Újabb gazdatüntetések Párizsban és Nyugat-Európában

Traktorral vonultak végig pénteken Párizsban gazdák az éves nemzetközi mezőgazdasági szakvásár megnyitója előtt egy nappal, hogy tiltakozzanak az agrárszektor dolgozóinak megélhetési gondjai ellen.

Emmanuel Macron francia elnök szombatra olyan széleskörű nemzeti vitát javasol a gazdákkal, amelyet az 2018-2019-ben hétvégénként a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tüntető sárgamellényes mozgalom követeléseiről rendezett a francia elnöki hivatal.

A szakszervezetek egy része azzal az indokkal utasította vissza az államfő meghívását, hogy egy radikális környezetvédelmi csoportot, a Soulevements de la Terre-t is meghívta a kerekasztal-beszélgetésre.

Arnaud Rousseau, a legjelentősebb francia mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a vitában egy olyan környezetvédő csoport „különösen cinikus” meghívása miatt, amelyet a kormány a közelmúltban még fel akart oszlatni a radikalizmusa miatt.

Véleménye szerint a Soulevements de la Terre meghívása azt mutatja, hogy a végrehajtó hatalom „semmit sem ért a gazdák problémáiból”.

A szakszervezetek reakciói és értetlensége láttán az elnöki hivatal meghátrált, és már csütörtök este bejelentette, hogy a környezetvédő kollektívát mégsem látják szívesen „a vitasorozat nyugalmának biztosítása érdekében”.

A gazdák Franciaországban más európai országokhoz hasonlóan az év elején két hétig tiltakoztak útlezárásokkal, de február elején, miután Gabriel Attal miniszterelnök részletes intézkedéssorozatot jelentett be a a szektor terheinek csökkentésére, felfüggesztették a megmozdulást.

A kormány egyebek mellett felfüggesztette a növényvédőszer-használat csökkentését célzó terveit, és jelezte: 150 millió euróval mérsékli a gazdák adó- és járulékterheit. A kormány azt is meg akarja akadályozni, hogy Franciaországba olyan gyümölcsöt és zöldséget importáljanak, amelyet az Európai Unióban betiltott tiakloprid hatóanyagú növényvédőszerrel kezeltek.

A kormányfő emellett „egyértelmű európai szintű jogalkotást sürgetett annak meghatározására, hogy mi a szintetikus hús”, amelyet állati szövetsejtekből állítanak elő, és nem engedélyezett Európában. Gabriel Attal azt is szorgalmazta, hogy az Európai Unióba irányuló ukrán gabonaszállítások korlátozásának kérdéséről is legyenek tárgyalások.

A miniszterelnök azt is megígérte, hogy megerősíti az áruházláncok, a forgalmazók és az agráripari vállalkozások közötti ádáz árháborúban a gazdák jövedelmét védő hatályos törvényt.

Bár a bejelentéseket követően a francia mezőgazdasági termelők többségi szakszervezetei a stratégiai útvonalakon felállított blokádpontok feloldására szólítottak fel, a radiálisabb szervezetek egész hónapban folytattak kisebb tiltakozóakciókat. Pénteken két különböző traktoros felvonulás vonult végig Párizsban mintegy harminc járművel, a szombat reggel nyíló mezőgazdasági szakvásár helyszíne felé.

Az FNSEA elismerte, hogy az idei kiállítás „kifejezetten politikai esemény” lesz, ugyanakkor azt is szeretné, ha az esemény megmaradna az ágazat „ünnepi találkozójának”, amelyet a kilenc nap alatt évente több mint 600 ezren keresnek fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről.

Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő – szavai szerint – arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel.

Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet.

„Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre”

– hangsúlyozta.

Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában.

„Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón”

– mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta: „elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében”.

Eliza Dzwonkiewicz, Lengyelország lvivi főkonzulja a Facebookon élesen elítélte a lengyel gazdák cselekedeteit – az ukrán gabona kiöntését – a két ország határán, és bocsánatot kért „a háború sújtotta Ukrajnától”.

„Nem tehetek úgy, mintha nem látnám Lengyelországnak ezeket a szégyenletes cselekedeteit a lengyel-ukrán határon. Elnézést kérek Önöktől, kedves ukrán barátaim.(…) Nem hiszem el, hogy ők lengyelek. Egy igazi lengyel soha nem szúrná hátba a szabadságáért harcoló szomszédot”

– hangoztatta a diplomata.

A gabonaügy valódi megoldásait kereső miniszteri szintű tárgyalások után, március 28-án tartják meg a tervezett lengyel–ukrán kormányközi találkozót Varsóban – jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

A miniszterelnök arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap azt kérte: az ukrán gabonaimport ügyéről az ukrán és a lengyel kormány tagjai mihamarabb tartsanak közös, határ menti találkozót.

A lengyel kormányfő szerint a belpolitikai és a nemzetközi vita eredményeként teljesíteni kell két követelményt: egyrészt megadni a háború dúlta Ukrajnának az okvetlenül szükséges támogatást, másrészt megvédeni a lengyel gazdákat az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizálásából fakadó negatív következményektől.

Tusk ígéretet tett arra, hogy hazai módszerekkel, valamint az Ukrajnával és az európai intézményekkel folytatandó további tárgyalások révén meg fogják védeni a lengyel mezőgazdaságot.

