Háborús pszichózis: újra napirendre került a repüléstilalmi zóna bevezetése Ukrajna fölött

A közelmúltban több német parlamenti képviselő is azt javasolta, hogy a NATO hozzon létre egy korlátozott méretű repüléstilalmi zónát Nyugat-Ukrajna felett, hogy ott le lehessen lőni az orosz rakétákat és drónokat a nyugati légvédelmi rendszerekkel - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilap online kiadása. A felvetés kapcsán fontos elmondani, hogy háború kirobbanása utáni hónapokban már felmerült egy ilyen lépés lehetősége, akkor azonban a nyugati döntéshozók elvetették ezt, mondván, a konfliktus kiszélesedéséhez, és a harmadik világháború kitöréséhez vezethet.

A FAZ beszámolója szerint a német képviselők egy 70 kilométer széles biztonsági zóna létrehozását javasolták Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán, ahol a NATO lelőhetné a beérkező orosz eszközöket. Érvelésük szerint ez a lépés nem csak Ukrajna egyes részeinek biztonságát szolgálná, hanem lehetőséget adna Kijevnek, hogy az ország nyugati részéből átcsoportosítsa a légvédelmét a keleti régiókba.

– mondta a javaslat kapcsán Roderich Kiesewetter, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője, hozzátéve, hogy a „határokon átnyúló” légvédelem segítségével a nyugati országok le tudnák lőni az Ukrajna feletti orosz rakétákat. A politikus példaként említette az amerikai, a brit és a francia hadsereg fellépését az Izrael elleni áprilisi iráni csapás visszaverésében.

Kérdéseket vet fel azonban, hogy a közel-keleti helyzet mennyire jó példa, hiszen Oroszország minden bizonnyal erőteljesebben reagálna arra, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában – tekintve, hogy a Kreml már többször leszögezte, vörös vonalnak tekinti a NATO közvetlen beavatkozását.

A repüléstilalmi zónát a német kormánykoalíció pártjainak több képviselője is támogatta. Agnieszka Brugger a Zöldektől „helyesnek” nevezte, hogy légvédelmi rendszereket telepítsenek Ukrajna szomszédos országainak határainál, hogy lefedjék a nyugati területeket.

– fogalmazott Anton Hofreiter, szintén zöldpárti képviselő, a Bundestag európai politikai bizottságának vezetője.

Markus Faber, a Szabad Demokraták (FDP) képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy az Ukrajna határvidékei feletti légteret „elvileg” a NATO területén lévő légvédelmi rendszerekkel lehetne védeni, megjegyezve, hogy már most is hiány van az ukrán kilövőállásokból és rakétákból.

Annak ötlete, hogy a NATO-t is vonják be az ukrán légvédelembe, azt követően kapott nagyobb teret, hogy Emmanuel Macron francia elnök az Economistnak adott interjújában nemrég azt mondta, nem zárja ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontvonalakat, és erre Kijevből kérés érkezik. Elmondta, hogy számos ország egyetért Franciaország megközelítésével, miszerint csapatokat küldene. Vannak azonban olyan német és francia politikusok is, akik egyetértenének Ukrajna erőteljesebb támogatásával, de Macron terveit kivitelezhetetlennek tartják.

Nils Schmid, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) parlamenti szóvivője például arra figyelmeztetett, a NATO-t nem szabad bevonni közvetlenül az orosz–ukrán háborúba. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy Macron mit akar elérni a világháborús kijelentéseivel. Ennek kapcsán a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) képviselő Marcus Faber úgy vélekedett, a francia elnök azt akarja, „Oroszország kockázatként tekintsen agressziójának növelésére”. Hozzátette: nem látja sem az akaratot, sem annak esélyét, hogy Berlin szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.

Közben újabb, a háború tovább terjedésével fenyegető nyilatkozatott tett a francia elnök. Emmanuel Macron most arról beszélt: eljön majd az a pont, amikor a nyugati erőknek be kell szállni az orosz-ukrán háborúba. Azt is mondta: több fegyvert kell küldeni Ukrajnába és világossá kell tenni: készen állnak a beavatkozásra. Szakértők szerint az európai vezető politikusok egymásra licitálnak a háborús kijelentésekkel, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy a harmadik világháború kitörését kockáztatják.

