Összefognak a tiltakozó európai gazdák, nyomás alatt Brüsszel

Összehangolt tüntetést szerveznek a közép- és a kelet-európai gazdák a brüsszeli agrárpolitika ellen. Ezt a lengyel agrárkamara szóvivője jelentette be. A jövő heti demonstrációhoz a lengyelek mellett a cseh, a szlovák, a magyar, a litván és a lett gazdák is csatlakozhatnak. Azt követelik Brüsszeltől, hogy lépjen fel az ukrán gabonaimport ellen, és vizsgálja felül a gazdák megélhetését veszélyeztető brüsszeli előírásokat. Közben Nyugat-Európában is folytatódnak a gazdatüntetések.

Kamionok hosszú sora vesztegelt a lengyel-ukrán határnál  az elmúlt napokban is. A Szolidaritás nevű agrárkamara tagjai lassan egy hete tartják blokád alatt a legforgalmasabb átkelőt. Napról-napra egyre többen csatlakoznak hozzájuk. A tervek szerint jövő keddtől már nemcsak Dorohuszkban, hanem az összes határátkelőnél ott lesznek. De a vasúti és a tengeri csomópontokhoz vezető utakat is eltorlaszolnák. Azt mondják, nem tágítanak addig, amíg az Európai Bizottság nem lép.

„Valahogy az értésükre kell adnunk végre, hogy a műtrágya egyre drágább, a gabona pedig egyre olcsóbb lesz. Mindannyian családosok vagyunk, gyermekeink vannak, akiket el kell tartanunk. Tönkre teszik a megélhetésünket” – mondta egy fiatal gazda.

A lengyel gazdák azt követelik a Bizottságtól, vizsgálja felül nemrég meghozott döntését, amellyel 2025-ig meghosszabbította az Ukrajnából az unióba irányuló gabonaimport vámmentességét. A dömpingáron kínált ukrán gabona ugyanis elárasztotta az uniót, amivel az európai gazdák nem tudnak versenyezni.

A lengyelek nincsenek egyedül; a tervek szerint jövő csütörtöktől cseh, szlovák, magyar, litván és lett gazdák is csatlakozhatnak az egy hónaposra tervezett összeurópai figyelmeztető akcióhoz.

A kelet-és közép-európai gazdák számára ugyanis csak olaj volt a tűzre, hogy a kijevi kormány a márciustól kezdődő, csatlakozási tárgyalások során azt szeretné elérni: az ukrán gazdák kapjanak mentességet az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások jelentős része alól. Név nélkül nyilatkozó, ukrán kormányzati források szerint Kijev cserébe az agrár-támogatások egy részéről is hajlandó lenne lemondani.

Közben szerte Nyugat-Európában folytatódnak a gazdatüntetések.

Dél-Spanyolországban és Katalóniában kilencedik napja tartják blokád alatt a forgalmasabb utakat az ország négy, legnagyobb agrár szakszervezetének tagjai. Demonstrációikkal a kisbirtokok ellehetetlenülésére akarják felhívni a figyelmet. Azt mondják: már a mostani előírások mellett is egyre nehezebb kigazdálkodniuk a termelési költségeket, miközben egyre több időt kell fordítaniuk felesleges adminisztrációra. A spanyol gazdák azt mondják: ha életbe lépnek az új uniós környezetvédelmi szabályok, az végképp ellehetetleníti az teljes agrár ágazatot.

A jelek szerint az Európai Unió nemzetállami kormányaira sikeresen gyakorolnak nyomást a gazdatüntetések, mert a hétfői európai parlamenti agrárbizottsági egyeztetésen a Tanács belga soros elnöksége bejelentette, hogy olyan új alapvetéseket akarnak alkotni a környezetvédelmi és klímapolitika területén, amelyek változtatnak a bizottság eddigi felfogásán – erről beszélt lapunknak Schenk Richárd, az MCC Brussels kutatója a hétfőn és kedden tartott európai parlamenti agrárbizottsági egyeztetések kapcsán.

„Látszott, hogy az Európai Tanács elégedetlen az Európai Bizottság jelenlegi környezetvédelmi politikájával, ami gyakorlatilag elnyomja az agrárszektort” – mutatott rá.

A kutató kiemelte, hogy az európai parlamenti választások közeledtével az uniós tisztségviselők és a képviselők hangvételében is jelentős változás érzékelhető az európai mezőgazdaság és az európai termelők irányában.

Éles fordulatok

A legnagyobb fordulatot talán a liberális párt (Renew) hajtotta végre. „Ők mindig a szabadkereskedelem mellett álltak és az ukrán termékeket is be akarták engedni az európai közös piacra, hogy Ukrajna háborús gazdaságát segítsék” – mutatott rá Schenk Richárd, aki azt is kiemelte, hogy a Renewt most visszafogják.

„Láthatóan Emmanuel Macron francia elnök volt az, aki megtette, mivel az ő kormánypártja adja az Európai Parlament liberális frakciójában a legnagyobb delegációt” – mondta. Hozzátette, a francia elnök otthon is bejelentette, hogy a szabadkereskedelem ellen van, majd a brüsszeli képviselői is ugyanezt a pozíciót vették fel.

