Ki lesz az Európa Tanács elnöke?

Miután Charles Michel bejelentette, hogy indulni fog a 2024-es európai parlamenti választásokon, idő előtt üresedhet meg az Európai Tanács elnöki széke. A Magyar Nemzet megkeresésére Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének (Eustrat) munkatársa segített kibogozni a komplex diplomáciai folyamatokat, amelyek Michel döntésének értelmében indultak el.

– Charles Michel minapi bejelentésével saját útjának a politikusi létet határozta meg, így várható, hogy a fókuszt az európai parlamenti kampányra fogja helyezni. Milyen minőségben fogja ezek után kitölteni elnöki idejének hátralévő részét?

– Az Európai Tanács mindenkori elnökének az egyik legfontosabb feladata, hogy a vitás kérdésekben segítse a feleket a kompromisszumkötésben, esetleg ő maga álljon elő kompromisszumos javaslattal. Ehhez már az üléseket megelőzően is komoly munkát végez az elnök, információt gyűjt, ellátogat az uniós tagországokba, kétoldalú tárgyalásokat folytat a politikai vezetőkkel. 

Mindez azt is jelenti, hogy nem tudja majd a korábbi minőségben ellátni elnöki teendőit. Ez a tagállamok közötti ellentétek feloldását nehezíti, melynek eredménye lehet, hogy több, politikailag érzékeny kérdés marad eldöntetlenül az Európai Tanácsban. Mindez olyan ügyekre hathat ki, mint a szankciós politika, Ukrajna támogatása, többéves költségvetés módosítása.

– Ha már utódokról van szó, hogyan zajlott a korábbiakban az elnök kiválasztása? Michel rövidre zárt elnöksége hogyan hathat az eddigi megszokott elnökválasztási folyamatra?

– Minden európai parlamenti választás után, az eredmények figyelembevételével komoly alkudozások, egyezkedés veszi kezdetét az uniós állam- és kormányfők között, hogy kik töltsék be az uniós intézmények vezető pozícióit. Ide tartozik például az Európai Központi Bank elnöke, az Európai Bizottság elnöke, illetve az Európai Tanács elnökének személye is. 

Amennyiben nem sikerül, akkor a tanács soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője – vagyis a magyar miniszterelnök – fog elnökölni az Európai Tanács ülésein. Ennél valószínűbbnek tartom, hogy a háttérben már a választások előtt megkezdődnek a tárgyalások, és az sem kizárt, hogy már most van néhány nevük Michel lehetséges utódjának.

– Milyen új elnökre számíthatunk?

– 2009 óta van saját elnöke az Európai Tanácsnak, eddig két belga és egy lengyel politikus töltötte be a tisztséget. Az elnök személyéről minősített többséggel döntenek majd. Lehetséges elnöknek felmerült Pedro Sánchez spanyol és Mette Frederiksen dán kormányfő neve, illetve Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök is. 

– A Politico brüsszeli lap már azt is felvetette, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki pozícióját egyesítsék. A lap felemlegette, hogy korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök Ursula von der Leyent egy sámlira ültette, amikor háromszemközti tárgyalást folytattak. Miért szükséges, hogy különváljanak ezek a pozíciók?

– Az unió „kormányának” az Európai Bizottságot szokták nevezni, és míg a hétköznapokban, szakpolitikai döntésekben valóban a bizottságnak van nagy súlya, addig az integráció általános politikai irányvonalait az Európai Tanács határozza meg. Külpolitikai ügyekben nem ritka, hogy a két intézmény vezetője együtt képviseli az uniót, így a két pozíció egyesítése valóban egyértelműbbé tenné, ki is az Európai Unió vezetője. Azonban mindez azt is jelentené, hogy egy közösségi érdekeket képviselő intézmény – a bizottság – vezetőjének kellene elősegítenie a megegyezést az Európai Tanácsban. A semlegessége nem lenne így biztosítva, félő, hogy föderálisabb irányba igyekezne terelni az EU-t, a nemzetek súlya pedig csökkenne.

– Mi lehet Michel valódi célja a jövőben? Megelégedne egy „mezei” EP-képviselőséggel a volt elnök?

– Charles Michelnek több célja is lehet. Amennyiben a Renew Europe – vagyis a liberálisok – listavezetője lesz, úgy az egyértelmű jel, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára szeretne kerülni. Erről is az állam- és kormányfők döntenek, és mivel eddig sem voltak maradéktalanul megelégedve Michel munkájával , nem valószínű, hogy a bizottság elnökének jelölik. Ami valószínűbb, bár függ a belga parlamenti választás eredményétől, hogy uniós biztosnak jelöli az országa.

Magyarország számára az Európai Tanács üléseinek vezetése mellett azzal járna az elnöki pozíció megszerzése, hogy az Európai Parlamenttel együtt központi szerepet játszana az új Európai Bizottság megalakításában, ami az őszi időszakra esik – jelentette ki ugyancsak a Magyar Hírlapnak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője. Arra reagált, hogy Charles Michel bejelentése erős évkezdést eredményezett Brüsszel számára. A minap robbant a hír ugyanis, miszerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megerősítette belga lapok számára, hogy indulni fog az európai parlamenti választásokon. A nemzetközi sajtó találgatásba kezdett, hogy mi lesz Ursula von der Leyen, Orbán Viktor, és egyáltalán az EU sorsa a következő időszakban.

