Újabb fegyverszállítási tabu dőlt meg: nagy hatótávolságú rakétákat kapott Ukrajna

Az Egyesült Királyság  nagy hatótávolságú cirkálórakétákat szállított Ukrajnának - állítja nevük elhallgatását kérő katonai tisztségviselőkre hivatkozva a CNN. Az amerikai hírportál beszámolója szerint London ígéretet kapott Kijevtől, hogy a csapásmérő eszközöket csak és kizárólag Ukrajna szuverén határain belül, azaz a megszállt területeken vetik be, Oroszországon belül nem. 

A CNN szerint Kijev úgynevezett Storm Shadow (magyarra fordítva: Viharárny) rakétákat kapott, melyek akár 300 kilométeres hatótávolságú csapásmérésre is alkalmasak. Az 1990-es években kifejlesztett rakéta képességeit tekintve nagyon hasonló az Egyesült Államokban gyártott földi harcászati ​​rakétarendszerhez (ATACMS), azzal a különbséggel, hogy brit változat kizárólag levegőből indítható. A Storm Shadow különlegessége, hogy a szovjet gyártmányú ukrán harci repülőgépekre is felszerelhető. A gyártó elmondása szerint a Storm Shadow „éjjel-nappal minden időjárási körülmények között működtethető”, mivel fejlett navigációs rendszerrel rendelkezik a pontosság biztosítása érdekében.

Ukrajna már régóta kéri a nyugati országok segítségét a nagy hatótávolságú rakéták szállításában, azzal érvelve, hogy az ilyen fegyverek megváltoztatnák a háború menetét. A fegyverrendszerek segítségével lehetővé válna Kijev számára, hogy célba vegyék az orosz parancsnoki központokat, utánpótlási vonalakat, lőszer- és üzemanyagraktárakat mélyen a Krímben és az oroszok által megszállt területeken. 

Mark Cancian, a Center for Strategic and International Studies International Security Program vezető tanácsadója szerint a brit cirkálórakéták lehetővé teszik, hogy a kijevi erők átvegyék az Oroszország által már alkalmazott taktikát, melynek lényege, hogy repülőgépről indítanak cirkálórakétákat, még a saját területük felett, elkerülve ezzel az ellenséges légvédelmet.

A CNN szerint a nagy hatótávolságú rakéták szállításával Nagy Britannia ismét bizonyította, hogy élen jár az Ukrajnának szánt fegyverszállítások körüli tabuk megdöntésével. A lap úgy fogalmaz, hogy az év elején London volt az, aki bejelentette, hogy modern nyugati harckocsikat küld Kijevnek, amely a rakétákhoz hasonlóan korábban vörös vonalnak számított. A nemrég kiszivárgott Pentagon-iratok szerint az Egyesült Államok azért nem szállított eddig nagy hatótávolságú rakétákat, mert attól félt, hogy egy ilyen döntés meggyőzheti Pekinget, hogy katonai segítséget nyújtson Oroszországnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején azt mondta egy újságírói kérdésre, hogy az Oroszország elleni régóta várt ellentámadást elhalasztották, mert ukrán fegyveres erőknek még „ néhány dolgot ” teljesítenie kell. Példaként említette, hogy a nyugati páncélozott járművek egyelőre nem érkeztek meg.

Pár napja Antony Blinken amerikai külügyminiszter viszont úgy értékelte a helyzetet, hogy az ukránoknak már „mindene megvan, amire szükségük van ahhoz, hogy továbbra is sikeresek legyenek Moszkva által megszállt terület-visszaszerzésében”.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette: mostanra sok országban elkezdték eszkalálni a helyzetet annak érdekében, hogy Ukrajnát Oroszország feltételei alapján tárgyalóasztalhoz ültessék az „agresszorral”.

A tisztségviselő azonban meggyőződését fejezte ki, hogy ha Ukrajna elnöke így döntene, az csakis Ukrajna feltételei alapján történhetne meg. Cáfolta továbbá azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az ukrán csapatoknak nincs elegendő lőszerük.

Több mint hetven országból toborzott „zsoldosok” harcolnak az ukrán fegyveres erők oldalán – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórum keretében megtartott alkotmánybírósági konferencián.

„Bizonyított tény, hogy a katonai műveletekben a náci rezsimet támogató zsoldosok vesznek részt, akiket több mint hetven államból toboroztak, főként Európából és Amerikából, olyan államokból, amelyek a legaktívabb oroszellenes politikát folytatják” – mondta. Basztrikin szerint Európa a „kijevi rezsimet elsősorban fegyverekkel támogatja, a ”háború Oroszországgal az utolsó ukránig„ jelszó jegyében.

Megismételte azt az állítást, miszerint Oroszországnak dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékai vannak arról, hogy az ukrán fegyveres erők tavaly márciusban támadást terveztek a Donyec-medence ellen, azzal a céllal, hogy kijussanak Oroszország határára.

Mint mondta, Moszkva a 2020-ban módosított orosz alkotmány 79. cikke 1. bekezdésének megfelelően járt el,

amelynek értelmében Oroszország ”intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megerősítésére, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítására, valamint az állam belügyeibe való beavatkozás megakadályozására„.

Az SZK vezetőjének érvelése szerint Oroszország a Donyec-medence civil lakosságának védelmére vonatkozó kötelezettségét hajtja végre a „különleges hadművelet” végrehajtásával, elejét vette az ellene készülő „agressziónak és provokációknak”.

A hatóság igazgatója a fórumon kedden azt mondta, hogy az ukrán fegyveres alakutatok fellépése következtében 2014-től 2023 áprilisának végéig több mint ötezer civil, köztük 138 kiskorú vesztette életét, és 9528 polgári személy, köztük 444 kiskorú sérült meg.

Az SZK 2014 óta több mint 2900 büntetőeljárást indított a „kijevi rezsimnek” a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, és több mint 710 személy, köztük az ukrán katonai és politikai vezetés tagjai ellen emelt vádat.

Basztrikin szerdán kijelentette, hogy az SZK körözést készül kiadni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírói és ügyésze ellen, akik elrendelték Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását.

Az orosz hatóság március 20-án indított büntetőeljárást az érintettek ellen, mert úgy ítélte meg, hogy cselekedeteik tudatosan törvényellenesek voltak, mivel nem volt alap az orosz elnök és az ombudsman büntetőjogi felelősségre vonására.

Az SZK emellett rámutatott, hogy a nemzetközi védelem alatt álló személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1973. december 14-i egyezmény értelmében az államfők abszolút mentességet élveznek a külföldi államok joghatósága alól.

A nyugati államokat a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg szerdán Basztrikin amiatt, hogy megtagadják az orosz SZK-tól a jogsegélyt a külföldön történt bűnügyek kivizsgálásakor. Elmondta, hogy Svájc még csak nem is tájékoztatta Oroszországot arról, hogy kilépett a kétoldalú jogsegélyegyezményből.

Az ukrajnai orosz különleges katonai művelet célja a Donyec-medencében élők megvédése volt, ezt a feladatot az orosz fél részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van a teljes megvalósítástól – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek adott, csütörtökön közölt interjújában.

A különleges katonai művelet folytatódik. Ez egy nagyon-nagyon nehéz művelet, és persze bizonyos célokat egy év alatt már sikerült elérni – magyarázta. Hozzátette: azoknak az embereknek a biztonságát kellett garantálni, akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve. „Ezt a feladatot részben sikerült teljesítenünk, részben viszont még messze vagyunk a teljes megvalósítástól” – húzta alá.

Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget. „Éppen ezért kellő távolságra kell visszaszorítanunk az ellenfelünket, és ezért folytatódik a hadművelet” – magyarázta Dmitrij Peszkov. Rámutatott, hogy sikerült némileg demilitarizálniuk Ukrajnát, számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.

A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.

„Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét” – hangsúlyozta. Magyarázata szerint a különleges katonai művelet Oroszország és Ukrajna konfliktusából indult, Moszkvának meg kellett védenie az érdekeit, és lépnie kellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezt követően viszont a NATO, az Egyesült Államok és az európai államok is belekeveredtek a konfliktusba, előbb közvetett, majd közvetlen módon is.

„A NATO most gyakorlatilag közvetlen résztvevője a konfliktusnak Ukrajna oldalán” – húzta alá. A szövetség tagjai folyamatosan fegyverekkel, lőszerekkel, harci eszközökkel l és pénzügyi forrásokkal látják el Kijevet – magyarázta.

Dmitrij Peszkov arra is kitért, hogy a Nyugat a rossz és hibás lépéseivel rákényszerítette Oroszországot a különleges katonai műveletre, elutasította a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin elnökkel Oroszország biztonságáról, és Moszkva tiltakozása ellenére is azt mondta, felveszik Ukrajnát a NATO-ba.

„Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát” – szögezte le végül a Kreml szóvivője.