Újabb milliárdokat kap Amerikától Ukrajna

Az Egyesült Államok több mint 2,3 milliárd dollár értékű katonai támogatási csomagot állított össze Ukrajna számára – közölte Lloyd Austin védelmi miniszter kedden, amikor a Pentagonban találkozott Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel.

Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint a csomag tartalmaz többek között légvédelmi eszközöket és további nélkülözhetetlen hadi felszerelést, amelyből a légvédelmet szolgáló kapacitások gyorsított ütemben jutnak el Ukrajna hadszínterére.

Lloyd Austin elismerését fejezte ki az ukrán katonai erőfeszítésekért, és azt hangoztatta, hogy

„az Egyesült Államok soha nem fog meginogni és – 50 szövetségesével és partnerével összhangban – folytatja Ukrajna ellátását azokkal a kritikus képességekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy visszaszorítsa az orosz agressziót”.

Az amerikai védelmi miniszter az ukrán kollégájával tartott megbeszélés után közölte, hogy a közelgő NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek  lépéseket tesznek majd annak érdekében, hogy „hidat építhessenek Ukrajna NATO-tagsága felé”.

A közelgő NATO-csúcs Ukrajnát érintő kérdéseiről egyeztetett Washingtonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter is,

aki Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével tárgyalt.

Vedant Patel, a külügyminisztérium helyettes szóvivője sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megbeszélés témái között szerepelt a szövetségesek azon szándéka, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a NATO-tagsághoz, valamint hogy erősítse Ukrajna katonai védelmi képességeit.

A helyettes szóvivő közlése szerint az amerikai külügyminiszter gratulált az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a békecsúcson elért eredményekhez, valamint az ukrán haderő önvédelmének sikereihez az orosz offenzívával szemben Észak- és Kelet-Ukrajnában.

A sajtótájékoztatón kérdés hangzott el Orbán Viktor magyar miniszterelnök ukrán elnökhöz intézett kérésével kapcsolatban, amelyben a kormányfő határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte Volodimir Zelenszkijtől Kijevben. Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő azt mondta, hogy a kérés részleteiről a magyarországi partnerek tudnak nyilatkozni.

Oroszország ukrajnai háborúja és Szaúd-Arábiába irányuló megnövekedett eladásai hozzájárultak ahhoz, hogy a német fegyverexport elérje a 7,48 milliárd eurót az év első felében.

A németországi fegyverexport harminc százalékkal nőtt 2024 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest − derült ki a német gazdasági minisztérium adataiból. Január 1. és június 18. között a kormány legalább 7,48 milliárd euró (8,01 milliárd dollár) értékű teljes fegyverexportot hagyott jóvá − írta a Deutsche Welle német lapra hivatkozva a Magyar Nemzet.

A tárca adatai szerint június 18-án az export már elérte a 2023-as teljes kivitel hatvan százalékát. Ha a tendencia az év hátralévő részében folytatódik, a fegyvereladások összértéke új rekordot fog elérni.

Németország fegyverexportja már tavaly is történelmi csúcsot ért el – 12,2 milliárd eurót – főként az Ukrajnával szembeni kötelezettségvállalások miatt. A tavaly kiadott exportengedélyekből mintegy 6,44 milliárd euró háborús fegyverekre, 5,76 milliárd euró pedig egyéb katonai felszerelésekre, köztük páncélozott járművekre irányult. Az idei első félévi export közel kétharmada 4,88 milliárd eurónyi rekordra növekedve Ukrajnába került.

A konfliktus első évében Berlin 2,24 milliárd euró értékű fegyverszállítást hagyott jóvá Kijevnek, beleértve a légvédelmi rendszereket és a nehéztüzérséget.

Tavaly 4,4 milliárd euróra nőtt az ukrajnai exportengedélyek összege, a Leopard 2 harckocsikra vonatkozó kötelezettségvállalás mellett.

Németország az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója. A háború kezdete óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt ajánlott Kijevnek a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) Ukrajna Support Trackerje szerint, bár nem mindegyiket fegyverek formájában.

Az adatok szerint a másik négy ország, amely a legjobb ötben kapott német fegyvereket, Szingapúr 1,21 milliárd, India 153,75 millió, Szaúd-Arábia 132,48 millió és Katar százmillió euróval. Rijád azután tért vissza a legjobb öt közé, hogy Berlin tavaly júliusban enyhítette az Öböl-menti királyságba irányuló fegyverexportra vonatkozó korlátozásokat. A tárca hangsúlyozta, hogy a királyság számára hozott jóváhagyása más NATO- vagy EU-partnerekkel közös projektekhez kapcsolódik.

