Olaf Scholz: Oroszország fejezze be az ukrajnai háborút

Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.

„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.

A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.

„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is”

– fogalmazott.

„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.

Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.

Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.

Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.

Három hónappal, november elejéig meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást kedden az ukrán parlament.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta. Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közzétett posztjában közölte, hogy a 450 fős parlament 339 tagja szavazott a november 9-ig kiterjesztett hosszabbításra.

A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget.

Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők 63. gépesített dandárjának vezetésipontját és drónraktárát – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a parancsnokságot a műveleti állományával együtt egy Iszkander-M műveleti-taktikai rakétarendszer semmisítette meg, két drónirányitási parancsnoki járművel, 10 repülőgép típusú, valamint több mint 300 FPV drónnal és más eszközökkel együtt.

A beszámoló értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, és két ellenrohamot vertek vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán.

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Ivano-Darjivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból három frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában, és 11 ellenrohamot visszavertek – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A Tárca szerint Harkiv megyében, Derkacsi községben mintegy félszáz külföldi kiképzőt ölt meg egy Iszkander-M rakétarendszerrel végrehajtott csapás.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 13 tábori lőszerraktárt, egy alacsonyan repülő célok észlelésére és követésére szolgáló SZT68-as mobil radarállomást, egy drónösszeszerelő műhelyt, három harckocsit – köztük egy amerikai Abrams A1M1-est -, öt páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 15 rakétáját, továbbá 151 drónt, közülük nyolcvankettőt Oroszország légterében.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Egy pilóta nélküli repülőszerkezet egy, a Kercsi-szorosban közlekedő komphajót talált el kedd reggel a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőjében. A járművön tűz ütött ki, a hajó legénységéből és a kikötői alkalmazottak közül egy ember életét vesztette, öten megsebesültek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett két mariupoli illetőségű személyt, akik az ukrán titkosszolgálatok megbízásából egy belgorodi mecset felrobbantására készültek, hogy vallásközi konfliktust provokáljanak ki. A közösségi média révén beszervezett gyanúsítottak beismerő vallomást tettek.

Az orosz déli körzeti katonai bíróság 18 évi fegyházra ítélte Ivan Csernenko ukrán állampolgárt, aki az Azov alakulat tagjaként részt vett a harcokban a „Donyecki Népköztársaság” területén. Csernenkót terrorista közösségben, illetve terrorista célú kiképzésben való részvételben találták bűnösnek.

Egy moszkvai bíróság távollétében nyolc és fél évre ítélte Mihail Zigar újságírót az orosz fegyveres erőkről szóló rágalmak terjesztése címén, politikai, ideológiai, faji gyűlöletre való hivatkozással. Zigart korábban körözési listára tette az orosz belügyminisztérium.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett kilenc tábori lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer alacsonyan repülő célokat befogó detektorát, célkövető radarállomását, harcirányító kabinját és két indítóállását, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, egy horvát RAK-SA-12 -es sorozatvetőt, négy-négy amerikai M777-es és M198-as, valamint két brit FH-70-es vontatott tarackot, két Tocska-U harcászati rakétát, két francia HAMMER irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 61 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 24 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített katonai járművek száma.

A moszkvai katonai tárca szerdán bejelentette egy Szu-27-es vadászgép levegőbe emelését amiatt, hogy a brit légierő három gépe – egy RC-135 stratégiai felderítő repülőgép és két Typhoon vadászrepülő – megközelítette az orosz államhatárt a Fekete-tenger felett. Ezt követően a brit gépek irányt váltottak és távoztak.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága szerdán 27 évi fegyházra ítélte Oleh Slapakovszkijt, az ukrán fegyveres erők 36. különálló brigádjának egyik katonáját, aki 2022 februárjában Kominternovo faluban – a felettesei parancsát követve – aknavetővel lőtte a civil infrastruktúrát.

Vlagyimir Putyin elnök egy, az Ukrajnától elcsatolt területek társadalmi-gazdasági fejlődéséről tartott szerdai tanácskozáson azt hangoztatta, hogy „az új régióknak” 2030-ra el kell érniük az összoroszországi életszínvonal-szintet a meghatározó mutatókban. Elmondta, hogy ezeken a területeken több mint 3000 kilométernyi utat hoztak rendbe, és 62 többemeletes lakóház épült. Az elnök szerint az elmúlt két év alatt a „szövetségi megrendelők” több mint 19 ezer létesítményen végeztek munkálatokat, az orosz bankok pedig több mint félezer fiókot és irodát nyitottak.