Eljön majd az a pont, amikor az oroszok túl messzire mennek, nekünk európaiaknak pedig cselekednünk kell és be kell szállnunk a háborúba. Ezt a francia elnök mondta közösségi oldalán.

Emmanuel Macron igyekezett a béke őreként beállítani magát, de ennek ellentmondva kijelentette: a következő hetekben több fegyvert szállítanak Ukrajnába, mert az európaiak és az oroszok számára is világossá kell tenni: a nyugat készen áll a beavatkozásra.

„ Fegyverkeznünk kell, elrettentőnek és hitelesnek kell lennünk az ellenfeleinkkel szemben. Úgy, hogy azt mondjuk nekik: Ha túl messzire mentek, és veszélyeztetitek az érdekeinket, a biztonságunkat, akkor be fogok avatkozni”

– mondta Emmanuel Macron.

A francia elnök mindent elkövet, hogy Európát belehúzza a háborúba, amivel akár egy világháborút is kirobbanhat. Így értékelte a Magyar Nemzet a francia elnök nyilatkozatait. A lap emlékeztet: Emmanuel Macron és az őt támogató politikusok úgy tesznek, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktusba való beavatkozással Európa egy atomháborút kockáztat.

A francia elnök korábban többször beszélt róla, hogy nyugati katonákat kellene küldeni az orosz-ukrán háborúba, de azt is kijelentette, hogy Európa nem maradhat ki a háborúból. Sőt nemrég azt mondta: nukleáris fegyvereket is magába foglaló európai védelmi politikáról nyitna vitát; mert szerinte csak egy atom-arzenállal lehet elrettenteni Oroszországot.

Az Európai Néppárt frakcióvezetője azonnal csatlakozott Macronhoz.  Manfred Weber azt mondta: közös európai atomfegyverre van szükség és ha Franciaország felajánlja a saját nukleáris fegyvereit, akkor arról beszélni kell.

Nem mindenki ért egyet Emmanuel Macronnal és támogatóival. Az olasz miniszterelnök-helyettes kijelentette: „kezeltessék magukat és menjenek inkább ők a frontra”.

Matteo Salvini szerint őrültség lenne, ha uniós katonák avatkoznának be az orosz-ukrán háborúba, és a megoldást a párbeszéd, illetve a diplomácia jelenti.

Emmanuel Macron és a háborúpárti nyugati politikusok nyilatkozataira Oroszország hol diplomatikus, hol kemény hangnemben reagált, világossá téve, hogy a nyugati beavatkozásnak súlyos következményei lesznek, majd Fehéroroszországgal közös nukleáris hadgyakorlatba kezdett.

Legutóbb Vlagyimir Putyin orosz elnök szólított fel mindenkit, hogy fejezzék be Oroszország fenyegetését, mert a stratégiai erők harckészültségben állnak.

A New York Times nemrég műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra arról a fehéroroszországi katonai bázisról, amelyen szerintük Moszkva már a nukleáris fegyvereket állomásoztatja vagy hamarosan odaszállítja azokat. A lap szerint az ukrán határtól 190 kilométerre lévő területen jelentős építkezések és bővítések folynak, és megjegyzik: már a szovjet időkben is tároltak atomfegyvereket a bázison.

Eközben Brüsszel folytatja a fegyverek küldését és az ukrán katonák kiképzését – erről írt a Magyar Nemzet. A lap a Die Welt német lapra hivatkozva úgy fogalmaz: Brüsszelben megint Ukrajna lesz a legfontosabb téma, ugyanis az EU hamarosan kötelezettségvállalásokat tesz Kijevnek, amelyek egyebek mellett katonai és pénzügyi segélyekről is szólnak. Közben a nyugati politikusok folytatják a veszélyes nyilatkozataikat. Most a lengyel miniszterelnök vallotta be: NATO-katonák és tanácsadók vannak Ukrajnában.