Emlékeztetett arra, hogy a lengyel–ukrán kormányközi találkozó megszervezésében már január végi kijevi látogatásakor megállapodtak Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, mégpedig egy március második felére eső időpontban. Most bejelentette, hogy az ülés március 28-án Varsóban lesz.

„Remélem, a miniszteri és miniszterhelyettesi szinten addig folytatandó technikai egyeztetések eredményeként a találkozó nagyon hasznos lesz majd a határügyet és a kereskedelmet illetően” – jegyezte meg.

Aláhúzta: valódi megoldásokat akarnak, nem csak a barátság és a szolidaritás puszta kinyilvánítását. Elmondta: ennek érdekében munkatársai csütörtökön tárgyalnak a Varsóban tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is. Közölte, hogy az ügyben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel is beszélni fog pénteki varsói látogatásán.

Tusk szerint az utóbbi hetekben egyre nagyobb lett a feszültség az ukrajnai háború miatt, és ezzel kapcsolatban egy sor megbeszélést folytatott európai és amerikai partnerekkel.

„Odafigyelésre, energiára és maximális szolidaritásra van szükség abban a valóban kritikus helyzetben, amelybe Európa, Ukrajna és Lengyelország került” – jelentette ki.

A lengyel gazdák tüntetéseivel kapcsolatban, amelyek akadályozzák az ukrajnai határátkelők forgalmát, Tusk elmondta: annak érdekében, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius szállítmányok akadálymentesen eljussanak oda, órákon belül kiemelten fontos infrastruktúrává fogják nyilvánítani ezeket a határátkelőket, valamint az érintett autópálya- és vasúti szakaszokat.

Ezeken a szakaszokon más forgalomszervezési rend lesz – fejtette ki. A gazdatüntetéseken tapasztalt ukránellenes jelszavakra utalva Tusk kijelentette: hazaárulásnak számít minden olyan nyilvános támadás, amely a putyini narratívát támogatja. „Remélem, hogy a tüntetők és a hatóságok is megfelelő következtetéseket vonnak le ebből” – tette hozzá a kormányfő.

A határátkelőket és a közlekedési hálózatot érintő kormányfői bejelentés heves visszhangot váltott ki. Mateusz Morawiecki előző miniszterelnök az X-en úgy ítélte meg: a határátkelők kritikus infrastruktúrává nyilvánítása „gyakorlatilag a gazdatiltakozás megakadályozását jelenti”.

Tusk „a feszültség eszkalálásával oldaná meg a problémát” – fogalmazott Morawiecki, arra buzdítva a gazdákat, hogy „ne adják meg magukat”. Stanislaw Tyszka, az ellenzéki Konföderáció képviselője a közösségi médiában azt írta: Tusk a lépéssel Lengyelország élelmezési biztonsága ellen cselekszik, az Ukrajnában működő nemzetközi nagycégek érdekeit szolgálja.

Közös demonstrációt szerveztek a Visegrádi országok agrárkamarái Lettország és Litvánia képviselőivel együtt csütörtökön. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az Ukrajnából érkező gabona és élelmiszer tönkreteszi az európai gazdákat. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a demonstrációval kapcsolatban úgy fogalmazott, az egész európai gazdatársadalom forrong, elfogyott a türelem. 

„Azt látjuk, hogy a brüsszeli elit magasról tesz a véleményükre és problémáikra.” 

Az európai gazdák Spanyol- Olasz és Görögországban is nagyobb támogatást, kisebb adót, az adminisztrációs előírások csökkentését követelik. Tiltakozásuk egyik fő kiváltója, hogy hátrányos helyzetben vannak az unión kívüli agrárexportőrökkel szemben. Követelik, hogy az Európai Bizottság továbbra is tartsa fenn az Ukrajnából érkező termékek uniós országokban történő értékesítését.

Lengyelországban több közlekedési csomópontra és az Ukrajnával közös összes határátkelőre kiterjesztették a blokádokat a gazdák. Tehervagonokat nyitottak fel a medykai határátkelőnél, rövid időre elzárva a síneket a stratégiai fontosságú vasútvonalon – közölte a helyi rendőrség szóvivője kedden a PAP hírügynökséggel. Német, belga, holland és francia gazdálkodók is csatlakoztak az ukrajnai határátkelők lengyel blokádjához.
Kedden a görög gazdák traktorokkal vonultak be Athénba. 

– panaszolta egy gazda az M1 Híradóban.

Több településen tüntettek hétfőn a horvát gazdák is. A tiltakozókat a magas termelési költségeik mellett az olcsó ukrán búza importja is aggasztja, amely lenyomta a gabona árát. Ellenzik a közös európai agrárpolitikát, amely szerintük kárt okoz a mezőgazdaságnak.
Prágában hétfőn vonultak a mezőgazdasági minisztérium épületéhez a cseh gazdák. Tiltakoztak például az úgynevezett zöldmegállapodás ellen, szerintük ugyanis a környezetvédelmi szabályozás ellehetetleníti az agrárágazatot.
A spanyol és olasz gazdák pedig már arra készülnek, hogy jövő hétfőn Brüsszelbe vonulnak az elhibázott agrárpolitika felülvizsgálatát követelve.