engedjen a békepárti álláspontjából – közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország nem hagyja magát, nemzetközi jogban jártas szakemberek bevonásával keresi a megoldást igényei érvényesítésére, ennek feltételeit vizsgálják.

A magyarok, meg általában az unió keleti országai teljes mértékben elutasítják, hogy ide tömegesen betelepítsenek illegális migránsokat, ha Brüsszel tényleg tömegesen akar bevándorlókat, akkor annak is megnézik a lehetőségét, miként lehet megoldani, hogy felszállnak valahol a magyar határ közelében, és leszállnak Brüsszelben – mondta.

Rétvári Bence emlékeztetett rá, a schengeni szabályozásnak az volt a lényege, hogy belül átjárható legyen Európa,

e vívmány azonban a migráció következményeként „erősen megrepedt”, nagyon sok helyen belső határőrzést vezettek be, mert a külső határokat nem védi meg az unió.

Az angliai merényletnél látható volt, nemcsak az ide érkező migránsok, hanem azoknak a gyerekei sem integrálódnak Európában, ők is el tudnak követni ugyanolyan bűncselekményeket, tehát nincs kulturális identitás alapon levő integráció Európában – közölte.

Az államtitkár úgy vélte, az illegális migráció a közbiztonság mellett az unió versenyképességére is kedvezőtlen hatással van, mert a belső határellenőrzések miatt egyre kevésbé mondható el, hogy átjárhatók a belső határok.

„Ez már nemcsak kényelmetlenség a turistáknak, hanem ez gazdasági hátrány azoknak, akik kereskednek, árut szállítanak az unión belül” – mutatott rá.

Rétvári Bence szörnyűnek nevezte, hogy egy liberális, migrációpárti politikai nyomás miatt akár a bizottságban, akár a bíróságban, akár az unió más szerveiben az összes korábbi garanciát, biztonsági rendszert, a schengeni szabályokat, a dublini menekültügyi eljárást és minden más korábbi uniós jogszabályt pont a fordítottjaként értelmeznek, pedig e szabályokat azért hoztak létre, hogy megvédjék az uniót.

Az elmúlt tíz évben kiderült, nem működik az a logika, hogy beengedik azokat, akiknek nincs jogcímük a tartózkodásra, majd kitoloncolják őket – mondta az államtitkár.

Közölte, az unió tíz kiutasítási döntésből

kilencet nem tud végrehajtani, ha sikeres, akkor csak nyolcat, és nincs garancia, hogy a kitoloncoltak nem térnek vissza.