POLITIK
A mellébeszélés iskolapéldája.
Adománygyűjtő láda, jegyzőkönyv, aláírás, mikroadomány – ezek a kulcsszavai az utóbbi időszak egyik legnagyobb hazai politikai botrányának, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom finanszírozási ügyének. Összevetettük az eddig nyilvánosságra került információkat az adománygyűjtés hatályos jogi szabályaival, és ezek alapján úgy tűnik: három ponton is elbukhat Karácsonyék mikroadományokról szóló védekezése.
Nem túlzás azt állítani, hogy fél éve Karácsony Gergely 99 Mozgalom nevű szervezetének finanszírozási botrányától hangos a magyar közélet. S nem csak annak jobboldali része, balról is élénken érdeklődnek aziránt, kik, miért és főként hogyan adtak félmilliárd forintot arra, hogy Karácsony Gergely megnyerje 2021-ben a baloldal kétfordulós előválasztását, majd ringbe szálljon a miniszterelnöki posztért. Karácsony végül az első előválasztási forduló után visszalépett, ám úgy fest, az adománygyűjtés körüli botrány még csak ezután bontakozik ki részleteiben, amelyeket a Magyar Nemzet gyűjtött csokorba.
Jogszabályok szerint
Pedig nem lett volna nehéz dolga a 99 Mozgalomnak, az adománygyűjtés folyamatát ugyanis világosan megszabja a 350/2011 kormányrendelet. A jogszabály sok más mellett tartalmazza, hogy pénzt ládában is lehet gyűjteni.
Ekkor az adománygyűjtő doboznak zártnak kell lennie, mégpedig úgy, hogy az adományt elhelyezhessék benne, de a bedobott készpénzt vagy más értéket csak a láda felnyitásával lehessen kivenni. A gyűjtőládán fel kell tüntetni a gyűjtő szervezet nevét, elérhetőségét.
Fontos az is, hogy a láda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább két képviselője jelen legyen. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről, utóbbiról például címletek szerint. Ezután gondoskodni kell arról, hogy a szervezet könyveibe bejegyezzék a juttatást.
Emellett – Karácsonyék ügye szempontjából – lényeges az is, hogy az adomány gyűjtője köteles tájékoztatni az adakozókat a gyűjtés céljáról.
Fényt kapó részletek
A jogi előírások mellett érdemes felsorolni mindazokat a tényeket, amelyeket Karácsonyék botrányában eddig megismerhetett a nyilvánosság.
– A 99 Mozgalom számlájára 506 millió forintot fizetett be készpénzben a szervezet képviselője, Perjés Gábor.
– Befizetések 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között történtek, vagyis esett tétel a baloldali előválasztás és az országgyűlési voksolás utáni időszakra is.
– Az összeg Karácsony és Perjés állítása szerint csekély összegű adományokból jött össze, a pénzt ládában gyűjtötték.
–- A 99 Mozgalom számlavezető bankja, az OTP feljelentést tett. Eszerint Perjés döntően nagy címleteket fizetett be, a bankók nemegyszer újak, gyűrődésmentesek voltak, sorszámuk követte egymást, ezek miatt leginkább csomagokban érkezhettek.
– Az ügyben nyomozó NAV emberei házkutatást tartottak Tordai Csaba ügyvédi irodájában. Tordai korábban Gyurcsány Ferenc államtitkára volt, jelenleg Karácsony jogi főtanácsadója.
– A Tordai irodájában lefoglalt iratokból információk szerint az derült ki, hogy az adománygyűjtő ládák tíz jegyzőkönyvén az MSZP két munkatársának neve szerepelt. A szocialista párt viszont egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, vagyis az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.
Paragrafusok kontra események
Ha a jog követelményeit összevetjük a történtekkel, három ponton merülnek fel kérdések.
Egyrészt a láda kinyitásakor jegyzőkönyv készül, amiből kiderül, hogy a ládában milyen címletű bankók voltak, összesen milyen értékben. Szignójukkal a jegyzőkönyv aláírói ezt igazolják.
