tóth gabi
Létrehozva: 2023.08.23.
Csütörtökön letartóztatják Trumpot
Így is folytatja a kampányt.
Donald Trump volt elnök azt tervezi, hogy csütörtökön feladja magát, hogy ezt követően eljárás alá vonják a Fulton megyei börtönben, miután hétfőn korábban beleegyezett egy 200 ezer dolláros óvadékba és más szabadlábra helyezési feltételekbe – olvasható a mandiner.hu oldalán a CNN alapján.
Ezt később maga az elnökjelölt saját közösségi oldalán erősítette meg.
„Csütörtökön a georgiai Atlantába megyek, hogy letartóztassanak” – írta Trump a TruthSocial platformján.
Georgiában tárgyalják azt az ügyet, ami a 2020-as választások eredményének megváltoztatására irányuló kísérlet vádjával kapcsolatos, a múlt héten vádat is emeltek az egykori elnökkel szemben – írja a 24.hu. Trump az állam kerületi ügyészének, Fani Willisnek is üzent a fenti posztjában:
Egy radikális baloldali kerületi ügyész által, aki az amerikai történelem egyik legnagyobb gyilkossági és erőszakos bűnözési katasztrófáját felügyeli”.
Az időpontot Trump ügyvédei és a Fulton megyei államügyészség hétfői egyeztetése során határozták meg, ahol megállapodtak az óvadékról és a szabadlábra helyezés feltételeiről is.
Trump azt mindenesetre már korábban is kijelentette, hogy akkor sem hagy fel a kampánnyal, ha rács mögé kerül.
Ártatlannak vallotta magát Donald Trump két hete a bíróságon, ahol szövetségi eljárásban vád alá helyezték a 2020-as választások után történtekkel összefüggő négy vádpontban csütörtökön Washingtonban.
A volt elnököt az igazságügyi miniszter által kinevezett különleges ügyész, Jack Smith vádindítványára idézték be Washington kerületi bíróságára, ahol hivatalosan is ismertették vele a négy vádpontot. Ezek a többi között bűnszövetségben az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményről szólnak, valamint a hivatalos eljárás akadályozásáról.
A Donald Trump ellen felhozott vádak között szerepel az, hogy tudatosan valótlanságot állított a 2020-as elnökválasztás eredményével kapcsolatban, amikor vitatta vereségét, valamint az is, hogy 2021. január 6-án a zavargások okozta káoszt megpróbálta arra kihasználni, hogy késleltesse a választások eredményének hivatalos jóváhagyását a Kongresszusban.
A meghallgatást vezető eljáró bíró azzal a feltétellel engedte el Donald Trumpot, hogy az ügyről nem konzultál mással, mint a jelen lévő ügyvédjeivel, aminek megsértése esetén letartóztatást helyezett kilátásba.
Az ügyben augusztus végére tűzte ki a bíró a következő meghallgatást, amelyet már az a Tanya Chutkan kerületi bíró vezet, aki korábban a január 6-i zavargások résztvevői közül számos vádlottat börtönre ítélt.
Donald Trump a bíróságot elhagyva már a repülőtéren szomorú napnak nevezte az Egyesült Államok számára az újabb vádeljárás megindításának napját. Kijelentette, hogy a „politikai ellenfél üldöztetésének” tartja azt, ami történik, aminek szavai szerint „soha nem lett volna szabad megtörténnie Amerikában”. Ügyvédje, Alina Habba úgy nyilatkozott, hogy a vádemelést a választásokba való beavatkozásnak látják, és folytatják a harcot.
A volt elnökkel csütörtökön hivatalosan ismertetett vádak a harmadik bűnvádi eljárás kezdetét jelentik ellene négy hónapon belül, amelyek összesen 78 vádpontot tartalmaznak.
Áprilisban New Yorkban a helyi kerületi ügyész indítványára gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg hallgatási pénzek ügyében, amit egy színésznőnek jutatott el ügyvédjén keresztül még 2016-ban.
Júniusban már szövetségi bűnvádi eljárás indult Donald Trump ellen, ugyancsak Jack Smith különleges ügyész indítványára a floridai otthonában tárolt, elnöki időszakából származó minősített iratok ügyében.
Amennyiben a volt elnököt minden ellene felhozott vádpontban bűnösnek találnák a bíróságok a három büntetőügyben, akkor az elméletben több száz év börtönbüntetés kiszabását is jelentheti.
Furcsa módon jobb helyzetbe hozta Donald Trumpot a republikánusok elnökjelöltségért folytatott versenyében az, hogy a múlt héten vádat emeltek ellene. A konzervatív szavazók úgy látják, a volt elnök régóta folyamatos politikai támadásoknak van kitéve, és a legutóbbi eset után már sokan elkezdtek visszapártolni hozzá.