Egy 10 éves, újságíróként akkreditált kislány kérdésére vallotta be a lengyel miniszterelnök, hogy a NATO már jelen van Ukrajnában. Donald Tusk azt már nem részletezte, hogy mely országok küldtek katonákat és hogy mekkora a csapatok létszáma.

„Amennyire ma ez lehetséges, a NATO segíti Ukrajnát. A NATO segítsége nélkül Ukrajna nem tudta volna ilyen sokáig megvédeni magát. Nos, néhány csapat: katonák, megfigyelők, illetve mérnökök már Ukrajnában vannak és segítenek” – mondta a lengyel kormányfő

Donald Tusk arról is beszélt: nem csodálkozik, hogy mindenki azon töpreng, lehet-e közvetlen háborút folytatni Oroszországgal, és hogy nem túl nagy-e a kockázat.

A lengyel miniszterelnök kijelentése megerősíti, hogy a Nyugat hibrid háborút folytat Moszkva ellen –kommentálta az orosz külügyi szóvivő Donald Tusk szavait. Maria Zaharova egyúttal óva intette a lengyel elnököt az ukrajnai jelenlét kapcsán.

Negyed éve van napirenden, hogy a nyugat katonákat küldhet az orosz-ukrán háborúba. A leghangosabb szószóló Emmanuel Macron, aki következetesen a katonai beavatkozás és a háború pártján áll.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fogalmazott korábban a francia elnök.

Emmanuel Macron folyamatosan emeli a tétet és a katonák küldésétől a vörös vonalak átlépésén át a nukleáris fegyverek emlegetésééig is eljutott.

„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta a francia elnök.

A francia elnök mögé egyre több háborúpárti nyugati politikus sorakozik fel. Legutóbb az Európai Néppárt frakcióvezetője beszélt arról: be kell vezetni az EU-ban a kötelező sorkatonaságot. Manfred Weber azt is kijelentette: európai atomfegyverre is szükség van.

Moszkva többször jelezte: súlyos következményei lesznek a nyugati beavatkozásnak, majd nukleáris hadgyakorlatba kezdett Fehéroroszországgal közösen. Vlagyimir Putyin mindenkit felszólított: fejezzék be Oroszország fenyegetését.

„Oroszország mindent megtesz a globális konfliktus megelőzése érdekében. Ugyanakkor nem engedjük, hogy bárki is fenyegessen minket. Stratégiai erőink mindig harckészültségben vannak”

– figyelmeztetett az orosz elnök.

Ismét Ukrajna az egyik legfontosabb téma Brüsszelben, ugyanis az EU hamarosan kötelezettségvállalásokat akar tenni Kijevnek. Erről írt a Die Welt. A német lap szerint Brüsszel tervei között a katonai és pénzügyi segélyek mellett egyebek mellett a kereskedelmi segítségnyújtás is szerepel egészen addig, amíg Ukrajna nem lesz az EU és a NATO tagja.

Brüsszel folytatni fogja a fegyverek küldését, valamint vállalta az ukrán katonák további kiképzését – írta a Magyar Nemzet, megjegyezve: az is kiderült, hogy az Ukrajnának szánt támogatási alap költségvetése idén ötmilliárd euró lesz, és 2027-ig növelnék az összeget.

Európa ma a háború oldalán áll, az egyetlen kivétel Magyarország – mondta Orbán Viktor csütörtökön. A miniszterelnök azt mondta:

Magyarország magányos hangként azonnali tűzszünetet és béketrágyalásokat szorgalmaz.

„Nekünk, magyaroknak az a meggyőződésünk, hogy ennek a konfliktusnak, ennek a háborúnak, nincsen megoldása a csatatéren. A csatatéren csak halottak vannak és pusztítás. Az a meggyőződésünk, hogy a megoldás a tárgyaló asztalnál van. Fegyverszünet kell és béketárgyalások” – fogalmazott Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: Magyarország minden nemzetközi erőfeszítést támogat, amely a béke felé mutat