kulcsár edina
A háború második évfordulójára.
Négy nyugati vezető, köztük Olaszország, Kanada és Belgium miniszterelnöke érkezett Kijevbe szombaton, hogy szolidaritást mutassanak Ukrajnával az orosz invázió második évfordulóján. Az olasz Giorgia Meloni, az ukrán nácikat éltető kanadai Justin Trudeau, a belga Alexander De Croo és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen együtt utazott az ukrán fővárosba az éjszaka folyamán vonattal a szomszédos Lengyelországból, számolt be róla a Reuters.
Ursula von der Leyen, ezt írta az X közösségi oldalán:
„Kijevben az Ukrajna elleni orosz háború 2. évfordulója alkalmából. És hogy megünnepeljük az ukrán nép rendkívüli ellenálló képességét. Jobban, mint valaha, szilárdan kiállunk Ukrajna mellett. Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag és erkölcsileg. Amíg az ország teljesen szabad nem lesz” - írta von der Leyen.
Mindeközben nagy csalódást keltett az ukrán fővárosban Ukrajna EU-tagsága körüli szemmel látható késlekedés.
Von der Leyennek heteken belül elő kellett volna terjesztenie a javaslatokat, ám meglátása szerint aligha fog előrelépés történni a júniusi európai parlamenti választások előtt Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.
A Politico értesülései szerint a bejelentés nemcsak az európai diplomatákat és tisztviselőket, de még az ukrán kormányt is meglepte, ugyanis Brüsszelben és Kijevben is abban bíztak, csupán pár hét maradt hátra. Az uniós szabályok értelmében, miután a tárgyalási keret elkészült, azt még el kell küldeni a tagállamoknak, amelyek megvitatják, majd egyesével döntenek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ukrán és brüsszeli tisztviselők továbbra is abban bíznak, a háborúban álló ország minél hamarabb csatlakozhat a tömbhöz, mások azonban attól tartanak, a magyar soros elnökség idejére tolódik a tárgyalási keret megvitatása.
Az ukrán uniós tagság ugyanis azután került a napirend élére, hogy kirobbant az orosz–ukrán háború. Brüsszel szinte azonnal félretolt mindent az asztalról: 2022 februárjában Kijev benyújtotta a tagság iránti kérelmét, júniusban tagjelölti státust kapott, majd tavaly decemberben megszavazták a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Mindeközben viszont országok sora már évek óta várakozik némi előrelépésre. Szerbia 2012 márciusában kapott tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások pedig 2014 januárjában kezdődtek meg. Montenegró hasonló helyzetben van: 2010-ben kapott tagjelölti státust, és 2012 júniusa óta tartanak a csatlakozási tárgyalások. A legrégebbi tagjelölt pedig Törökország, amely 1999 decemberében kapott tagjelölti státust, és 2005 óta tárgyal Brüsszellel a csatlakozásról, ám a tárgyalások 2018 nyarán megrekedtek.
Az EU decemberi döntésével megkezdődhet Ukrajna csatlakozási folyamata. Egy majdan ténylegesen bekövetkező csatlakozás viszont jelentős változásokat hozna az EU pénzügyi, költségvetési viszonyaiban, a Welt ennek járt utána. Az International Centre for Defence and Security nevű agytröszt tanulmányán keresztül mutatja be az ukrán EU-csatlakozás pénzügyi vonzatait.
A német Die Welt most arról ír, milyen összegekbe kerülne, mit jelentene az EU-nak Ukrajna csatlakozása – szúrta ki a Mandiner.
Először is:
ha Ukrajna ma az EU tagjává válna, rögtön az uniós források legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő,
évente mintegy 19 milliárd eurót kapva a közösségtől. A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) intézet is hasonló, évi 18–27 milliárd euró közötti összeggel számol Ukrajna esetében. Az Európai Tanács titkársága pedig 26 milliárd eurós összegre jutott elemzése során.
Az EU gazdag államainak emiatt mélyen bele is kellene nyúlnia a zsebeikbe: Németországnak is húsz százalékkal növelnie kellene a befizetéseit.
A tanulmány szerzője, Michael Emerson a Weltnek arról beszél: vannak spekulációk arról, hogy mibe kerülne Ukrajna EU-tagsága, például az is terjed, hogy Ukrajna belépésével az eddigi kelet-európai EU-tagok a kifizetések kedvezményezettjei helyett onnantól nettó befizetőkké válnának – a szakértő szerint viszont ez a feltételezés nem megalapozott.
