Az illegális migránsok kitoloncolását sürgetik Ausztriában

Szigorú kitoloncolásokat sürget az Osztrák Szabadságpárt elnöke. Herbert Kickl szerint a „visszavándorlással” nincs semmi baj - írja V4NA hírügynökség.

„Ausztriában nem lehet helyük illegális migránsoknak. Ehhez szigorú kitoloncolásokra van szükség. Semmi baj nincs a »remigrációval«” – jelentette ki az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője. 

– olvasható a párt X-oldalán közzétett bejegyzésben, hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

A „Geh-heim Planról” vagyis hazatérési tervről Kickl szerdán, az FPÖ gyűlésén beszélt. Elmondta, a remigráció, a visszavándorlás mellett állnak, és erre van egy tervük. Mint mondta, „a visszavándorlás az adu ász”, pontosan erre van szüksége Ausztriának. 

A napokban jelentette be Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, hogy a növekvő migrációs nyomás miatt Ausztria április 16-ig meghosszabbította az átmenetileg visszaállított ellenőrzést a cseh határon. „A határ--ellenőrzés mindössze egyike a határokon átnyúlóan működő embercsempészmaffia elleni küzdelemre szolgáló számos intézkedésnek. Ezenfelül – tekintettel a nemzetközi biztonsági helyzetre – a határellenőrzésekre szükség van szélsőségesekkel szembeni fellépéshez is” – hangsúlyozta Karner.

Ausztria jelenleg Szlovákiával, Magyaroroszággal és Szlovéniával közös határán folytat ellenőrzést, míg a többi (Olaszországgal, Németországgal, Svájccal és Liechtensteinnel közös) határszakaszon intenzív mélységi ellenőrzést folytat a határtérségben.

Az FPÖ ugyanakkor bírálta a belügyminiszter „show-politikáját”. 

„Karner ÖVP-s belügyminiszter show-politikája az osztrákok bosszúságára egyre inkább véget nem érő történetté fajul. Az illegális tömeges bevándorlásnak csak egy azonnali menekültügyi tilalommal járó »Ausztria-erőd« vethet hatékony gátat” – hangsúlyozta sajtóközleményében Hannes Amesbauer, az FPÖ biztonsági szóvivője. 

Kiemelték, a 2023-as év „1958 óta a harmadik legmagasabb számú menedékkérelemmel zárult”. 

– folytatta Amesbauer.

Egy friss felmérés szerint Ausztria számára a migráció nem járt gazdaságélénkítő hatással, sőt, óriási ráfizetést jelent. A megkérdezettek szerint a bevándorlók társadalmi integrációja sem járt sikerrel.

„A lakosoknak több mint 70%-a elégedetlen a migráció kezelésének a kérdéskörével. Azt is vizsgálta ez a bizonyos felmérés, hogy vajon melyek azok a területek, amely miatt a lakosság egyszerűen félelemérzetének ad hangot: sokan tartanak attól, hogy a 2015-ös erős migrációs hullámhoz hasonló migrációs özön áramlik majd Ausztriára. Mindemellett sokan ellenérzésüket fejtették ki azzal kapcsolatban, hogy az iszlamista vonal az országban erősödik, illetőleg nagyon sokan félnek a különböző, elsősorban felekezeti hovatartozás miatt kitörő bandaháborúktól” – mondta el az M1 kismartoni tudósítója.

Ausztria 8,8 milliárd eurót költ évente a migrációval kapcsolatos kiadásokra. Az alapellátásra, a segélyekre és a bevándorló hátterű fiatalok oktatására is költenek. Egy osztrák napilap szerint a migránsok ellátása nagy teher Ausztriának.

„Egy új tanulmány szerint 2015 és 2025 között egy tízéves periódusra vonatkoztatva összesen 21,6 milliárd euró fordítódik gyakorlatilag segélyre, integrációra és oktatásra. Ebből, ahogyan szintén a cikk fogalmaz, négy új metróvonalat lehetne építeni Bécsben, de hogyha minden osztrákra az állam 2300 eurót fordítana a csecsemőktől a nyugdíjas korúakig, akkor ugyanez az érték jönne ki, tehát gyakorlatilag erre is lehetne ezt az összeget fordítani” – mondta el az M1 a kismartoni tudósítója.

Ausztria tavaly 1929 menedékkérő visszafogadását kérte Romániától, jóval kevesebbet, mint ahány Románián keresztül Ausztriába érkezett illegális migránsra hivatkozott, amikor 2022-ben megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – közölte a G4Media hírportál a román bevándorlási hivatal (IGI) tájékoztatására hivatkozva.