A brüsszeli vezetők nemegyszer fejezték ki a nemtetszésüket a magyar családpolitika kapcsán

Rendkívül összetetté válhat az Európai Unió (EU) színtere azzal, hogy Charles Michel távozhat a tisztségéből.

– mondta lapunk megkeresésére Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője. Az EU Tanácsának elnöke egyébként politikai feladatot lát el, ugyanis ő vezeti és irányítja az intézményt és végez különféle képviseleti feladatokat. Egyfajta löketet biztosít az Európai Tanács működésének, tette hozzá.

A szakértő kizárta az arról szóló találgatásokat, hogy megváltoztassák az eljárásrendet. Kiemelte, hogy „nem volt még olyan helyzet, hogy egy tagállam miniszterelnöke átvette volna az Európai Tanács elnökének szerepét, mert nem tudták volna meghatározni, hogy ki legyen az elnök”. Orbán Viktor erősödő pozícióját azonban továbbra is kérdéses, hogy mennyire engedi majd az uniós játéktér felhasználni, például a családtámogatások növelésére.

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy annak is fennáll a lehetősége, hogy már csak dacból sem fogadnák el Orbán Viktor javaslatait, hiszen a még mindig elsöprő fölényben lévő balliberálisok mindent elutasítanak, ami Magyarországgal kapcsolatos. A fölény szintje persze függ a választások utáni újrarendeződéstől, amiben van oka optimizmusra a konzervatív erőknek.

Nagyon erős pozícióba került Orbán Viktor, még kritikusainak is szükségük lehet rá

Charles Michel elnöksége hivatalosan november 30-án futna ki, de ha megválasztásra kerül az európai parlamenti voksoláson, akkor eskütétele után el kell hagyja elnöki tisztségét. A jelenlegi eljárásrend értelmében állandó elnök hiányában az Európai Tanács elnökét – az utód megválasztásáig – azon tagállamot képviselő tagja helyettesíti, amely a tanács féléves elnökségét ellátja. 

Ha előáll ez a helyzet, ha nem, Orbán Viktor akkor is nagyon erős pozícióba kerül. Ha gyorsan akarnak kijelölni egy utódot Charles Michelnek, akkor is szüksége lehet egy centrista, mérsékelt jobboldali blokkra, hogy Orbán Viktor jóváhagyását is megszerezzék az új elnök személyére. 

Vannak, akiknek külön érdekei fűződnek az Orbán Viktorral való jó viszony ápolására. Többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is, akinek szüksége lehet a magyar miniszterelnökre, ha valóban pályázik a NATO főtitkári pozíciójára.

Mentőöv Von der Leyennek? A kisebb rossz elve…

Ami még fontos, hogy Michel normális esetben – amennyiben maradna november végéig – az új biztosi testület felállításáig maradt volna a pozíciójában. Így az ötévente esedékes uniós választások után mindig sorra kerülő, a csúcspozíciókat érintő nagy felosztás most hevesebben zajlik majd.

A Politico írta meg, hogy a választások után a tervek szerint az európai vezetők június 17-én, majd június 27–28-án találkoznak majd. Arra lehet számítani, hogy ezeken a csúcsokon a szokásosnál gyorsabban törekedjenek embert találni a megüresedő pozícióra.

A heves politikai alkudozásból Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke még profitálhat is, mint már ismert vezető személyiség. Nem először kerülne a bizottság élére az úgynevezett „kisebb rossz” szellemiségében elnök. Von der Leyennek a jelenlegi felállásban nincs más dolga, mint békülő gesztusokat tenni Manfred Weberrel, a Néppárt elnökével, hogy őt javasolják Spitzenkandidatnak.

Persze ha a választásokon jelentősen meg tud erősödni a jobboldal Brüsszelben, akkor jobb pozícióból akár nyomást is gyakorolhatnak a Néppártra a csúcsjelölt személye kapcsán.

Megkésett próbálkozás: így akarták megfúrni a magyar elnökséget

Régóta töri a fejét Brüsszel, hogy a közelgő választások és a magyar elnökség fényében mi tévő legyen. Az egyik megközelítés a totális támadás volt Magyarország ellen. Az Európai Parlament a holland Meijers Bizottságtól fogadott útmutatást arra irányulóan, hogy hogyan gáncsolják el a magyar elnökséget. Három fő javaslat körvonalazódott:

1. Korlátozzák a magyar elnökség jogköreit (a spanyol, belga és magyar triónak kellett volna erről megállapodni)
2. A soros elnökség sorrendjének megváltoztatása 
3. Az Európai Parlament fogadjon el állásfoglalást, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tagállam kizárható lehet az elnöki tisztség ellátásából.

Az EP természetesen el is készítette az állásfoglalást a magyargyűlölő Gwendoline Delbos-Corfield képviselő égisze alatt. Az állásfoglalásban azt hangsúlyozták, hogy Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre, főként a jogállamisági aggályok miatt.

A totális támadás elbukott, erre hívta fel a figyelmet a Szabad Európa Messziről jött ember című podcastjában Gyévai Zoltán is, aki azt emelte ki, hogy 

A másik megközelítés az volt, azaz ez még mindig kitart, hogy Brüsszel gyorsan áterőszakoljon a jelenlegi vezetésnek kedvező aktákat. Beszédes volt a közelmúltban, amikor Ursula von der Leyen a sprintfutás szóval fejezte ki hitét a belga elnökségben, miszerint „számos projekt célba érésére” számít.