Németország csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

A Reuters szerint az Ukrajnának nyújtott német segélyek 2025-ben 4 milliárd euróra (4,35 milliárd dollárra) csökkennek a 2024-es 8 milliárd euróról. Németország azt reméli, hogy Ukrajna katonai szükségleteinek nagy részét a befagyasztott orosz eszközökre felvett 50 milliárd dolláros hitelből tudja majd kielégíteni.

 A héten megkongatták a vészharangokat Európa-szerte, miután Donald Trump J. D. Vance szenátort választotta alelnökjelöltjének, aki ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. Trump heves bírálatokat váltott ki nyugati tisztviselők részéről, amiért azt mondta, nem védi meg azokat az országokat, amelyek nem teljesítik a NATO védelmi kiadási céljait, sőt Oroszországot ezek megtámadására ösztönözné.
A német fegyveres erők készletei a több évtizedes alulfinanszírozás és Kijevnek átadott fegyverek miatt idén tovább fogytak. Berlin eddig három Patriot légvédelmi egységet adományozott Kijevnek, többet, mint bármely más ország, így a németországi Patriot rendszerek száma kilencre csökkent.
Bár az Ukrajnának szánt katonai segélyt csökkentik, Németország teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy 2025-ben a GDP 2 százalékát költse védelemre, összesen 75,3 milliárd eurót. A védelmi költségvetés a tervek szerint 1,3 milliárd euróval több lesz, mint 2024-ben, ami messze elmarad a védelmi miniszter Boris Pistorius által kért 6,7 milliárd eurótól. A védelmi minisztérium ezért kénytelen több mint felére csökkenteni a 2025-ös lőszerrendeléseket, 260 millió euróval csökkenteni a fegyverbeszerzést, valamint több mint 200 millió euróval a kutatás-fejlesztésre szánt pénzeket.

Mintegy 200 millió dollár új katonai támogatást ad Ukrajnának az amerikai készletekből az Egyesült Államok – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója hétfőn.

John Kirby egy sajtóbeszélgetésen az ukrajnai háború közelmúltbeli fejleményeire reagálva azt mondta, hogy az új fegyverszállítások megerősítették az ukrán védelmi erőket, miközben az oroszok csak súlyos emberveszteségek árán voltak képesek csekély előrelépést elérni. Kirby egyben megerősítette, hogy az amerikai kormányzat folytatja Ukrajna támogatását.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs tanácsadója elmondta azt is, hogy a Hezbollah Izrael ellen végrehajtott hétvégi támadása nyomán tárgyalások zajlanak a feszültség enyhítéséről, amelynek célja az eszkaláció megelőzése.

John Kirby úgy fogalmazott, lát teret a diplomáciai megoldásra.

Izraelnek joga van önmaga megvédésére, de ez nem jelenti azt, hogy ennek jelentősebb eszkalációt kell eredményeznie – tette hozzá. Kérdésre válaszolva világossá tette, hogy az Egyesült Államok Észak-Izrael részének tekinti a Golán-fennsíkot.

A Hezbollah akciójával kapcsolatban Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője vasárnap közleményt adott ki. Közölte: az Egyesült Államok diplomáciai megoldáson dolgozik, hogy az Izraelt és Libanont elválasztó demarkációs vonal mentén élők biztonsága garantálható legyen és a határ mindkét oldalán lakók visszatérhessenek otthonaikba.

A venezuelai elnökválasztás eseményeivel kapcsolatban, az amerikai szankciós lépésekkel összefüggésben, John Kirby azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyomon követi a fejleményeket, de csak később foglal állást a lehetséges következményekről.
 A háború minden napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül Ukrajnának – közölte Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában.

Elmondta, hogy a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.

A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.

A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is.

Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban.

AzEurópai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.

