kulcsár edina
Ismét felmerült a repüléstilalmi zóna bevezetése Ukrajna felett. A gond az, hogy csak katonai eszközökkel lehet érvényesíteni.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az ukránok nehezen tartják a frontot a sorozatos orosz támadásokkal szemben. Ezzel összefüggésben Emmanuel Macron francia elnök ismételten arról beszélt, hogy valószínűleg eljön egy olyan pont, amikor Oroszország túlságosan is előrenyomul Ukrajnában, akkor pedig a nyugati erőknek kell beszállni a háborúba. Úgy tűnik, már német politikusok is osztják Macron álláspontját. Ugyanis több német parlamenti képviselő is támogatja azt a javaslatot, hogy a NATO vezessen be repüléstilalmat Nyugat-Ukrajna felett – írta szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap a parlamenti képviselők véleményét kérdezte Nico Lange, a védelmi miniszter kabinetfőnökének korábbi javaslatáról, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát és katonai létesítményeket célzó orosz rakétákat és drónokat le lehetne lőni a szomszédos Lengyelország és Románia területéről. Ezzel a megoldással akár egy 70 kilométer széles biztonsági zónát is létre tudnak hozni Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán.
Katonai vonatkozásban a repüléstilalmi zóna célja, hogy megakadályozza a repülőgépek, rakéták belépését a tiltott légtérbe. Az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna pedig azt jelentené, hogy a NATO-erők szükség esetén rálőnének az orosz repülőgépekre, amivel a háború eszkalációját kockáztatnák.
A most felvetett német javaslat, egyfajta „lopakodó kiterjesztése” a repüléstilalom bevezetésének.
Az ötlet nagyon hasonló ahhoz, amiről Kevin Ryan nyugalmazott dandártábornok, az Egyesült Államok korábbi moszkvai katonai attaséja írt. Ryan szerint a legkevésbé provokatív forgatókönyv az lenne,
„ha felvállalnánk Ukrajna néhány fronttól távolabbi kulcsfontosságú városának védelmét az ország nyugati felében”.
Arra utalt, hogy Kijev, Lviv és Odessza védelmét a NATO látná el, a keletebbre levő ukrán nagyvárosok védelme pedig ukrán feladat maradna.
A repüléstilalmi zónát a német kormánykoalíció pártjainak több képviselője is támogatta. Agnieszka Brugger a Zöldektől „helyesnek” nevezte, hogy légvédelmi rendszereket telepítsenek Ukrajna szomszédos országainak határainál, hogy lefedjék a nyugati területeket.
"Hosszú távon nem szabad kizárni, hogy Lengyelország és Románia légvédelmet biztosítson Ukrajna számára”
– fogalmazott Anton Hofreiter, szintén zöldpárti képviselő, a Bundestag európai politikai bizottságának vezetője.
Rolf Mützenich, az SPD parlamenti frakcióvezetője azonban élesen visszautasította azokat a javaslatokat, amelyek az Ukrajna elleni orosz légicsapások NATO területéről történő visszaverésére vonatkoznának. "Az ukrán légtér NATO védelme ellentmond annak az álláspontunknak, hogy nem akarunk aktívan beavatkozni a háborúba" - mondta a Tagesspiegelnek: "Az ilyen javaslatokat felelőtlennek és rendkívül veszélyesnek tartom."
Ukrajna légterének a Bundeswehr általi védelme azonnal harcoló felet csinálna belőlünk, és egy ilyen lépéshez a Bundestag felhatalmazására lenne szükség
– folytatta a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője: „Az SPD képviselőcsoportja ebbe nem fog beleegyezni.”
A liberális Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a védelmi bizottság elnöke óvatosan fogalmazott a repülési tilalommal kapcsolatban, de nem zárta ki az ilyen megközelítést.
Ezt a nagy horderejű kérdést a NATO-ban közösen kell eldönteni, a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozója ideális erre
– mondta a Tagesspiegelnek. Emlékeztetőül: korábban a NATO-főtitkár és az amerikai elnök is azt mondta, egy ilyen lépés a konfliktus kiszélesedéséhez és a harmadik világháború kitöréséhez vezethet. Vagyis akkor miről is kéne tárgyalni?