Németországba egyre fogy a háborút támogatók száma

A tervek szerint 2026-tól olyan amerikai rakétákat telepítenek Németországba, amelyek elérik Oroszországot. Ezt a washingtoni NATO-csúcs után egy rövid sajtóközleményben jelentette be Németország és az Egyesült Államok. Az indoklás az volt, hogy meg kell erősítenie az európai katonai elrettentő erőt. 

A megállapodás értelmében az USA  Tomahawk cirkálórakétákat, SM-6 légvédelmi rakétákat és új fejlesztésű szuperszonikus fegyvereket kíván Németországban állomásoztatni. Utoljára a hidegháború idején voltak ilyen amerikai fegyverek Európában. Oroszország ezek után katonai választ jelentett be.

Most már világos, hogy Németország lakossága mélyen megosztott ebben a kérdésben – írja a Berliner Morgenpost. A Civey közvélemény-kutató intézet által végzett reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitívan értékeli az amerikai fegyverek elhelyezését. 42 százalék negatívan értékeli a bejelentést, 14 százalékuk bizonytalan a kérdésben. A feltűnő az, hogy röviddel a szeptemberi türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a kelet-németországiak lényegesen negatívabban viszonyulnak a tervekhez, mint az ország nyugati részében élő polgárok.

Kelet-Németországban csak a megkérdezettek negyede (26 százalék) támogatja a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek állomásoztatását, 60 százalékuk ellenzi. Nyugaton az emberek fele mellette, bő egyharmada (36 százalék) ellene van. 

Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke helyesnek tartja a terveket, de kifogásolja, hogy a döntés nyilvános vita nélkül született. A CDU politikusa ezért népszavazást kér a témában. A Civey által megkérdezettek fele támogatja a miniszterelnök követelését, a kelet-német államokban pedig már 63 százalékos a támogatottság.

Leállíthatja Ukrajna katonai támogatását Németország a kormányzati kiadások csökkentése érdekében, miközben súlyos belpolitikai válsággal nézhet szembe a kormánykoalíció a szeptemberi tartományi választások előtt. A jövőbeli támogatásokat szövetségi forrásokból nem, csak a befagyasztott orosz pénzügyi eszközökből lehetne fedezni.

Befagyaszthatja Ukrajna katonai támogatását Németország a kormányzati kiadások csökkentése érdekében – erről ír a Politico a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) nyomán. A brüsszeli lap hozzáteszi:

az új támogatásokkal szemben már életbe is lépett a moratórium.

Ez azt jelenti, hogy mostantól csak a korábban jóváhagyott katonai segélyek szállíthatók le Ukrajna számára. A FAZ és a brüsszeli Politico is idézik Christian Lindner német pénzügyminiszternek a védelmi minisztérium számára címzett levelét, miszerint Ukrajna katonai támogatását a jövőben csak a befagyasztott orosz pénzügyi eszközökből lehet megvalósítani, német szövetségi forrásokat pedig ilyen célra többet nem lehet átcsoportosítani. Berlin még júniusban állapodott meg a G7-csoport országaival arról, hogy a nyugati pénzintézetekben lekötött és a háború miatt befagyasztott, 300 milliárd dollárnak megfelelő orosz pénzügyi eszközöket is felhasználhatják a háború folyatására. A Politico szerint ebből az összegből fedeznék az Ukrajna számára nyújtandó 50 milliárd dolláros hitel folyósítását is.

Németország Ukrajna-politikájának színeváltozása már júliusban napirendre került, amikor az úgynevezett „közlekedési lámpa-koalíció” – vagyis a szociáldemokraták (SPD), a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek kormánykoalíciója – benyújtotta a 2025-ös tárgyévre vonatkozó szövetségi költségvetési tervezetét. Az előterjesztés szerint

Ukrajna jövőbeli támogatása megfeleződhet, és nem lehet több 4 milliárd eurónál.

Egyre komolyabb konfliktusokat szül Ukrajna támogatása a német kormányon belül, Robert Habeck gazdaságügyi miniszter és egyben a Zöldek vezetője – aki egy múlt heti interjúban beszélt arról, hogy indulna jövőre a kancellári hivatalért – arról beszélt:

„Elég egyértelmű, hogy ebben a kérdésben (Ukrajna támogatása – a szerk.) komoly problémái akadnak ennek a koalíciónak a közös nevező megtalálását illetően, (…) egyik felvetés bukik el a másik után”

– tette hozzá.

Ukrajna támogatása mellett számos, infrastrukturális beruházási javaslat is komoly indulatokat keltett a koalíción belül, amelyektől az FDP  hosszú távon a német személygépjármű használat növekedését, és ezáltal az autóipar versenyképességének javulását várja. Az FDP feltehetően pártpolitikai okok által vezetve nyújthatta be a javaslatot, mivel a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem jutnának be sem a szövetségi törvényhozásba egy most vasárnapi voksoláson, de a szeptemberi kelet-németországi tartományi választásokon sem szereznének pozíciókat, hasonlóan a zöldekhez és a szociáldemokratákhoz.

Christian Lindner német pénzügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője támogatja a nagy hatótávolságú amerikai rakéták tervezett telepítését Németországba.

A Funke médiacsoportnak adott, vasárnap publikált interjúban a politikus kijelentette, hogy „Németország évek óta az orosz nukleáris rakéták hatótávolságán belül van. Ezért számunkra kiemelkedően fontos, hogy megteremtsük az elrettentés egyensúlyát.” A novemberi amerikai elnökválasztásról szólva Lindner kijelentette, hogy annak „eredményétől függetlenül az Egyesült Államoknak továbbra is Berlin diplomáciai fókuszában kell maradnia.”

„Nem nyugszom bele, hogy a transzatlanti partnerség meggyengüljön” – fogalmazott.

„Még a nehéz párbeszédpartnerekkel is mindent meg kell tennünk, hogy meggyőzzük az Egyesült Államokat arról, hogy az európai szerepvállalás a saját érdekeit szolgálja.”

Berlin és Washington a júliusi NATO-csúcstalálkozó alkalmával jelentette be, hogy 2026-tól Németországba telepítik az amerikai Tomahawk cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága mélyen Oroszországig terjedhet, valamint az SM-6 légvédelmi rakétákat és az újonnan kifejlesztett hiperszonikus fegyvereket. A döntés Berlinben is okozott meglepetést. Több párt, köztük Olaf Scholz német kancellár szociáldemokratái is bírálták a tervet, és azt követelték, hogy azt terjesszék a parlament elé vitára.

A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.

A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés,

a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.

A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy

2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni.

Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM-6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék. A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.

A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is.

Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett. A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.