„A Kreml-vagyon felhasználásának a legjobb üzenete, ha ezt az összeget Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá tételére fordítjuk” – jelentette ki a végrehajtó testület elnöke, Ursula van der Leyen az X-en közzétett üzenetében.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte: az összeg „valódi segítséget nyújt majd Ukrajnának, mégpedig helyben”. Mint mondta, az összeggel a kijevi kormány elsődleges fontosságú katonai eszközöket – például légvédelmi berendezéseket – tud vásárolni. Aláhúzta: nem csupán katonai segítséget kívánnak nyújtani Ukrajnának, hanem erősíteni akarják az ország ellenálló képességét is az orosz féllel szemben.

A bizottság tájékoztatása szerint a pénzeszközök első részletét a belgiumi székhelyű Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet július 23-án bocsátotta az Európai Bizottság rendelkezésére. Az összeget az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt utalják át az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapnak.

A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.

Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be. A zárolt vagyon hozamával kapcsolatban az uniós tagállamok már február közepén megtették az első lépéseket a vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Ezek a többi között azt szabályozzák, hogy az orosz központi bank vagyonának őrzéséből fakadó rendkívüli hozamokat elkülönítve kell vezetni.

Az Európai Bizottság szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban.

Mintegy 40 külföldi kiképző és 60 ukrán katona vesztette életét, amikor az orosz hadsereg Iszakander-M rakétarendszerrel mért csapást Harkiv ipari övezetében a Szkorpion építőipari vállalat egy épületére, amelyben „zsoldosokat” szállásoltak el – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Iszkander-csapás érte a harkivi harckocsigyárat is, megsemmisítve két javítóműhelyt. A tárca közölte, hogy a páncélozott járművek helyreállítása itt leállt.

A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és a harkivi régióban hat, a donyeckiban pedig hét ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy tengeridrón-bázist, négy harckocsit – köztük egy amerikai Abramst -, 11 páncélozott harcjárművet – közülük öt amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet egy parkolóban -, egy lengyel Krab, valamint két-két amerikai M777-es és M198-as, valamint egy-egy brit FH-70-es és ukrán Bohdana vontatott tarackot, három HIMARS-rakétát, továbbá 52 drónt, közülük 26-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy orosz csapás érte a boriszpili reptér üzemanyagtárolóját és a cserkasszki régióban lévő Szmila vasútállomását is.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban egy civil életét vesztette, kettő megsebesült, Donyeckből egy férfi halálát jelentették.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön bíróság elé terjesztette Petro Vrubljovszkij kazahsztáni ukrán ex-nagykövet ügyét, aki nyilvánosan oroszok meggyilkolására buzdított. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban felmentette a volt misszióvezetőt.

Az SZK sajtóosztálya közölte, hogy a bizottság a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményekkel vádolta meg Szerhij Krivonoszt, az ukrán fegyveres erők volt különleges műveleti parancsnokhelyettesét, és Jurij Haluskint, az ukrán ejtőernyős rohamcsapatok volt parancsnokát. A nyomozás megállapította, hogy az ukrán erők Krivonosz és Halushkin parancsára lőtték a donyecki és a luhanszki régió lakott területeit, aminek következtében 144 ember, köztük 7 kiskorú sebesült meg és kár keletkezett mintegy 190 infrastrukturális létesítményben is.

Alekszandr Basztirkin, az SZK elnöke a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak kijelentette, hogy ukrán fegyveres alakulatok 516 tagja ellen indult eddig büntetőjogi felelősségre vonás a Donyec-medence polgári lakossága elleni bűncselekmények miatt. Elmondta, hogy az eljárás érinti mások mellett az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának tagjait, valamint azon katonai alegységek parancsnokait, akik lőtték a civileket.

Az orosz déli körzeti katonai bíróság büntetőítéletet hozott csütörtökön Rosztov-na-Donu városban 11 évi szabadságvesztésre ítélve Ivan Kovtunovszkij krasznodari lakost hazaárulás előkészülete és terrorszervezet tevékenységében való részvétel miatt. A 23 éves Kovtunovszkij tavaly júliusban megkísérelte, hogy csatlakozzon az Ukrajnában felállított Oroszország Szabadsága Légió elnevezésű félkatonai szervezethez.