Zelenszkij bírálta a Nyugatot, mert nem kap elég fegyvert

Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszországot támogatás nélkül – jelentette ki oslói látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal kapcsolatban, hogy visszatartják az újonnan küldendő segélyeket belső nézeteltérések miatt Brüsszelben és Washingtonban is.

„Segítség nélkül nem győzhetünk. De nem is szabad veszítenünk, mert nem maradt más nekünk, mint a haza” – mondta az ukrán elnök szerdán újságíróknak, a Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

Az Északi Tanács csúcstalálkozóján elsősorban a védelmi- és biztonságpolitikában folytatandó együttműködésről tárgyaltak, az ukrán elnökkel kétoldalú találkozókat is terveztek, amelyeken egyebek mellett az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokat is napirendre vették.

Zelenszkij a norvég parlamentben elmondott szerdai beszédében kijelentette:

Putyin barátokra talált Iránban és Észak-Koreában, és a tőlük kapott fegyverekkel gyilkolja az ukrán népet. Meglátása szerint a diktátorok jobban ellátják fegyverekkel Oroszországot, mint a nyugati demokráciák Ukrajnát.

Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Izland 11 milliárd euróval támogatta eddig Ukrajnát a 2022 februárjában elkezdődött orosz invázió óta, és készen áll a katonai, gazdasági és humanitárius támogatás folytatására – szerepel az öt északi ország által kiadott közös nyilatkozatban. Ezen kívül felszólították Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna elleni agresszióját, és vonja vissza csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert határain kívülre.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök az oslói csúcstalálkozó után elmondta, hogy kormánya csütörtökön egy közel egymilliárd euró értékű segélycsomagot készül megszavazni Ukrajnának.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök már az oslói csúcs előtt jelezte, hogy országa további 250 millió euróval támogatja Ukrajna polgári infrastruktúrájának téli fenntartását.

Nem változtat az ukrajnai „különleges hadművelet” menetén Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett washingtoni találkozója, amelyet a Kreml komoly figyelemmel fog kísérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára keddi tájékoztatóján.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) arról a bejelentéséről szólva, hogy a Nyugat Zelenszkij leváltását készíti elő, Peszkov kijelentette: „A sok kudarc, amely Ukrajnában folyamatosan történik, a csónak himbálózásához, a kormány tekintélyének megingásához vezet, ez tényleg szabad szemmel is látható”.

A gázai helyzetről szólva Peszkov úgy vélte: a rendezés „gyakorlatilag lehetetlen” mindaddig, amíg dörögnek a fegyverek. A Kreml aggodalmának adott hangot a humanitárius helyzet súlyosbodása miatt.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson, Peszkov elismerte, hogy a világon különbözőképpen ítélik meg az orosz elnököt, de úgy vélekedett, a lényeg az, hogy az oroszok többsége támogatja őt.

„Ez egy teljesen megdönthetetlen tény, amit az elnök nagyra tart, és amiből erőt merít” – mondta.

Legkevesebb 51-en megsérültek szerdára virradóra a Kijevbe becsapódó orosz rakétáktól, amelyek károkat okoztak lakóépületekben és egy kórházban is – közölték helyi illetékesek.

Az ukrán légvédelmi rendszerek lelőtték mind a 10 ballisztikus rakétát, amelyek közép-európai idő szerint hajnali 2 órakor támadták az ukrán fővárost – tájékoztatott az ukrán légierő a Telegramon.

A lehulló törmelékek sebesüléseket és rongálásokat okoztak Kijev Dnyeper menti négy kerületében. Ablakok és bejárati ajtók törtek ki Dnyiprovszkij kerület gyerekkórházában, de az előzetes felmérések szerint sebesülések ott nem történtek

– közölte Vitalij Klicsko polgármester.

A lehulló roncsok ebben a kerületben 51 embert, köztük hat gyereket megsebesítettek – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. A kerület vízellátó rendszere is károsodott.

A szerda hajnali légitámadás a második volt a hét eleje óta: hétfő hajnalban négy ember sebesült meg a Kijevbe becsapódó orosz ballisztikus rakétáktól.

