kulcsár edina
Vlagyimir Putyin a Kijenek küldött nagy hatótávolságú fegyverekre orosz rakétákkal fog válaszolni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szigorú figyelmeztetést küldött a Nyugatnak. A Kijenek küldött nagy hatótávolságú fegyverekre orosz rakétákkal fog válaszolni – állapítja meg a New York Post című amerikai lap abból az alkalomból, hogy az orosz elnök szerdai sajtótájékoztatóján nyugati újságok kérdéseire válaszolt. A Nyugatnak szánt figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Vlagyimir Putyint azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Egyesült Államok és Németország is zöld utat adott Ukrajnának, hogy az általuk szállított fegyvereket orosz területen lévő célpontokat támadjanak meg.
Putyin különbséget tett az egyes rakéták között, de hangsúlyozta, a Kijevnek adott fegyverhasználati engedély komoly eszkaláció, amely a Nyugatot a háború felé sodorja. Az orosz elnök külön megemlítette az amerikai ATACMS-eket, valamint a brit és francia rakétarendszereket. Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva azt fontolgatja, hogy hasonló, csúcstechnológiás, nagy hatótávolságú rakétákat telepít elég közel ahhoz, hogy lecsapjon azokra az államokra, amelyek lehetővé tették Ukrajnának, hogy ilyen rakétákkal támadjanak le orosz területre.
Ha azt látjuk, hogy ezeket az országokat az Orosz Föderáció elleni háborúba vonják, akkor fenntartjuk a jogot, hogy ugyanígy járjunk el. Általánosságban elmondható, hogy ez egy nagyon súlyos problémákhoz vezető út
– mondta Putyin.
Az orosz elnök nem árult el konkrétumot arról, hová tervez ilyen rakétákat szállítani, de ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg önmaga képtelen precíziós rakétákkal csapást mérni. Azt mondta, hogy az amerikai fegyverszállítások leállítása nyomán a konfliktus 2-3 hónapon belül véget érne.
"Ez egy nagyon fontos nyilatkozat, amely nagyon világosan kimondja, hogy azoknak a fegyvereknek a leszállítása, amelyekkel ránk lőnek, nem maradhat következmények nélkül, és ilyen a következmények feltétlenül lesznek" – kommentálta csütörtökön Putyin szavait újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov sem nevezte meg a régiókat vagy konkrét országokat, ahová Moszkva fegyvereket küldhet, megjegyezve, hogy "az elnök elmondta, amit mondani akart".
Hamarosan francia kiképzők indulhatnak Ukrajnába, akikhez más országok katonái is csatlakozhatnak – erről a francia elnök beszélt, miután az ukrán elnökkel tárgyalt. Emmanuel Macron azt is mondta: több országgal is megegyeztek a kiképzők koalíciójáról, és már csak napok kérdése, hogy véglegesítsék azt. Moszkva szerint viszont már most is vannak nyugati kiképzők Ukrajnában, akik kiemelt célpontjai az orosz hadseregnek.
Volidimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta pénteken Emmanuel Macron Párizsban. A találkozó után a francia elnök közölte: véglegesíteni szeretne egy koalíciót azokkal az országokkal, amelyek hajlandóak katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába.
„Ukrajna tudja, hogy számíthat hosszú távú támogatásunkra a harcában, hogy olyan hosszan és olyan intenzíven segítünk neki, amilyen hosszan és intenzíven csak szükséges” – mondta a francia elnök, aki kiemelte:
Emmanuel Macron február óta beszél arról, hogy nyugati katonákat kellene küldeni az orosz-ukrán háborúba. A francia elnök többször megerősítette, hogy semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.
Ami a francia kiképzőket illeti, jó okom van feltételezni, hogy már Ukrajnában vannak – közölte a napokban Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter kiemelte:
„Függetlenül attól, hogy ők a francia fegyveres erők tagjai vagy egyszerűen csak zsoldosok, abszolút legitim célpontot jelentenek a fegyveres erőink számára” – mondta Szergej Lavrov.
„Minden olyan kiképző, aki a kijevi rezsim csapatait képzi ki, nem élvez semmiféle mentességet, és nem számít, hogy franciák-e vagy sem” – mondta Dmitrij Peszkov.
Közben az Egyesült Államok is engedélyezte, hogy az általuk küldött fegyverekkel Kijev Oroszország területét is támadhassa. Korábban az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország is adott hasonló engedélyt Ukrajnának.
A szervezet főtitkára arról beszélt: Ukrajnának joga van orosz területeket megtámadni.
„Ukrajnának joga van megvédeni magát, joguk van katonai célpontokat támadni orosz területen, nekünk pedig jogunk van segíteni őket ebben a feladatban” – mondta Jens Stoltenberg.
