POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.06.25.
Módosítva: 2024.06.25.

Ukrajnával ma megkezdődnek az európai uniós tárgyalások

A kárpát-aljai magyarok ügye is napirenden.

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, az egyeztetéseknek Luxembourg ad helyet -írja a Magyar Nemzet. A tárgyalások megkezdéséről az uniós vezetők még tavaly decemberben döntöttek, előrejelzések szerint fontos napirendi pont lesz a nemzeti kisebbségek helyzete, amelynek részeként a kárpátaljai magyarok jogait is érinteni fogják.

 

2024. június 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án. Forrás: MTI/AP/Keystone/Alessandro Della Valle

Egy lépéssel közelebb kerülhet az uniós tagsághoz Ukrajna: a posztszovjet ország 2022. február végén, mindössze néhány nappal azt követően nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét, hogy kezdetét vette az orosz–ukrán háború, ma pedig már sor kerül az első csatlakozási tárgyalásra, amelynek tavaly decemberben adtak zöld lámpát az uniós vezetők. Ukrajna 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státust, egyelőre minden jel arra mutat, rekordgyorsasággal halad a csatlakozása.

 

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Így a csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is.

Utóbbiak esetében az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott, amelyekkel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éppen múlt héten tudatta az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában, a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, olvasható a KMKSZ nyilatkozatában. 

Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes megnyilvánulásra került sor a térségben. Ennek ellensúlyozására és a magyar kormány kérésére az ukrán parlament még 2023 decemberében fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új kerettörvényt, amelynek értelmében 2024 júniusáig kellett visszaállítsa a kisebbségek korábbi jogainak (egyebek mellett oktatás, anyanyelvhasználat, szimbólumhasználat területén) egy részét, amelyektől 2015-ben fosztották meg a magyarokat. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ízben is tárgyalt Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Bár sikerült elérni némi haladást, még sok munka vár a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoportra.

Mindezek mellett Ukrajnának (ha az Európai Unió tagállama akar lenni) még olyan területeken kell folyamatos változást és előrelépést felmutatnia, mint a korrupció elleni fellépés, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, az igazságszolgáltatási rendszer és az igazságügyi irányítási szervek reformja. Az utóbbi időben temérdek csalásra – kenőpénzek elfogadása, állami földterületek illegális megszerzése – derült fény, amelyek mind-mind összeegyeztethetetlenek az EU-s tagsággal, nem is beszélve az emberek akaratuk ellenére történő besorozásáról. 

Amennyiben Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz, olyan országokat fog megelőzni, mint Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia vagy akár Törökország, amelyek évtizedek óta várnak arra, hogy a csatlakozási tárgyalásaik kapcsán előrelépés történjen.

Sorra fogalmazta meg a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása kapcsán Ukrajna a tervezett intézkedéseket az utóbbi időszakban. A Magyar Nemzetnek Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója elmondta, hogy az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját. Arról pedig, hogy milyenek a mindennapok Kárpátalján, Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lapigazgatóját kérdezte korábban ugyancsak a Magyar Nemzet.

 

 

20230208__MI_035

Ungvár Kárpátalja riport Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

 

– Gyakorlatilag a 2014-es Euromajdan óta, de főként 2017 óta a kisebbségellenes törvényekkel folyamatosan fogyott a levegő a helyi magyar közösség körül, és elementáris szinten veszélybe került a helyi magyarság megmaradása, hiszen oktatási szféránkat, kisebbségi intézményrendszerünket, a szabad nyelvhasználatot korlátozták volna – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója.

20230208__MI_021
Fotó: Mirkó István

Kiemelte, 2015 óta a nyelv-, a média-, a középfokú oktatási, a felsőfokú oktatási, az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvényekben, valamint a 2022 decemberében elfogadott új, nemzeti közösségekről szóló törvényben olyan változások történtek az elmúlt kilenc évben, melyek folyamatosan szűkítették az Ukrajnában élő magyarok jogait – noha szakértők is felhívták a figyelmet, az ukrán alkotmánnyal szembemenő jogcsorbítás zajlott, és az európai demokratikus kisebbségi emberi jogi normák is megkérdőjeleződtek. Azt látni azonban, hogy Kijev igyekszik a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása érdekében a kárpátaljai magyarok jogait is rendezni.

 

Magyarország a kisebbségi jogok helyreállítását kéri Ukrajnától

Az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, melynek értelmében visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét. Közel két hónappal később, január végén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungvárra utazott, ahol ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz. A tárcavezető a látogatás után úgy fogalmazott, mintha megállt volna a 2015 óta tartó negatív spirál, és reményét fejezte ki, hogy Kijev betartja ígért vállalásait – idézte fel a kárpátaljai találkozó eredményeit Dunda György.

Dunda György
Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek a kárpátaljai magyarok helyzetéről. Fotó: MTI/Nemes János

A KISZó lapigazgatója szerint noha a kisebbségi kerettörvény nem teljesen állítja vissza a 2015-ös jogokat, pozitív elmozdulást lehet látni. Kiemelte, a kárpátaljai magyarokat érintő változásokat 2024 júniusáig kell végrehajtani, továbbá az ungvári találkozón arra is ígéretet tettek, hogy tíznapos határidőn belül megtárgyal az ukrán kormány egy 11 pontos javaslatot, melyről Szijjártó Péter látogatása óta nem lehetett hallani a médiában. Dunda György ugyanakkor abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és Ukrajna értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az 50 milliárd eurós csomagot is megszavazta.