Ha viszont az aláírások hamisak, akkor a jegyzőkönyvben szereplő adatok is kétségessé válnak, vagyis már nem lehet biztosan tudni, hogy mennyi pénz volt az adománygyűjtő ládában, ahogy azt sem: volt-e egyáltalán adománygyűjtő láda. Ha nem volt, akkor honnan származik a pénz?
Másrészt, ha a bankjegyek valóban kötegben kerültek bele Karácsonyék dobozába, akkor a pénzt nem sok ember adta össze, vagyis nem adománygyűjtés és nem mikroadományozás történt, hanem valami egészen más. Kérdés, mi.
Harmadszor, a jogszabály szerint tájékoztatni kell az adományozót az adakozás céljáról. A 99 Mozgalom Karácsony előválasztási győzelmét, majd a baloldal hatalomra jutását volt hivatva elősegíteni, de Perjés Gábor még 2022 szeptemberében, vagyis szűk fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás után is fizetett be olyan pénzt, ami állítólag mikroadományból jött. Hónapokkal a negyedik kétharmados baloldali vereség után mit mondtak az adakozóknak, mi az adománygyűjtés célja?
Ha pedig korábban kapott adományokról volt szó, akkor az a kérdés merül fel, hogy a választók kampányra adott pénzét miért nem arra költötték Karácsonyék, amire azt kapták.
Kérdésből egyelőre sok van, válaszból kevés: Karácsony Gergely, Perjés Gábor és Tordai Csaba ugyanis napok óta nem válaszol a Magyar Nemzet kérdéseire a mikroadományos ügyben.
Az ügyben Tényi István és a mozgalom számlavezetője, az OTP feljelentése alapján költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt van folyamatban nyomozás. Fontos körülmény, hogy a bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.
Ezután a NAV is nyomozni kezdett pénzmosás és költségvetési csalás miatt. A Ripost korábban egy videóval mutatja meg, hogy amit Karácsony állít, fizikailag lehetetlen.
Karácsony ragaszkodik a mikróadományok meséjéhez
Az OTP feljelentése szerint Karácsonyék 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetettek be a 99 Mozgalom számlájára. Karácsony Gergely azóta is állítja, hogy "mikróadományokból", vagyis adakozók kisebb befizetéseiből jött össze a több, mint félmilliárd forint.
Frissen nyomott, egymás utáni sorszámú bankjegykötegek buktatták le őket
Az OTP feljelentése rávilágított a részletekre is. Az adománygyűjtés, Karácsonyék állítása szerint egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú szabályos adománygyűjtő ládába történt. Azt állítják, hogy ezekbe a ládikákba két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. Ez azonban fizikailag lehetetlen!
A Ripost vásárolt egy, az előírásoknak megfelelő pénzgyűjtő ládát...
Fizikai képtelenség a bankjegykötegeket áttuszkolni a láda nyílásán és ennyi pénz nem fér el benne!
A RIPOST munkatársai lemodellezték, amit az OTP feljelentése állít. A 30x30x30-as láda szűk résén lehetetlen bontatlan bankjegykötegeket átpréselni, de az is fizikai képtelenség, hogy 3-4 ezer bankjegy beleférjen egy ekkora ládába. Erős gyanúra ad okot az is, hogy a kötegekben lévő bankjegyek sorszáma egymás utáni volt, még össze voltak tapadva, mintha frissen a nyomdából érkeztek volna.
Több, mint gyanús az is, - amint az OTP feljelentésében szerepel -, hogy a „forintbankjegyeken kívül kizárólag 50 és 100 eurós címletű bankjegyek voltak a ládában, ráadásul két esetben megegyező darabszámú volt a 100 eurós bankjegyek száma”.
„Egy esetben angol font is volt a bankjegyek közt, abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek” – tárta fel a jelentés.
Kérdezzük, mennyire életszerű az, hogy kizárólag 50 és 100 eurós, és 50 fontos bankjegyeket adományozzanak Karácsonyéknak a ládába pénzt bedobó adományozók?
Ráadásul bontatlan bankjegykötegekben, egymás utáni sorszámmal.
A bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve még egyáltalán nem használták volna azokat).
Az OTP kiszivárgott feljelentésének részletei itt olvashatóak:
Ripost hírek