Az ukrán légierő közölte, hogy a dél-ukrajnai Odessza megyében is lelőtt 10 orosz drónt.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden közösen látogatást tett az ország keleti felében futó frontvonalakon – közölte a kijevi védelmi minisztérium.

A tárca szerint az aktuális helyzetről tájékozódtak, katonákat tüntettek ki és egy közös cselekvési tervet készítettek elő.

A minisztérium egyúttal közzétett egy videofelvételt, amelyen Umerov és Zaluzsnij látható Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka társaságában.

Umerov később sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a kijevi kormányzat Zaluzsnij leváltására készülne, aminek lehetőségéről az ukrán sajtó cikkezett. A kérdés nem merült fel – mondta a miniszter.

Ha az ukrán F–16-os harci gépeket lengyelországi, romániai és szlovákiai bázisokról vetik be orosz célpontok ellen, ezt Moszkva ezen országok részvételének tekinti a konfliktusban – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzet-ellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője.

Az EBESZ-fórum plenáris ülésén tartott beszédében Gavrilov kitért rá, hogy az ukrajnai repülőterekben okozott súlyos károk miatt felmerültek olyan javaslatok, hogy az Ukrajnának átadni tervezett F–16-osok lengyelországi, romániai és szlovákiai légi bázisokról szálljanak fel.

„Határozottan arra figyelmeztetünk, hogy ezeknek a vadászgépeknek a fenti NATO-tagországok területéről történő bevetését Moszkva az ukrajnai konfliktusban való részvételüknek fogja tekinteni, és Oroszországot válaszlépésekre kényszeríti”

– mondta a diplomata.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 6-án helyezte kilátásba, hogy Oroszország legitim célpontnak tekintené az ellene bevetett, NATO-bázisokról felszálló F–16-osokat. Arra figyelmeztetett, hogy a repülőgépek ilyen alkalmazása megnöveli az Oroszország és a szövetség közötti közvetlen katonai összecsapás kockázatát.

Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint

négy frontszakaszon 14 ukrán rohamot vertek vissza az orosz erők az elmúlt nap folyamán, a harcokban mintegy 615 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint nyolcat, Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 250 főt, pedig a Donyeck körzetében vívott harcokban szenvedte el.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett pilóta nélküli légi járműveket összeszerelő és javító műhelyeket, három lőszerraktárt, egy üzemanyagraktárt, egy 79K6-os Pelikan fázisvezérelt radarállomást, négy harckocsit, egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy M–113-as amerikai páncélozott szállítójárművet, két HIMARS rakétát, valamint hat drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta elveszített több mint 14 ezer harckocsit és egyéb páncélozott járművet.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy civil életét vesztette egy buszmegállót ért tüzérségi csapás következtében, két további polgári lakost pedig drónról ledobott bombák sebesítettek meg. Belgorod megyében egy személyautó aknára futott, három civil súlyosan megsérült

Oroszországnak nincs joga választásokat tartani Ukrajna nemzetközileg elismert területein, az ilyen intézkedés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy keddi közleményében.

Josep Borrell az orosz központi választási bizottság bejelentésére reagált, amely szerint megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt régiókban is.

Az Európai Unió határozottan elítéli Oroszország arra irányuló újabb kísérletét, hogy legitimálja Ukrajna területeinek jogellenes annektálását – jelentette ki a főképviselő.

Az EU soha nem fogja elismerni az Ukrajna területén Oroszország által megrendezett választások eredményét – húzta alá.

Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek a választások megszervezésében, szembesülni fognak a jogtalan cselekmény következményeivel – szögezte le.

Borrell hangsúlyozta: az EU megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét, valamint jogát az önvédelemhez. A Krím, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk Ukrajna része. Oroszországnak azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait és katonai felszerelését Ukrajna nemzetközileg elismert területeiről – jelentette ki.

Az Európai Unió továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elhárításához – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Oroszországban háromnapos elnökválasztást tartanak 2024. március 15-17. között. Az elfoglalt ukrajnai régiókban tavaly – nemzetközileg el nem ismert legitimitású – népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, idén pedig helyhatósági és helyi parlamenti választás