A NATO-csúcson is a tűzszünet mellett fogunk érvelni

Magyarország a NATO e heti csúcstalálkozóján is az ukrajnai tűzszünet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdése mellett fog érvelni, ugyanis ha nem sikerül gyorsan véget vetni a háborúnak, akkor brutális eszkalációs veszéllyel kell szembenézni – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóra érkezve „történelmi” eseményt emlegetett, emlékeztetve arra, hogy az észak-atlanti szövetség most ünnepli alapítása 75. évfordulóját, ugyanakkor rámutatott, hogy a katonai szervezet az eddigi egyik legnehezebb időszakát éli.

„Hiszen újra a hidegháborús hangulat uralja a világpolitikát, újra reális a veszély, hogy a világ blokkokra szakad, és a két és fél éve a szomszédunkban zajló háború is durva eszkalációs helyzet előtt áll” – húzta alá.

„Sajnos a világháborús vagy nukleáris háborús fenyegetettség is minden nappal egyre súlyosabbá válik, mert azt láthatjuk, hogy az ukrajnai háborúban egyre durvul a helyzet, egyre több fegyver van a fronton mind a két oldalon” – figyelmeztetett.

Továbbá arra is kitért, hogy a háborús propaganda is egyre erősebb, és egyre brutálisabb cselekmények történnek a harctéren. „Egyre többen halnak meg, köztük sok gyermek is, és ilyenkor az ember szíve megszakad” – fogalmazott.

„Ha nem sikerül gyorsan véget vetni a háborúnak, akkor egészen durva és brutális eszkalációs veszéllyel nézünk szembe. Sajnos a háború továbbterjedésének esélye is napról napra nő. Ezért kulcsfontosságú most ez a NATO csúcstalálkozó” – vélekedett.

Szijjártó Péter ezután aláhúzta, hogy Magyarország a NATO-csúcson is a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett kíván érvelni.

Majd sérelmezte, hogy az elmúlt két és fél évben az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai és nyugat-európai megszólalások mind a fegyverszállításokról, a kiképzésről, a harctéri megoldásról szóltak, pedig ez az időszak épp azt bizonyította szavai szerint, hogy a rendezés kizárólag diplomáciai úton érhető el, a fronton ugyanis csak halottak vannak és pusztítás.

„És ehhez arra van szükség, hogy a diplomáciai csatornák újranyíljanak, és ne szidalmazzák azokat, akik párbeszédet folytatnak, hiszen párbeszéd és a diplomáciai csatornák újranyitása nélkül megoldás egész biztosan nem lesz” – mondta.

Valamint megerősítette a magyar kormány álláspontját, miszerint hazánk ki akar maradni abból a most jóváhagyásra váró döntésből, amelynek értelmében a NATO Ukrajnát támogató missziót indít a katonai kiképzés és a fegyverszállítások koordinálása céljából.

„A mi álláspontunk világos: mi ebből ki fogunk maradni. Megállapodásunk van a mostani főtitkárral, és ígéretünk van a leendő főtitkártól is abban a tekintetben, hogy Magyarország ebből (…) ki fog maradni” – tudatta.

„Magyar katonát ilyen akcióhoz nem adunk, a magyar adófizetők pénzét ilyen akcióhoz nem adjuk, és Magyarország területét sem adjuk ilyen akció végrehajtásához, fegyvert pedig továbbra sem szállítunk. Ez a pozíciónk biztosítja azt, hogy Magyarország, a magyar emberek biztonságát meg tudjuk védeni” – fűzte hozzá.

A miniszter érintette az elmúlt napok magyar „békemisszióját” is, amely most tovább folytatódik, arról számolva be, hogy ennek célja, hogy európai közreműködéssel minél előbb meg lehessen teremteni a szükséges körülményeket a fegyvernyugváshoz és a béketárgyalásokhoz.

„Magyarország álláspontja tehát világos, ennek a háborúnak a csatatéren nincsen megoldása, ehelyett tárgyalásokra, diplomáciai megoldásra van szükség, és ezt az álláspontunkat fogjuk képviselni a NATO-csúcs három napján is” – összegzett.

Végezetül pedig arról tájékoztatott, hogy szerdán a harminckét szövetséges ülésezik, míg csütörtökön csatlakoznak hozzájuk Ausztrália, Dél-Korea, Japán és Új-Zéland vezetői is, ezt követően pedig sor kerül a NATO-Ukrajna Tanács ülésére.

Európa háborúpárti politikusainak támadásai ellenére a magyar kormány folytatja a békemissziót – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videofelvételen.

Vasárnap vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban – mondta a miniszter.

Kiemelte:

Magyarország, a magyar kormány mindent megtesz majd annak érdekében, hogy hozzájáruljon a szomszédban lévő háború végéhez, hozzájáruljon ahhoz, hogy békét teremtsen a szomszédságában, és ahhoz, hogy Európa két és fél év után végre ki tudjon törni a fojtogató háborús válságból.

A külügyminiszter szerint az elmúlt egy hét arra is magyarázatot adott, hogy miért mélyül ez a háborús válság Európában.

Európa tele van háborúpárti politikusokkal, akik mind „elő is bújtak” ezen a héten, mind meg is szólaltak, mind kritizálták a magyar kormányt, a magyar miniszterelnököt, amiért a békéért dolgozik és a béke lehetőségéről folytat egyeztetéseket – fejtette ki Szijjártó Péter.