Hízelgés a termelőknek

Gyakran a klímaváltozásért és a biodiverzitás kockáztatásai miatt is  a gazdákat hibáztatják, és hajlamosak megfeledkezni arról, hogy ők védik a talajt, a levegőt, a vizet és a szén-dioxid megkövétésben is kiemelt szerepük van – erről Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa beszélt az EP agrárbizottsága előtt hétfőn. Mint mondta, a bizottság elismeri az európai gazdák munkáját, „akik azért dolgoznak, hogy mi ehessünk”.

Dombrovskis ugyanakkor továbbra is a bizottság azon álláspontját erősítette, miszerint az európai mezőgazdaságot legkomolyabban a klímaváltozás hatásai sújtják.

Ezen kívül szerinte még Oroszország ukrajnai inváziója tehető felelőssé, ami az energiaárak emelkedését okozta, és megnövelte a gazdálkodók termelési költségeit, valamint az adminisztratív terheket is nevesítette.

Az Európa-szerte zajló gazdatüntetések előtti állapotokhoz képest azonban szembetűnő változás történt az Európai Parlament soraiban, ahol a gazdálkodókat korábban is támogató jobboldali csoportok (ECR, ID) és az Európai Néppárt (EPP) álláspontja mellett már a liberálisok (Renew) és a szocialisták (S&D) is felsorakoztak.

Az ukrán import kritikája

Az uniós biztos elmondta, hogy az EU-nak rendkívül fontosak a harmadik országokkal kötött mezőgazdasági kereskedelmi megállapodások (mint például Mercosur, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália), az Ukrajnából érkező agrárimport pedig azért fontos, mert állítása szerint ezáltal is támogatják Ukrajna gazdaságát. Dombrovskis kijelentései azonban nem váltottak ki szimpátiát az EP-képviselőkből.

A Néppárti Herbert Dorfmann például azt kifogásolta, hogy a bizottság továbbra is csak abban az esetben vezetne be védőintézkedéseket az ukrán baromfi, a tojás és a cukor importjára, amennyiben azok bizonyítottan piactorzító hatásúak.

A képviselő emlékeztetett, hogy ez a torzulás már megtörtént az Ukrajnával szomszédos országokban. Hangsúlyozta: az ukrán termékeket az eredeti piacaikra kell eljuttatni.

Daniel Buda, a Néppárt román képviselője arról beszélt, hogy az ukrán termelőkre nem vonatkoznak az európaiakkal szemben támasztott termelési feltételek. Példaként az EU-ban már betiltott vegyszerek alkalmazását említette az ukrán mezőgazdaságban.

Ivan David (ID) jobboldali cseh képviselő szerint pedig egyetlen európai ország sem képes versenyre kelni Ukrajnával a mezőgazdasági termelésben. Mint mondta, sehol sincsenek olyan keretfeltételek.

A gazdálkodókat sújtó problémák nem az ukrajnai háború miatt alakultak ki, hanem az uniós piacok megnyitása miatt – mutatott rá.

Hasonló állásponton volt Krzysztof Jurgiel (ECR) lengyel képviselő is, aki hangsúlyozta: ha megszűnnek a gazdatüntetések, akkor is Európában marad az ukrán import, és marad az EU zöld politikája. A képviselő szerint az ukrán termékeknek az eredeti piacukra kell eljutniuk.

Baloldali pálfordulás

Habár az orosz-ukrán háború 2022 februári kitörése óta a Kijevvel fenntartott kapcsolatok terén mindig azt lehetett hallani az uniós intézményekben, hogy a végsőkig támogatják Ukrajnát és az ukrán népet, ennek ellentmondani látszik a szocialisták és a liberálisok pálfordulása az Európai Parlamentben.

Clara Aguilera, a szocialisták képviselője keddi felszólalásában már úgy fogalmazott:

nem tudja, hogy jó ötlet volt-e a teljes kereskedelmi liberalizáció Ukrajnával. Példaként említette az ukrán méz uniós importját, amely a közös európai piacon már a termék 27 százalékát jelenti, Spanyolországban a 18 százalékát, miközben az előállítási költségei sokkal alacsonyabbak az európai termelők kiadásainál.

A szocialista politikus a bizottság védőintézkedéseit is kritizálta, amikor úgy fogalmazott:

a kereskedelmi záradékokban gyakran nem úgy működnek a védőzáradékok, ahogyan kellene.

A Renew frakció pedig a latin-amerikai országokkal kötött Mercosur megállapodás miatt kritizálta a bizottságot.

A gazdák lezárták Antwerpent

Eközben kedden is folytatódtak a gazdatüntetések Belgiumban. A Belga News Agency beszámolója szerint a kedd reggeli órákban mintegy 500 traktor indult el az antwerpeni kikötők felé. A lapnak adott válaszában az Antwerpen-Bruges-i kikötő megerősítette, hogy a demonstrálók több helyen is fennakadásokat okoztak. Mint írták, a gazdálkodói szervezetek már három tárgyalási fordulón is túl vannak a flamand kormánnyal, azonban nem elégedettek a kormány javaslataival. Elsősorban a nitrogénkibocsátás csökkentésével kapcsolatos egyre szigorúbb szabályozásokkal kapcsolatban, valamint a termőföldek nem termelési célú felvásárlásának megszüntetésére vonatkozóan szeretnének garanciákat a flamand kormánytól.