A lap megkeresésére az IGI azt is közölte, hogy Bukarest 1724 menedékkérő visszafogadását jóvá is hagyta: eddig 215 transzfert szerveztek meg, 148 migránst pedig át is vettek az osztrák hatóságoktól. Az IGI megjegyezte, hogy az átadás megszervezésének kötelezettsége ilyen esetekben a küldő félre hárul.

Az IGI hozzátette, hogy az ilyen jellegű kérések túlnyomó többségét akkor küldik Romániának más tagállamok, amikor egy-egy náluk menedéket kérő külfölditől ujjlenyomatot vesznek, és kiderül, hogy az szerepel már az – EU-n, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezett menedékkérők biometrikus adatait uniós szinten összegző – Eurodac romániai adatbázisában,

vagyis Romániában már menedékkérőként vették nyilvántartásba.

Másik lehetőség az, amikor olyan közvetett bizonyítékokat (román vízumot vagy tartózkodási engedélyt) találnak a migránsnál a másik uniós tagállam hatóságai, amelyek alapján megállapítható, hogy a dublini rendelet értelmében Románia illetékes a menedékkérelem elbírálásában.

A G4Media felidézte, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár 2022 decemberében az illegális migrációra hivatkozva magyarázta a román és bolgár schengeni csatlakozás ellen emelt vétót.

„Ausztriába 75 ezer migráns érkezett minden előírt ellenőrzés, illetve regisztráció nélkül Románián keresztül. Hogy honnan tudjuk ezt? Az osztrák rendőrség nyomozásából” – idézte Nehammer egy 2022. decemberi, az osztrák vétóra magyarázatként adott sajtónyilatkozatát a román lap.

A G4Media rámutatott:

Románia számára a dublini menekültügyi szabályok írják elő a területén keresztül más uniós országokba jutott menedékkérők visszafogadását és ügyük elbírálását.

A jogszabály alapelve az, hogy az életveszélyben lévő menekültnek az első biztonságos országtól kell védelmet kérnie, tehát annak a tagországnak kell menedékkérelmét elbírálnia, ahova először belépett.

A schengeni övezet további bővítésétől eddig az illegális migráció miatt elzárkózó Ausztria decemberben hozzájárult ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi és vízi közlekedésben idén márciusban csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli térséghez.

A „Soros-tervvel” egybecsengő brüsszeli migrációs paktum nem az európai emberek érdekét szolgálja – erről beszélt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

Annak kapcsán, hogy az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága elfogadta a migrációs paktumot, Bakondi György azt mondta: ezzel csak azt próbálják kommunikálni, hogy szigorítottak a határőrizeten. Továbbá azért volt szükség az eljárási szabályokat is figyelmen kívül hagyó gyors jóváhagyásra, hogy még a júniusi EP-választás előtt kész helyzetet teremtsenek.

Ám a migrációs paktum számos eleme elfogadhatatlan, így például a migránsok kvóták szerinti elosztása, és be nem fogadásuk esetén a pénzügyi büntetés. Ráadásul a határvédelem nem is uniós, hanem tagállami hatáskör – fűzte hozzá.

Bakondi György hangsúlyozta, ez Magyarország számára elfogadhatatlan, jogilag sem kivitelezhető, és az EU belső rendjét is fenyegeti a közbiztonság és terrorizmus szempontjából.

Az európai emberek számára egyre elfogadhatatlanabb a balliberálisok migránspolitikája, így várhatóan csökken pártjaik súlya az EP-választás után – tette hozzá.

Bakondi György beszélt arról is, hogy a Frontex – az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége – adatai szerint tavaly másfélszer annyian indultak útnak Nyugat-Afrikából Európába, mint tavalyelőtt. Ennek oka, hogy a Száhel-övezet országai – például Csád, Mali – már nem tudják feltartóztatni az Afrika mélységéből meginduló illegális bevándorlókat, s így egyre többen jutnak el Észak-Afrikába, majd onnan a Földközi-tengeren át Európába.

Hozzátette: a Szerbia felől érkező migrációs nyomás ugyan valamelyest csökkent, miután az északmacedón határon is teljesítenek szolgálatot magyar és osztrák rendőrök, szerb kollégáik pedig igyekeznek megakadályozni, hogy az illegális bevándorlók megközelítsék Magyarország déli határát. A migránsok legfőbb útvonala Bosznia-Hercegovina, illetve Románia felé terelődött, de ha változnak a körülmények, ismét nagyobb nyomás alá kerülhet az ország déli határa – mondta Bakondi György.