A nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az azerbajdzsáni Bakuban pénteken.

A kormányfő gratulált az ENSZ Közép-Ázsia gazdaságainak különleges programja (SPECA) kezdeményezés újraélesztéséhez.

Kifejtette: 33 éve van a nemzetközi politikában, és ezért megoszthatja azt a tapasztalatát, hogy az utolsó tíz év egészen különböző volt a megelőző húsz évhez képest. Volt egy pénzügyi válság, Európát nyolc éve sújtja egy bevándorlási válság, jött a világjárvány, kitört a háború Ukrajnában, most pedig itt a közel-keleti biztonsági válság – sorolta.

Kiemelte: „Arra kell készülnünk, hogy a jövőben is viharos ügyek között kell megtalálnunk az országaink fejlődését elősegítő megoldásokat.”

A SPECA felélesztése ebben a helyzetben sokat segíthet – tette hozzá Orbán Viktor.

Azt mondta: az említett kihívásoknak Európa belekerült a frontvonalába, Európában háború van, a versenyképessége romlik, egyre több európai országban vannak párhuzamos társadalmak, és folyamatosan nő a terrorfenyegetettség.

Az európai gazdasági növekedés az elmúlt három évtizedben biztos alapokon nyugodott, az ötlet egyszerű volt, de zseniális: a fejlett nyugati technológiát kötötték össze a könnyen és olcsón hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiahordozókkal – mutatott rá.

Hozzátette: azonban a háború miatt és az arra adott válaszok következtében ez az együttműködés szétesett, ráadásul úgy, hogy közben semmilyen új stratégia nem jött létre.

A miniszterelnök arról beszélt, ezért van az, hogy egy nagy vita zajlik most Európában arról, hogy miként kapcsolódjon Európa a tőlünk keletre lévő világhoz. Ebben a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni akar, a másik pedig összekapcsolódást akar – mondta Orbán Viktor.

Megjegyezte:

az európai gazdaság gerincét a járműgyártás adja, és most, hogy át kell térni a zöldkorszakra, a nagy nyugati gyártók keleti beszállítóktól függenek.

Felidézte: korábban egész Közép-Európa rengeteget vesztett a blokkosodáson, úgyhogy „mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg”. Közép-Ázsia és Európa összeköttetése nélkül „nem tudunk alkotni új sikeres európai gazdasági stratégiát” – jelentette ki.

Elmondta: Közép-Ázsia szerepe ezért jelentősen megnőtt európai nézőpontból, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti–nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. „Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási, kereskedelmi és digitális útvonalakat” – fogalmazott.

Orbán Viktor megjegyezte: az Európa és Ázsia közötti biztonságos, kiszámítható, modern szállítási útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is.

A mi nemzetgazdasági stratégiánk arra épül – mondta –, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot. Magyarországon a legmagasabb az ázsiai befektetések aránya, és a Közép-Ázsiából érkező energiahordozók szerepe a gazdaságunk működtetésében egyre nagyobb – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: ezt a folyamatot erősíteni akarják a jövőben, ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Közép-Ázsiát erősíti és támogatja a térség országainak az együttműködését.

Ezért Magyarország nemcsak támogatta, hanem társszerzőként jegyezte is az együttműködést méltató ENSZ-határozatot,

és hétfőn, amikor az ENSZ ezt elfogadta, Magyarország külügyminiszteri szinten képviseltette magát – emlékeztetett.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Azerbajdzsánnal nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot építenek. „Testvéri nemzetek vagyunk”, de a két ország között az elmúlt időszakban sikerült létrehozni egy erős energetikai együttműködést – jelentette ki.

Azt mondta: az azeri–magyar kereskedelmi forgalom idén rekordot dönt, egyre több magyar vállalat jön ide, hogy beruházásokat hajtson végre, és megérkeztek az első földgázszállítmányok is Azerbajdzsánból Magyarországra. Magyarország a jövőben is örömmel vesz részt a közép-ázsiai országok gazdasági együttműködését fejlesztő munkában – emelte ki Orbán Viktor.