A minisztérium adatait Sevim Dagdelen német parlamenti képviselő kérésére hozták nyilvánosságra, aki a legújabb baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetség tagja, amelyet januárban alapított az azonos nevű, exbaloldali politikus. Az eredményeket a német DPA hírügynökség tette közzé. Dagdelen felelőtlenségnek minősítette a háborús és válságövezetekbe irányuló megnövekedett fegyverexportot, és azzal vádolta Scholz koalícióját, hogy megszegte választási ígéreteit. Wagenknecht a múlt héten figyelmeztette a német parlament alsóházát, a Bundestagot, hogy a koalíció fegyverexport-politikája lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vezetheti az országot.

Lengyelország elkötelezett Ukrajna támogatása mellett és a két ország hamarosan biztonsági együttműködést írhat alá – közölte a lengyel miniszterelnök. Donald Tusk szerint úgy kell segíteni Kijevet, hogy közben Lengyelország ne gyengüljön. Ezzel függhet össze az az amerikai harckocsikontingens, amit a napokban szállítottak egy lengyel bázisra. Egyelőre 14 tank érkezett, viszont az amerikaiak hamarosan 85-re növelnék a létszámot. Közben Fehéroroszország közölte: használni fogja az atomfegyvereit, ha az országot fenyegetés vagy támadás éri.

Dán F–16-os vadászgépet fogott el az orosz légierő Kalinyingrád felett. A NATO-vadászgép csak azután távozott az orosz légtérből, hogy észrevette az őt követő Szu–27-es orosz vadászt.

Erősödik a feszültség a NATO északi határainál, ugyanis június közepén orosz gépek – két vadász és két bombázó – sértette meg Finnország légterét. Az orosz harcirepülők legalább két és fél percig voltak a NATO-tagállam légterében.

Ukrajna hamarosan hatvan F–16-os vadászgépet kap NATO-tagállamoktól. Az ukrán pilóták gyorsított kiképzéséről a NATO is beszámolt egy videóban. Az ukrán személyzetet éppen dán vadászgépeken készítették fel a harcra – hangzott el az M1 Híradójában.

Az atomfegyverek is egyre többször kerülnek szóba az orosz–ukrán háború miatt. Oroszország és Fehéroroszország egy hónapja tartott közös nukleáris hadgyakorlatot. Most pedig a belarusz hadsereg vezérkari főnöke közölte:

Minszk beveti a nukleáris arzenálját, ha az ország veszélybe kerül.

Pavel Muravejko azt mondta: „Megtanultuk, hogyan kell kezelni ezeket a fegyvereket, tudjuk, hogyan kell magabiztosan használni őket, képesek vagyunk rá.”

A Nyugat elkötelezett Ukrajna pénzügyi és fegyveres támogatása mellett. A Pentagon lapja arról számolt be, hogy 14 amerikai tank és a hozzájuk tartozó kiszolgálóegységek érkeztek Lengyelországba. Washington célja, hogy a lengyel bázison a harckocsik számát 85-re, a páncélozott járművekét pedig 190-re emelje.

„Lengyelország pedig még a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt biztonsági megállapodást írhat alá Ukrajnával” – közölte a lengyel miniszterelnök. Donald Tusk azt mondta: Varsónak továbbra is Kijev támogatása az első, és Ukrajnát úgy kell segíteni, hogy közben Lengyelország ne gyengüljön.

A lengyel külügyminiszter szerint pedig Oroszország legyőzhető. Radoslaw Sikorski arról beszélt:

a nyugat feladata Putyin megállítása és a győzelem.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az M1-en arról beszélt: becslések szerint Oroszország havonta mintegy 25 ezer katonát veszít Ukrajnában. Seremet Sándor ugyanakkor kiemelte: az emberek pótlása nem okoz problémát, ugyanis Moszkva havonta 30 ezer új szerződést köt önkéntesekkel.

„Az orosz lakosság kisebb mértékben érzi magán a súlyát ennek a háborúnak, abban a formában, hogy nem kerülnek kötelességből sokan a frontra. Tehát általában önkéntes alapú a dolog, tehát szerződéses, pénzért mennek az emberek a háborúba” – fogalmazott Seremet Sándor.

2022 óta százezrek haltak meg mindkét oldalon az orosz–ukrán háborúban és milliók menekültek el Ukrajnából. A béke egyre távolabbinak tűnik, ugyanis a NATO is az aktívabb részvételét tervezi a konfliktusban, illetve az EU is fokozza a katonai és pénzügyi támogatást Kijevnek. Oroszország pedig csak az elfoglalt területek figyelembevételével hajlandó békéről tárgyalni. Magyarország a kezdetektől a fegyverszünet, a tárgyalások és béke fontosságát hangsúlyozza.