Az orosz elnök viszont súlyos választ helyezett kilátásba, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel támadná Oroszországot. Vlagyimir Putyin közölte: a fegyvereket küldő országok is hadviselővé válnak.
„Ha ezek az országok háborúba keverednek ellenünk, – mert amit tesznek, az az Orosz Föderáció elleni háborúhoz vezet -, akkor fenntartjuk a jogot, hogy ugyanígy cselekedjünk. Összességében ez komoly problémákhoz vezet” – közölte az orosz elnök, aki ugyanebben a nyilatkozatában a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.
„Nagyon érdekes, hogy mennyire elzárkózik a nyugat a békés megoldástól. Mennyire csak abban tud gondolkodni, hogy ezt a háborút katonai erővel kell megnyerni. És mennyire nem áll készen egyébként arra, és nincs is egyébként szándék a nyugati emberekben, hogy ezeket az áldozatokat meghozzák. És miért hoznának meg ilyen áldozatokat, amikor ez nem a mi háborúnk” – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Az elemző kiemelte:
Hamarosan francia kiképzők indulhatnak Ukrajnába, akikhez más országok katonái is csatlakozhatnak – erről a francia elnök beszélt, miután az ukrán elnökkel tárgyalt. Emmanuel Macron azt is mondta: több országgal is megegyeztek a kiképzők koalíciójáról, és már csak napok kérdése, hogy véglegesítsék azt. Moszkva szerint viszont már most is vannak nyugati kiképzők Ukrajnában, akik kiemelt célpontjai az orosz hadseregnek.
Volidimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta pénteken Emmanuel Macron Párizsban. A találkozó után a francia elnök közölte: véglegesíteni szeretne egy koalíciót azokkal az országokkal, amelyek hajlandóak katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába.
„Ukrajna tudja, hogy számíthat hosszú távú támogatásunkra a harcában, hogy olyan hosszan és olyan intenzíven segítünk neki, amilyen hosszan és intenzíven csak szükséges” – mondta a francia elnök, aki kiemelte:
Emmanuel Macron február óta beszél arról, hogy nyugati katonákat kellene küldeni az orosz-ukrán háborúba. A francia elnök többször megerősítette, hogy semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.
Ami a francia kiképzőket illeti, jó okom van feltételezni, hogy már Ukrajnában vannak – közölte a napokban Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter kiemelte:
„Függetlenül attól, hogy ők a francia fegyveres erők tagjai vagy egyszerűen csak zsoldosok, abszolút legitim célpontot jelentenek a fegyveres erőink számára” – mondta Szergej Lavrov.
„Minden olyan kiképző, aki a kijevi rezsim csapatait képzi ki, nem élvez semmiféle mentességet, és nem számít, hogy franciák-e vagy sem” – mondta Dmitrij Peszkov.
Közben az Egyesült Államok is engedélyezte, hogy az általuk küldött fegyverekkel Kijev Oroszország területét is támadhassa. Korábban az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország is adott hasonló engedélyt Ukrajnának.
A szervezet főtitkára arról beszélt: Ukrajnának joga van orosz területeket megtámadni.
„Ukrajnának joga van megvédeni magát, joguk van katonai célpontokat támadni orosz területen, nekünk pedig jogunk van segíteni őket ebben a feladatban” – mondta Jens Stoltenberg.
Az orosz elnök viszont súlyos választ helyezett kilátásba, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel támadná Oroszországot. Vlagyimir Putyin közölte: a fegyvereket küldő országok is hadviselővé válnak.
„Ha ezek az országok háborúba keverednek ellenünk, – mert amit tesznek, az az Orosz Föderáció elleni háborúhoz vezet -, akkor fenntartjuk a jogot, hogy ugyanígy cselekedjünk. Összességében ez komoly problémákhoz vezet” – közölte az orosz elnök, aki ugyanebben a nyilatkozatában a nukleáris fegyvereket is szóba hozta.
A nyugat folyamatosan lépi át a vörös vonalakat – erről az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt. Dornfeld László szerint a nyugati vezetők elrugaszkodtak a valóságtól és az emberek akarata ellenére menetelnek a háborúba.
„Nagyon érdekes, hogy mennyire elzárkózik a nyugat a békés megoldástól. Mennyire csak abban tud gondolkodni, hogy ezt a háborút katonai erővel kell megnyerni. És mennyire nem áll készen egyébként arra, és nincs is egyébként szándék a nyugati emberekben, hogy ezeket az áldozatokat meghozzák. És miért hoznának meg ilyen áldozatokat, amikor ez nem a mi háborúnk” – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Az elemző kiemelte: