Megkezdődött az oroszok nélküli békekonferencia

Megkezdődött Svájcban az ukrajnai békekonferencia szombaton. A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója.

A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”.

A találkozó célja a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás biztosítása az ukrán béketervhez, amely Oroszország teljes kivonulását követeli az elfoglalt ukrán területekről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a találkozón, Olaf Scholz német kancellár közvetlenül a dél-olaszországi Pugliából, a G7-ek találkozójának helyszínéről utazott oda. Az Amerikai Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök képviseli.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

A találkozó svájci szervezői azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.

A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely magasan a Luzerni-tó fölött található.

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Putyin szerint minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

„Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit”

– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.

„Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat” – mondta az orosz elnök.

„Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére”

– tette hozzá.

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.

„Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

„Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában”

– hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.

Putyin kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

„Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút”

– fogalmazott Putyin.

„Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.

Úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.

Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján a dél-olaszországi Borgo Egnaziában.

A megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető – áll az egyezményben.

A szerződés emellett arra kötelezi a feleket, hogy az Ukrajna elleni fegyveres támadás vagy azzal való fenyegetés esetén az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tisztségviselői 24 órán belül összeüljenek, hogy a válaszlépésekről konzultáljanak, és meghatározzák, milyen további lépésekre van szükség a védelem ellátása érdekében.

„Ukrajna biztonságának garantálása érdekében mindkét fél elismeri, hogy Ukrajnának jelentős katonai erőre, szilárd képességekre és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) normáival összhangban lévő, védelmi ipari bázisába történő folyamatos beruházásokra van szüksége”

– áll a szövegben.

A Fehér Ház a nap folyamán tudatta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem vesz részt a G7-csúcstalálkozón részt vevő hét fejlett ipari ország többi vezetőjével közös, csütörtök esti vacsorán, amelyet Sergio Matterella olasz államfő meghívására tartanak Brindisiben. Washington nem indokolta Biden távolmaradását.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki dél-olaszországi csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy az év végéig hitelt nyújtanak Ukrajnának körülbelül 50 milliárd dollár értékben, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fedeznek – jelentette be Giorgia Meloni, a Hetek soros elnökének, Olaszországnak a miniszterelnöke.

Előtte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek dolgoznak a részleteken. Olaf Scholz német kancellár kijelentette: a G7 azon szándéka, hogy további pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának azt mutatja, hogy a fejlett ipari országok továbbra is elkötelezettek Kijev támogatása mellett.

Megjegyezte, nem vált valóra Vlagyimir Putyin orosz elnök azon várakozása, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása az idő haladtával fokozatosan megszűnik.