Belefáradt a világ a háborúba

Két reprezentatív felmérés is megjelent a héten, s mind a kettő arra utal, hogy az emberek mielőbb békét akarnak. Míg az ukránok többsége úgy véli, hogy Kijev győzni fog az oroszokkal vívott háborúban, az európaiak szkeptikusabbak, derül ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) felméréséből – melyről a Politico írt. 

A szerdán megjelent felmérés 14 uniós ország ukrajnai háborúhoz való hozzáállását térképezte fel, a 15. ország pedig Ukrajna volt. Az ukránok többsége (58 százalék) bízik országa győzelmében, mindössze 1 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország megnyeri a háborút, míg 30 százalékuk a tárgyalásos egyezséget tartja a legvalószínűbbnek. Ez az adatsor azonban más olvasatban azt mondja, hogy az ukránok 42 százaléka már nem hisz a győzelemben, és valamiféle tárgyalásos megegyezésben reménykedik, ami véget vet a háborúnak. Az ukránok többsége pedig inkább a területeik feladását részesíti előnyben, mintsem az ország szuverenitásának feladását, aminek köze van az ország NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozási terveihez.
Jelenleg az ukránok 34%-a mondja azt, hogy „nagyon megbízik” Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben, további 31 százalékuk pedig „nagyon” bízik benne – ami azt jelenti, hogy kétharmaduk kitart mellette, egyharmaduk azonban nem.

Megjelent a héten egy másik, globális felmérés is a jövő heti NATO-csúcs elé időzítve. A Pew Research Center kedden közzétett kutatása szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett globális bizalom csökkent az országok széles csoportjában, így Európában is. 

Ezzel ellentétben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatos globális vélemény enyhe javulást mutat, különösen a fiatalok körében, bár az orosz vezető iránti általános bizalom továbbra is alacsony. 

Több mint 44.000 embert kérdeztek meg 36 országban: Észak- és Dél-Amerikában, Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában.
Összességében a válaszadók átlagosan 46 százaléka mondta azt, hogy nem bízik Zelenszkij háborúval kapcsolatos politikájában, míg 40 százalékuk azt mondta, hogy továbbra is bízik benne.
„A háború 2022-es kitörése óta teszünk fel kérdéseket róla, és akkor meglehetősen nagy előnyt vagy bizalmat mértünk neki” – mondta Moira Fagan, a Pew Research Center nemzetközi felmérésekre szakosodott tudományos munkatársa. „De sok európai szövetséges esetében a Zelenszkijbe vetett bizalom jelentősen csökkent az elmúlt évben.”
Lengyelországban csökkent a legdrasztikusabban a bizalom Zelenszkij és Ukrajna iránt, ami a Varsó és Kijev közötti kereskedelmi határblokádok miatt kialakult feszültséget tükrözi. 

A megkérdezett országok többségében a fiatalabb felnőttek nagyobb valószínűséggel vannak kedvező véleménnyel Oroszországról, mint az idősebbek – írták a szerzők. Peruban például a 35 év alatti felnőttek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pozitív véleménnyel van Oroszországról, míg az 50 év felettiek 31 százaléka. 
Németországban 9 ponttal nőtt a Putyin iránti bizalom, az Oroszországgal szembeni kedvező nézetek pedig 5 ponttal nőttek 2023 óta – írták. Az argentinok 11 százalékkal kedvezőbben ítélik meg Oroszországot, mint korábban, és egy év alatt 9 százalékkal lett nagyobb a Putyin iránti bizalom. 
A Pew-felmérés kimutatta, hogy a Zelenszkij iránti bizalom jelentősen csökkent Ausztráliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Svédországban, és csökkent a bizalom iránta az Egyesült Államokban is.

Fagan szerint az egyik lehetséges magyarázat az egyes országokban tapasztalható háborús fáradtság lehet, ami szerint országaik Ukrajnának nyújtott támogatását „elég”-nek vagy „túl soknak” tartják. A konzervatívok és a magukat jobboldalinak vallók kritikusabban viszonyulnak a Kijevnek nyújtott segítséghez. 

Nézd meg a Metropol videóját arról, hogy Zelenszkij szabad ezet kér a nyugati fegyverek használatára:

India és Ausztria készen áll minden tőle telhetőt megtenni az ukrajnai háború minél gyorsabb befejezése és az ország stabilitásának helyreállítása érdekében – jelentette ki szerdán, Bécsben tett látogatásán az indiai miniszterelnök.

Narendra Modi sajtótájékoztatóján „a történés helyétől függetlenül elfogadhatatlannak” nevezte ártatlan emberek halálát; hozzátéve, hogy „legyen szó a világ bármely pontjáról, a problémákat nem a harcmezőn kell megoldani”. Azt is elmondta, hogy „India és Ausztria ezért fektet nagy hangsúlyt a diplomáciára és a párbeszédre, a béke és a stabilitás mielőbbi helyreállítása érdekében”.