A következő évek egyik legfőbb feladata az Európa és Kína közötti biztonságos tranzitútvonal kiépítése, ez nem lehetséges Közép-Ázsia nélkül, a régió megerősítése ezért valódi európai érdek lenne – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bakuban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közép-ázsiai gazdasági fórumán (SPECA) mindenekelőtt az Európát érintő súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokról beszélt, a szomszédságban zajló háborúkról és a versenyképesség drámai visszaeséséről.

Úgy vélekedett, hogy talán ezek a nehézségek felgyorsíthatták volna a visszatérést a racionalitáshoz és a józan észhez, de ehelyett a viták még átpolitizáltabbá és átideologizáltabbá váltak, és komoly veszélyt jelent, hogy az európai politika is a világ ismételt blokkosodásának irányába mutat, amit Magyarország határozottan ellenez.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kontinensen mostanra egyre többen emlegetik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó „kockázatmentesítést”. Leszögezte: a magyar kormány ugyanakkor nem veszélyt, hanem nagy lehetőséget lát a Kelet és Nyugat közötti együttműködésben, azt természetesnek tartja, és épp a kockázatmentesítési stratégiát tekinti kockázatnak.

Elmondta, miután az európai-orosz együttműködés szálait mára egyenként elvágták, s ezzel az eddigi növekedési modell összeomlott, ha hasonlóra kerülne sor Kínával is, az már teljes kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország a közép-európai tapasztalatok alapján abszolút érdekelt a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, amihez hidakra van szükség, és ezen a téren Közép-Ázsiának fontos szerepe lehet.

Felszólalásában kiemelte, hogy a kormány minden olyan lépést támogat, amely erősíti a régió szerepét, a térségbeli államok együttműködését, így az ENSZ fórumát is, amely hozzájárulhat a konnektivitáshoz.

Hangsúlyozta, hogy hazánk két okból kerülhetett ki megerősödve az utóbbi évek válságaiból: az egyik, hogy a vezetés kitartott a munkahelyteremtésre, befektetésösztönzésre épülő gazdaságpolitika mellett, a másik pedig, hogy sikeresnek bizonyult az a stratégia, amely a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává tette az országot.

„Ha ez működhet Magyarországon, ha ennyit profitálhatunk a kelet-nyugati együttműködésből, akkor ez globálisan is lehetséges” – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett, hogy Kína Magyarország legfőbb importforrása, Magyarország pedig Kína első számú beruházási célpontja Közép-Európában, ráadásul az európai autóipar függővé vált az ázsiai beszállítóktól, Kína pedig átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában az Európai Uniótól.

„És ennek tükrében minek van több értelme, izolálni magunkat egy ilyen gyorsan növekvő gazdaságtól, vagy kapcsolódni vele?” – tette fel a kérdést.

Közölte, hogy mindez mutatja a fontosságát a modern, megbízható és biztonságos tranzitútvonal kiépítésének Európa és Kína között, ugyanis láthatóan sokkal többet lehet profitálni a konnektivitásból, mint a blokkosodásból.

Kifejtette, hogy hazánk ezért kész hozzájárulni Közép-Ázsia infrastruktúrájának fejlesztéséhez, digitalizációjához, illetve a vízgazdálkodási kihívások kezeléséhez.

Érintette azt is, hogy a térség az energiabiztonság szempontjából is „aranybánya” lehet, Magyarország például a kőolajfelhasználása csaknem 10 százalékát Kazahsztánból fedezi, és hamarosan megindulhat a földgázszállítás is, ahogy a zöld energiában is hatalmas potenciál rejlik.

„A következő évek egyik legfontosabb feladata kell legyen a biztonságos tranzitútvonal építése Európa és Kína között, márpedig ez Közép-Ázsia nélkül egyszerűen nem lehetséges” – figyelmeztetett.

„Közép-Ázsia megerősítése, a közép-ázsiai államok közötti együttműködés erősítése így valódi európai érdek” – tette hozzá.

Orbán Viktor: Hazánk kelet és nyugat találkozási pontja lesz