A németek 40 százaléka kevesebb pénzt akar adni Ukrajnának

A németek 40 százaléka a költségvetési vita közepette az Ukrajnának folyósított segélyek csökkentésében látna lehetőséget takarékosságra – ismertette a Bild című napilap az Insa kutatóintézet felmérését vasárnap.

A megkérdezettek 40 százaléka ezzel felelt arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a kormánynak hol kell takarékoskodnia?”. A válaszadók 38 százaléka a fejlesztési segélyeket, míg 36 százaléka az alapjövedelmet említette olyan területként, ahol spórolni lehetne. Az emberek összesen tíz lehetőség közül választhattak, és egyszerre többet is megjelölhettek.

A megkérdezettek közül már kevesebben szerettek volna megszorításokat a nyugdíj (6 százalék), a családtámogatások (8 százalék) vagy a gazdasági támogatások (9 százalék) terén.

Ami a védelmi, illetve a német hadseregre fordított kiadások csökkentését illeti, azt a németek 16 százaléka támogatta.

A megkérdezettek 10 százaléka ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy a német kormánynak egyáltalán nem kellene takarékoskodnia.

A német szövetségi kormány júliusban tervezi elfogadni a jövő évi költségvetés tervezetét.

A legfrissebb becslések szerint a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok előreláthatólag 995,2 milliárd euró adóbevétellel terveznek, ami 21,9 milliárddal kevesebb, mint arra tavaly ősszel számítottak. Christian Lindner pénzügyminiszter ennek nyomán ismételten bírálta a német kabinet „túlzó” kiadási kívánságait, hangsúlyozva, hogy belátható időn belül nem lesz pénzügyi mozgástér.

A német védelmi minisztérium további 3,8 milliárd eurós támogatást kért a szövetségi kormánytól Ukrajnának erre a pénzügyi évre. A Bild beszámolója szerint Berlin idén 7,1 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek. A pénzeszközöket olyan katonai áruk kifizetésére használták fel, amelyeket Ukrajna közvetlenül az ipartól vásárol. Ezenkívül a pénzt a Bundeswehr által a fegyveres erőknek átadott fegyverek átrendezésének finanszírozására fordítják.

Most azonban Ukrajnának sürgősen fokozott támogatásra van szüksége a megszálló erők elleni hatékony védekezéshez. A lap szerint szerdán a német védelmi minisztérium vezetője, Boris Pistorius Olaf Scholz kancellárral tárgyalt a kérdésről, csütörtökön pedig a pénzügyminiszterrel. A költségvetésen felüli kiadásokat júniusban kell a parlament elé terjeszteni jóváhagyásra. Beleértve az ellenfinanszírozást is.

A 2025-ös költségvetést illetően a dolgok egyre bonyolultabbak: a Bild szerint Pistorius 6,7 milliárd eurós többletigényt jelentett be a Bundeswehr számára. Minisztériuma pedig rekordösszegű, 15 milliárd eurós támogatást irányzott elő Ukrajnának.

Újabb légvédelmi rendszerekre van szüksége Ukrajnának, és a lehető leggyorsabban – sürgette szövetségeseit, elsősorban az Egyesült Államokat Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete. Az ukrán diplomata „bátor lépéseket” vár a szövetségesektől.

Magyar Nemzet

2024. 05. 20. 10:59

Ukrán tüzérek egy ZU-23-2 légvédelmi gépágyúval (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

A lehető leggyorsabban újabb fegyverszállítmányokra van szüksége Ukrajnának az orosz–ukrán háborúban – sürgette szövetségeseit Okszana Markarova, a háborúban álló ország washingtoni nagykövete a CBS amerikai hírtelevízió tudósítása szerint.

Csak vasárnap legalább tizenegy ember vesztette életét Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv külső kerületeiben egy orosz rakétatámadás következtében.

Az ukránok hálásak minden fegyverért, amit kapnak, de többre lenne szükség – hívta fel a figyelmet Markarova, aki bátor döntéseket vár a szövetséges országoktól. Az ukránok azt is szeretnék elérni, hogy az Egyesült Államok engedélyezze, hogy orosz célpontok ellen is bevethessék az amerikai fegyvereket.

A fő probléma most a Fehér Ház politikája, amely korlátozza az ukránokat a kapott fegyverek használatában – idézi a Politico brüsszeli hírportál David Arahamiját, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának frakcióvezetőjét.

– kesergett egy interjúban Olekszandra Usztinova, az ukrán parlament fegyver- és lőszerbizottságának vezetője.

Olaf Scholz német kancellár korábban Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Norvégia kormányfőjével együtt további támogatást ígért Ukrajnának.

„Egységesek vagyunk abban, hogy támogatjuk Ukrajna védelmi küzdelmét az orosz támadással szemben. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges” – hangoztatta a szociáldemokrata kancellár hivatali partnereivel Stockholmban közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a háború 2022. februári kezdete óta Németország 28 milliárd euró értékben ígért, illetve adott át fegyvereket a kijevi vezetésnek.

„Ez elég nagy összeg” – hangsúlyozta. Az idei évben több mint hétmilliárd euróról van szó, ami Európában a legnagyobb hozzájárulás. „Szállítottunk és szállítani is fogunk” – biztosított a katonai segély folytatásáról mindenkit a német kancellár. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Németország éppen most adott át egy Patriot típusú légvédelmi üteget Ukrajnának.

Mette Frederiksen dán kormányfő lényegesnek nevezte a további fegyverszállítmányokat. „Ezek nagyon fontos szállítmányok, de még ennél is többet kell tennünk, tovább kell támogatnunk Ukrajnát, hogy megvédhesse saját magát és Európa többi részét” – mutatott rá.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arról számolt be, hogy a nap folyamán beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyebek között a Patriot rendszerekről.

Petteri Orpo finn kormányfő úgy vélte, hogy „kritikussá vált a helyzet a csatatéren” Ukrajnában. Ő is fontosnak tartotta, hogy a Nyugat tegyen többet e téren. „Nem akarunk újabb Mariupolt vagy Harkivot látni. Ezért minden egyes országnak Nyugaton, illetve az Európai Unióban haladéktalanul minden tőle telhetőt meg kell tennie” – fűzte hozzá.

A kormányfők egyöntetűen azt emelték ki, hogy az EU- és NATO-tagországok egységesebbek, mint valaha, amivel – véleményük szerint – a háborút kezdeményező Oroszország nem számolt. Scholz egyben leszögezte, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával a katonai szövetség erősebbé vált, és ezzel nagyobb biztonságot ad tagjainak.