Karl Nehammer osztrák kancellár a sajtótájékoztatón szintén a két ország közös céljának nevezte az ENSZ Chartájának megfelelő, igazságos és tartós ukrajnai béke helyreállítása érdekében teendő erőfeszítéseket, kiemelve ebben „a nagy befolyással rendelkező Indiának, a világ legnagyobb demokráciájának a szerepét”.

A kancellár hazája szerepéről szólva azt emelte ki, hogy az Európai Unióval folyamatos kapcsolatot fenntartó, katonailag semleges Ausztria nemcsak ismertetni tudja Indiával az európai álláspontot, hanem helyszíne is lehetne a jövőbeli párbeszédnek és béketárgyalásoknak.

Narendra Modi az osztrák–indiai diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulójának alkalmából érkezett az osztrák fővárosba Moszkvából, ahol az ukrajnai háború kezdete óta először tett látogatást indiai vezető.

India sohasem ítélte el nyilvánosan az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz katonai agressziót, de az indiai kormányfő a moszkvai tárgyalásain is azt emelte ki, hogy bármilyen segítséget készen áll megadni az ukrajnai béke megteremtéséhez.

Narendra Modi az osztrák kancellárral a két ország közötti gazdasági és a bevándorlással kapcsolatos együttműködéséről is tárgyalt, szerda délután pedig Ausztria államelnöke, Alexander Van der Bellen is fogadta.

Orbán Viktor miniszterelnök számos nyugati politikussal ellentétben pontosan tudja, hogy békét csak a két háborús fél tárgyalóasztalhoz ültetésével lehet elérni – fejtette ki a hirado.hu-nak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője, akit a kormányfő békemissziója kapcsán kérdeztünk. Orbán Viktor az elmúlt egy hétben Kijevben, Moszkvában és Pekingben tárgyalt az ukrán az orosz és a kínai elnökkel, kedden pedig Washingtonba a NATO-csúcsra érkezett, ahol Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozott.

– Orbán Viktor kormányfő az utóbbi időben sorra kereste fel az orosz–ukrán háború érintett feleit. A kormányfő ezek során hangsúlyozta, hogy hazánk a békében érdekelt. Ön szerint mennyire lehet sikeres a magyar miniszterelnök békemissziója?

– A június 9-i európai parlamenti választások kérdése a háború és a béke volt, a magyar kormánypártok pedig egyértelműen a békét tűzték ki célul. Miután az öt évvel ezelőtti eredményüket meghaladó győzelmet arattak, az egyik legnagyobb legitimációval bíró európai párttá váltak. Magyarország folyamatosan a béke előmozdítását szorgalmazza, ennek számos példáját láttuk az elmúlt időszakban is. Az első és talán az egyik legfontosabb lépés az volt, amikor a miniszterelnök Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkárral tárgyalt, és sikerült olyan megállapodást kötni, amelynek értelmében hazánk kimarad a háborúból. A NATO-val való megállapodás után a magyar kormány nemzetközi szinten is szeretné segíteni a békefolyamatot. Ezen kezdett el dolgozni a miniszterelnök, és ezért látogat el több vezető nagyhatalomhoz.

Lajkó Fanni szerint Magyarország folyamatosan a béke előmozdítását szorgalmazza, ennek számos példáját láttuk az elmúlt időszakban is (Fotó: Facebook)

– Magyarország az Európai Unió soros elnökeként nagyobb erővel tud fellépni a béke mellett?

– Fontos, hogy július elseje óta Magyarország az Európai Unió soros elnöke, és a kormányfő első útja Kijevbe vezetett. Orbán Viktor van abban az erős vezetői pozícióban, hogy le tudja ültetni egy tárgyalóasztalhoz az európai vezetőket is. Pont ezért van szükség arra, hogy minél több nagyhatalommal tárgyaljanak, ezért is vezetett a következő útja Kijev után Moszkvába, ahol Putyin elnökkel is tárgyalt. Ez azért is lényeges, mert a magyar miniszterelnök néhány napon belül le tudott ülni a két háborús fél vezetőivel.

– Milyen jelentőséggel bírhat ez a nemzetközi színtéren?

– Számos nyugati politikus nem látja be a tárgyalás fontosságát, gondolhatunk a svájci békekonferenciára, ahol az egyik háborús felet, nevezetesen Oroszországot el sem hívták. Tehát itt egyértelműen nem látszódott a valódi szándék a béke elérésére. Ezzel szemben a magyar miniszterelnök egyértelműen látja, hogy mindkét fél bevonása szükséges ahhoz, hogy a béke létrejöjjön, és ehhez a nagyhatalmakra is szükség van. Ezért tárgyalt Kínában, és ezért tárgyal az Egyesült Államokban is.