A lényeg, hogy a kárpátaljai magyarságnak könnyebb legyen megélni a nemzet, a kultúra, a magyar önazonosság megőrzésének a lehetőségét és jogait, amik jártak 2015-ig

– fogalmazott a lapigazgató.

Ukrajna EU-tagsága a tét?

Íjgyártó István volt kijevi nagykövetet, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) főtanácsadóját arról kérdeztük, van-e kapcsolat a kárpátaljai magyarok jogai, valamint Ukrajna uniós tagsága között. A posztszovjet ország 2022 februárjában nyújtotta be kérelmét az európai uniós tagság iránt, és mondhatni rekordgyorsan, már 2022 júniusában tagjelölti státust kapott, 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg a tagállamok vezetői. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat.

Íjgyártó István emlékeztetett, amikor egyáltalán szóba került az, hogy Ukrajnával elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, az Európai Bizottság egy hétpontos ajánlást fogadott el, melynek hetedik pontjában a testület előírta, Ukrajnának „rendet kell tennie” a kisebbségi jogok biztosítása terén.

– Az Európai Unióban nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó szabályozás, így az unió is általában azokhoz a jogforrásokhoz nyúl, melyek nemzetközileg is léteznek, elsősorban az Európa Tanácson (ET) belül – tette hozzá a szakértő. Az MKI főtanácsadója egyúttal arra is rámutatott, az ET mellett működik a független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, Velencei Bizottság, melynek több fenntartása is volt az ukrán kisebbségi jogszabályalkotással. A 2023. június 12-én közzétett írásukban kiemelték például, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelve szabad használatához.

Íjgyártó István, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, vezető kutatója. Fotó: Magyar Külügyi Intézet

Dunda György ugyanakkor arról beszélt, Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is. – Úgy tűnik, kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások, hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására – tette hozzá.

 

Magyarellenes kirohanások Kárpátalján

A munkácsi várból eltávolították a turulszobrot, Schink Istvánnak, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának kálváriája, a Vereckei-hágónál felállított honfoglalási emlékmű meggyalázása, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodájának felrobbantása, magyar táblák és szobrok megrongálása – csupán néhány példa az utóbbi több mint tíz év magyarellenes kárpátaljai akciói közül.

Dunda György azonban arra hívta fel a figyelmet, a két legutóbbi eset, a munkácsi turulszobor és Schink István ügyében az a kijevi álláspont, hogy nem összemoshatók Ukrajnával mint állammal, hanem a munkácsi városvezetéssel állnak kapcsolatban.

Reményeink szerint ez valóban így van, lokális ügyekről, kicsinyes, magyarellenes bosszúkról van szó. Ellenhangként sokan azonban azt fogalmazzák meg, hogy az ukrán hatóságok hallgatólagos beleegyezése nélkül a Baloga klán nem tudott volna nagyon fájó pofonokat adni, nemcsak a helyi, hanem az egész kárpátaljai magyar közösségnek

– tette hozzá.

 

origo.hu

Egyre nagyobb a Fanta-botrány: megszólalt a Nébih

ripost.hu

Már közel 600 ezren látták: titokban készített siófoki videó szivárgott ki Szoboszlairól

borsonline.hu

Szívszorító: kétszer temetik el az Árpád hídi tragédiában elhunyt szerelmespárt

hirtv.hu

A CNN már ott tart, hogy megnevezte Biden utód aspiránsait

mindmegette.hu

Erre az egy dologra figyelj, és tökéletes állagú lekvárod lesz

mandiner.hu

David Pressmanék nagyot akartak rúgni Magyarországba – annyira csúnyán félresikerült a dolog, mint talán még soha

ripost.hu

Akikért hiába teszel meg bármit: ez a 4 csillagjegy a leghálátlanabb mind közül

lakaskultura.hu

Íme, az idei nyár legszerethetőbb stílusa: Minden, ami boho!

ripost.hu

Most jött a hír: iszonyat az autópályán, 11 ember meghalt, zajlik a mentés

ripost.hu

Melyik állatot láttad meg először a képen? Lelked titkait árulja el ez a személyiségteszt

ripost.hu

Meglepő pletyka! Teljes titokban szakíthatott a magyar sztárpár

ripost.hu

Ezért nem találják itthon a kisfiút felrugó karatemestert - Ismerősei tudják, melyik országban lehet

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Friss információk Magyar Péter szexbotrányáról

POLITIK

Donald Trump hatalmas fordulatot tervez az ukrajnai háborúban

POLITIK

Megkongatták a vészharangokat: Németország megvágja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

POLITIK

Tízpontos Orbán-terv a vérontás befejezésére, a brüsszeli elit homokba dugja a fejét

POLITIK

Egyre kevesebb ukrán menekült akar hazatérni

POLITIK

Miről egyeztetett Trump és Zelenszkij?

POLITIK

Egyre nagyobb a nyomás Joe Bidenen, lépjen végre vissza

POLITIK

A CIA beismerte, hazudott Joe Biden fiáról