Hozzátette: ezek a háborúpárti politikusok az elmúlt két és fél évben fegyverszállításokkal, szárazföldi csapatok küldéséről szóló fantáziákkal, nukleáris fegyverekről történő szóbeszéddel folyamatosan mélyítették a háborús válságot Európában.

„Ezek a támadások minket nem tántorítanak és kedvetlenítenek el, a békemisszió folytatódik, sőt erősödik, ezért arra kérem Európa háborúpárti politikusait, hogy csatolják be a biztonsági öveiket, és nagyon figyeljenek a jövő héten is” – fogalmazott Szijjártó Péter.Az elmúlt két és fél évben egyre többen beszélnek a békéről, illetve annak szándékáról, ám eddig senki nem volt elég bátor, hogy ezért tegyen is, újraindítva a felek között a kommunikációs csatornákat – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs szerint Magyarország soros EU-elnöksége jó alkalom erre, ezért volt fontos Orbán Viktor kijevi, majd moszkvai látogatása. Emlékeztetett: „borzalmas háború” zajlik Magyarország szomszédságában, ám nem ez az első háború, ami lezajlott a világtörténelemben, így meg kell próbálni objektíven szemlélni azt és annak természetét.

Amikor nincs egyértelmű győztes vagy vesztes, a konfliktus mindig tárgyalásos úton rendeződik, először tűzszünettel, majd „hosszú, keserves” diplomáciai egyeztetéssorozattal – fogalmazott.

A miniszterelnök mindkét tárgyaláson határozott idejű tűzszünetet javasolt, hasonlóan Donald Trump amerikai elnökjelölt álláspontjához

– mondta.

Orbán Viktor arra volt kíváncsi, mit gondolnak erről a háborúban álló felek és a nagy országok vezetői. Ezért hazatérve az unió soros elnökeként a látogatásokról szándékában áll jelentéseket küldeni a tagországok vezetőinek, hiszen az európai választóknak joguk van tudni: ki az, aki komolyan gondolja a békét és ki az, aki csak beszél róla.

Orbán Balázs kifejtette: a magyar kormány szerint Európa lépéskényszerben van több szempontból is. Egyrészt ebben a konfliktusban mindenki a saját érdekeit keresi és a kontinens ezen a háborún semmit nem nyerhet, de sokat veszíthet. Másrészt az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok jelenleg esélyesebbnek tűnő elnökjelöltje nyíltan kampányol a béke ígéretével és nem tudni, hogy hosszú távon a jelenleg háborúpárti amerikai demokraták meddig gondolják ezt komolyan és mikor fordítják külpolitikájukat egy másik irányba.

Ezért amennyiben Európa nem tesz lépéseket a béke irányába, úgy amikor Oroszország és Ukrajna egyszer véget vet a háborúnak, a békét Európa és a kontinens érdekeinek figyelembe vétele nélkül fogják megkötni. Jelezte:

Orbán Viktor a soros elnökség idején felelősségének tartja, hogy a közösség lépéseket tegyen, aktívan kezdeményezzen,

mert a mozdulatlanságba dermedtség és az eddig ismételgetett szlogenek láthatólag politikai, katonai és diplomáciai értelemben sem vezetnek sehová.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A magyar kormányfő látogatásának tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: „nehéz a helyzet, a hadban álló Oroszország és Ukrajna bár a béke fontosságát egyaránt hangsúlyozta, de nagyon eltérően látja az ahhoz vezető utat.” Ugyanakkor a békemisszió itt nem ért véget: fontos mások véleményét megismerni ebben a kérdésben és ezeket kielemezve lehet felelősségteljesen nyilatkozni, hogy valóban látszik-e a békéhez vezető út.

A látogatások uniós visszhangjára utalva Orbán Balázs kijelentette: Magyarországnak vissza kell utasítania minden olyan megközelítést, amely szerint bárki megmondhatja, hogy kivel van joga szuverén országként diplomáciai kapcsolatot fenntartani. A kritikus nyilatkozatok egyben önleleplezők is, hiszen megmutatják, hogy akik csak beszélnek a békéről, tulajdonképpen nem gondolják azt komolyan, mindössze a háború folytatásához próbálnak időt nyerni – jegyezte meg.

Ugyanakkor – szavai szerint – vegyes a történtek megítélése, mert sok felelős volt állam- és kormányfő, illetve komoly közéleti szerepet betöltő véleményvezér szerint a magyar békemisszió bátor tett, a békéhez vezető egyetlen út.

Orbán Balázs kitért arra is, hogy az elmúlt két év megmutatta: bár a háborúban közvetlenül ketten vesznek részt, hiszen ez egy orosz-ukrán belső ügy, ám az, hogy a világ és ez a konfliktus jelenleg itt tart, abban sok, rajtuk kívüli félnek is van szerepe.

Mivel ez egy globális konfliktussá szélesedő helyzet, ha valaki komolyan szeretne békét teremteni, annak nem csupán a háborúban álló országokkal, hanem többekkel is tárgyalnia, egyeztetnie kell

– hangsúlyozta.

Erre pedig Orbán Viktor kiválóan alkalmas, hiszen hazánk szinte az egyetlen olyan ország, amely a világ összes államával meg tudja találni a közös hangot – állapította meg a miniszterelnök politikai igazgatója. Így, nem túlértékelve saját jelentőségét, Magyarországnak igenis lehet döntő szerepe a konfliktus rendezésében, ami azért is fontos, mert a „mi bőrünkre is megy a játék: több száz kárpátaljai magyar áldozata van már eddig is a háborúnak, a negatív gazdasági következményeit pedig a háború kitörése óta nyögjük” – fogalmazott Orbán Balázs.