Ugyanakkor a Welt is leszögezi, hogy nem lenne egyszerű folyamat Ukrajna EU-n belüli finanszírozása. 2004-től ugyan Nyugat-Európánál szegényebb országok sorát vették fel az EU-ba, de Ukrajna esete teljesen más.
Egy hatalmas ország, amit éppen háború pusztít, de Spanyolországgal mérhető össze a lakossága és több termőföldje van, mint Olaszországnak. A Welt szerint
Ukrajna egymaga több uniós forrást tudna igényelni, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.
Ma Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az EU támogatásainak, 2022-ben több mint 11 milliárd eurót kapott Brüsszel. Mögötte Románia (5,5 milliárd euró) és Magyarország (4,2 milliárd euró) áll.
Ukrajna egyértelműen jóval többet kaphatna, mint ezek az országok.
Az EU legnagyobb befizetői ma Németország (21,5 milliárd eurós befizetés), Franciaország (9,6 milliárd euró), Hollandia (6,3 millió euró), valamint Olaszország (4,9 millió euró).
Az International Centre for Defence and Security szerint Ukrajna csatlakozásával Németországnak mintegy húsz százalékkal, 4,6 milliárd euróval kellene növelnie EU-befizetéseit, míg Franciaországnak mintegy egyharmadával kellene növelnie a befizetést.
A tanulmány szerint az EU nettó kedvezményezettjei közül Spanyolország kerülne kellemetlen helyzetbe, ők ugyanis jelenleg még minimálisan pozitív mérleggel részesülnek az EU-pénzekből, de Ukrajna támogatására a tanulmány szerint 1,5 milliárd eurót kellene fordítaniuk, amivel egyértelműen negatívba fordulna a mérlegük – írja a Mandiner.
Magyarország jelenleg az EU támogatási rendszerének harmadik legnagyobb kedvezményezettje
Lengyelország és Románia után. A tanulmány úgy számol, hogy miközben jelenleg 4,2 milliárd euró jár(na) Magyarországnak, addig Ukrajna csatlakozása esetén hazánknak mintegy 0,19 milliárd eurót kellene pluszban fizetnie, vagyis mintegy 5 százalékkal csökkenne a „nyereségünk”, de továbbra is bőven a legnagyobb kedvezményezettek között lenne Magyarország.
A Welt cikke arra is kitér, hogy az Ukrajnának elméletben járó majdani tagsági támogatások mintegy fele az agráriumba menne majd (ahogy ma is az EU-ban a közös agrárpolitika teszi ki a támogatási összegek mintegy felét). Ukrajna csatlakozásával vagy a közös agrárpolitika forrásait kellene radikálisan megnövelni, vagy pedig
az európai gazdák torkán kellene lenyomni azt, hogy ezentúl jóval kevesebb támogatást kapnak
az Ukrajna csatlakozása miatti újraosztás következtében.
Az elmúlt hónapok európai gazdatiltakozásai viszont megmutatják, milyen érzékeny téma bármilyen forrásmegvonás a gazdáktól – emlékeztet a Welt. Ezért inkább az EU-költségvetést kellene megreformálni – értsd: jelentősen megnövelni. A tagállamok azonban hagyományosan nem kívánnak jelentősen nagyobb összegekkel hozzájárulni az EU költségvetéséhez, ami ezért sem tud továbblépni a jóval magasabb, „európai szuperállami” léthez szükséges főösszegek felé.
A másik nagy kérdés az agrárium területén az olcsó ukrán termények EU-ba való beengedése és annak következményei.
Mit tenne az európai termény- és élelmiszerpiaccal, ha az ukrán termékek akadálytalanul keringenének a közös piacon?
Ez a támogatási pénzekhez hasonlóan forró és konfliktusos pont már most is az európai politikában.
És marad még egy nagy kérdés a végére: az EU szegényebb régióit ma támogató uniós kohéziós alapokat vajon hogyan rendezné át a már háború előtt is rendkívül szegény, azóta pedig infrastrukturálisan és gazdaságilag romba döntött, háborús zónaként funkcionáló Ukrajna belépése? Erre a kérdésre végső választ a Welt cikke sem mer adni. Azt viszont leszögezik a végén: egy éves 19 milliárd eurós támogatás ugyan sok pénz, de az EU-nak megérné kifizetni Ukrajnáért.