Szakértők figyelmeztetnek: Ukrajna bevonása a NATO-ba a harmadik világháborúhoz vezethet

Ukrajna NATO-tagságáról is tárgyalhatnak a védelmi szövetség jövő heti washingtoni csúcstalálkozóján. Erről döntés nem várható, mivel háborúban álló ország nem válhat a szervezet tagjává. De mi következik a háború után?

Mint ismeretes, az Egyesült Államok Képviselőháza áprilisban jóváhagyta Ukrajna 61 milliárd dolláros támogatását, folyamatosan érkeznek a fegyverek az orosz támadás megállításáért küzdő országba. A NATO-tagállamok évi 40 milliárd eurós alap létrehozásáról tárgyalnak Ukrajna számára, erről a jövő héten a washingtoni NATO-csúcson mondhatják ki a végső szót. 

Magyarország ehhez pénzügyileg nem járul hozzá, de nem fogja blokkolni a kezdeményezést. Erről Orbán Viktor miniszterelnök és Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár állapodott meg Budapesten.
Az nem kétséges, hogy a tagállamok többsége katonai támogatást eddig is nyújtott Ukrajnának, de mi a helyzet Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásával?
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke kedden Washingtonban találkozott, hogy megvitassa a NATO-tagországok azon szándékát, miszerint Ukrajnát közelebb hozzák a szövetséghez. Blinken már január 29-én úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. Állítólag akkor, ha véget ér a háború Oroszországgal. De sokak szerint ekkor is veszélyeket rejthet Ukrajna NATO tagsága.
Szerdán a Carnegie Alapítvány égisze alatt megjelent egy levél, amit hatvan szakértő írt alá, és arra figyelmeztetnek, hogy a jövő héten kezdődő NATO-csúcsot egyesek Ukrajna szervezethez történő csatlakozásának előmozdítására használják fel.

A levélírók szerint Ukrajna bevonása a paktumba olyan biztonsági garanciát adna Kijevnek, amely a harmadik világháborúhoz vezethet, és elkötelezi az Egyesült Államokat, hogy Oroszország ellen harcoljon bármely jövőbeni orosz–ukrán konfliktusban. A levél azzal érvel, hogy az ukrán NATO-tagság „csökkentené az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek biztonságát, és mindenki számára jelentős kockázatot jelentene”. A levélírók azt is megkérdőjelezik, hogy az ukrán NATO-tagság valóban elrettent-e egy jövőbeni ukrajnai konfliktus kirobbantásától.

A levél aláírói szerint Oroszország inváziójának elsődleges motivációja az volt, hogy megakadályozza Ukrajna beépítését a NATO-ba. Hozzáteszik, hogy minél hamarabb veszik le az ukrán NATO-tagságot a napirendről, annál hamarabb jöhet létre a béke. Kiemelik, hogy a NATO célja a tagállamok területének védelme, biztonságának megerősítése, és nem az, hogy kifejezze megbecsülését más országok iránt. Megemlítik azt is, hogy az Egyesült Államok biztonsága és jóléte nem érintett a jelenlegi háborúban, ami az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozását indokolná. 

A magyar álláspont továbbra is világos: sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küldünk a háborúba!