Kazettás lőszerekkel és amerikai rakétákkal kapcsolatos botrány Berlinben

Németország az ukrajnai háború kezdetén eleinte védőfelszerelések, sisakok küldéséről beszélt, majd engedélyezte a „nem támadó” fegyverek szállítását. Később hozzájárult, hogy más országok küldhetnek Ukrajnába Németországban gyártott tankokat. Legutóbb a szövetségi kormány áldását adta arra, hogy német fegyverekkel, tarackokkal orosz területeket is támadhasson az ukrán hadsereg. Újabb lépésként pedig arról döntöttek a kormányzó koalíciós pártok, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen nagy hatótávolságú rakétákat telepíthet Németországba, Oroszország elrettentésére.

 Formálódik az a megállapodás is, hogy Németország és az Egyesült Királyság közösen fejleszt nagy hatótávolságú rakétákat, szintén az orosz fenyegetésre reagálva. Az orosz válasz: Moszkva új nukleáris fegyverek telepítését fontolgatja az Egyesült Államok és a NATO németországi rakétatelepítési tervei miatt. Olaf Scholz kancellár ezek után közölte, Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését. A kancellárt egyébként a saját pártjából is bírálatok érték a rakétatelepítés miatt, és egy újabb botrány is fenyegeti a kormányt és annak védelmi miniszterét.
 

Az már korábban kiderült, hogy az USA 2023 óta szállít kazettás lőszert Ukrajnának. Az ENSZ betiltotta ezek használatát, az erről szóló Oslói Egyezményt Németország is aláírta. Az egyezmény nemcsak a fegyverek használatának tilalmát mondja ki, hanem azok tárolását és szállítását is az aláíró országok területén. Egy tényfeltáró cikk szerint Németország azonban nem tesz eleget az egyezménynek.
Németország korábban aktívan kampányolt a kazettás lőszerek betiltása érdekében, és a külügyminisztérium szerint 2020-ban 48,8 millió eurót biztosított áldozatsegítésre és aknamentesítésre. A külügyminisztérium azt írja honlapján: "Németország a világ egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb adományozójaként teljesíti szerepét az Oslói Egyezmény végrehajtásában." 
A Tagesschau írása szerint azonban az USA  az „M864” és „M483A1” típusú kazettás lőszereit az Egyesült Államok németországi raktárából német autópályákon keresztül szállította Ukrajnába. Ez azonban sértheti az Oslói Egyezményt és a német hadifegyver-ellenőrzési törvényt. Ez utóbbi kimondja: 

Az ukrajnai szállításokkal kapcsolatban Németország részéről nem ismert ilyen üzenet az USA felé. 
Boris Pistorius védelmi miniszter az újság megkeresésére azt mondta, hogy nincs tudomása az amerikai kazettás lőszerek tárolásáról és szállításáról. Csakhogy az Egyesült Államok Európáért és Afrikáért felelős hadseregének szóvivője írásban megerősítette a lapnak a kazettás lőszerek Miesau-ban való tárolását és Ukrajnába történő szállítását. Azt is közölték: " Az amerikai hadsereg csapatai minden lőszermozgást koordinálnak a Német Nemzeti Mozgásirányító Központtal, beleértve a kazettás lőszereket is."

A kazettás lőszereket azért tiltották be, mert válogatás nélkül találtak el civileket is. A mai napig a múltbeli háborúkból származó fel nem robbant lőszerek milliói hevernek a földön, és ha ezeket megérintik, akkor robbannak. A Handicap International szerint az 1960-as évektől 2022-ig csaknem 25 000 polgári áldozatot jegyeztek fel kazettás lőszerek miatt. A be nem jelentett esetek száma ennek több mint kétszerese lehet.
Sevim Dagdelen, a Bundestag (Sahra Wagenknecht szövetség) BSW csoportjának külpolitikai szóvivője és a Külügyi Bizottság elnöke az üggyel kapcsolatban azt mondta: "A szövetségi kormány nyilvánvalóan nem teljesíti az Oslói Egyezményben vállalt kötelezettségét, hogy betiltja a kazettás lőszereket Németországban."