A Reuters által megkérdezett, önmagát republikánus konzervatívnak valló Larry White elmondta, azon gondolkodott, hogy Ron DeSantisra szavaz pártja előválasztási versenyében, mert úgy vélte, a floridai kormányzónak nagyobb esélye van arra, hogy legyőzze a demokratákat, mint Donald Trump volt elnöknek.
Aztán március 30-án jött a hír, hogy Trump ellen New Yorkban vádat emeltek egy felnőttfilmesnek fizetett hallgatási pénzzel kapcsolatos vádak miatt, és ezzel ő lett az első volt amerikai elnök, aki ellen büntetőeljárás indult.
„Most már feltétlenül Trumpra szavazok” – mondta a 75 éves zeneszerző.
„A vádemelés volt számomra az utolsó csepp a pohárban, mert Trumpot annyi politikai gáncsoskodás érte. Szerintem ő a legerősebb jelölt, aki szembeszáll azzal, amit a baloldal művel. Teljesen mellette vagyok.”
White dühe és visszatérése Trumphoz DeSantis helyett, sok republikánus aktivista és szavazó érzését tükrözte, akikkel a Reuters Nevadában beszélt. A nyugati állam korán szavaz az elnökjelölési folyamatban, így kiemelkedő szerepe van abban, hogy melyik jelölt nyerjen lendületet a 2024-es választáson.
A megkérdezett 35 republikánusok többsége a vádemelésig hajlandó volt hátat fordítani Trumpnak, és más jelöltet választani, mivel úgy vélték, hogy túlságosan „elhasznált” és hangos ahhoz, hogy jövőre megnyerje a republikánusoknak a választásokat.
A 2024-es amerikai elnökválasztáson újra induló Donald Trump volt amerikai elnök támogatói sorban állnak a texasi Waco városban tartott kampányrendezvény előtt 2023. március 25-én. (Fotó: MTI/AP/Julio Cortez)
A New York-i büntetőjogi vádak mindezt megváltoztatták, felborítva a republikánus előválasztási versenyt, jelentős lökést adva Trumpnak és a Tegyük újra naggyá Amerikát (Make America Great Again) mozgalmának a Fehér Házba való visszatérés érdekében. Jogi szakértők szerint a tárgyalásig még több mint egy év van hátra, ami azt jelenti, hogy Trump a kampány ideje alatt esküdtszéki tárgyalás elé kerülhet.
A republikánus szavazók azt mondták, elítélik a vádiratot, azt a volt elnök elleni politikai lejáratókampány részének tekintik. Ugyanakkor 35-ből 20-an azt mondták, hogy elgondolkodtak azon, hogy hátat fordítsanak Trumpnak és DeSantist támogassák. Közülük 14-en pedig úgy nyilatkoztak, hogy a vádemelés megváltoztatta a gondolkodásukat.
„Szerintem azok az emberek, akik korábban semlegesek voltak, most be fognak állni mellé. Ez a legijesztőbb dolog, amit valaha láttam az Egyesült Államokban” – mondta Pepe Kahn egy hendersoni republikánus klub szombati összejövetelén.
Trump kampánycsapata vasárnap támogatóknak küldött e-mailben azzal büszkélkedett, hogy a vádirat bejelentése óta több mint négymillió dollárt gyűjtöttek össze. Steven Cheung, Trump szóvivője a Reutersnek küldött e-mailben azt írta, hogy a vádak „megdobták” az egykori elnök támogatottságát.
„Az amerikaiaknak – függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek – elegük van abból, hogy az igazságszolgáltatási rendszert fegyverként használják Trump elnök és támogatói ellen”
– jelentette ki Cheung.
Megoszlanak a vélemények a Donald Trump volt amerikai elnök ellen felhozott legfrissebb vádakról. Míg Jack Smith különleges ügyész sziklaszilárdnak tartja az ügyet, egyes jogi szakértők szerint a vádak igencsak gyenge lábakon állnak, szembemennek nem csupán több Legfelsőbb Bírósági döntéssel, de a szólásszabadságot garantáló Első Alkotmánykiegészítéssel is- írja a Magyar Nemzet.
– A legmegdöbbentőbb dolog ebben a vádiratban az, hogy alapvetően csak dezinformációval vádolják Donald Trumpot, ez egy dezinformációs vádirat − mondta Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora a Fox News amerikai televíziós hálózatnak. Szerinte amit a vádirat állít, miszerint Trump valótlanságokat terjesztett, hogy aláássa a 2020-as választás integritását, része a szólásszabadságnak, ami pedig az amerikai alkotmány úgynevezett első kiegészítése által védett jog, így a bíróságok valószínűleg szkeptikusak lesznek ezzel kapcsolatban.
Turley arra is felhívta a figyelmet, hogy feltűnően hiányzik a vádiratból a lázadásra való felbujtás, holott a Trump elleni második impeachment eljárásban a demokraták azzal érveltek, hogy teljesen egyértelmű bizonyítékok vannak erre.
Szerintem komoly jogi problémák vannak ezzel a vádiratban
– összegezte véleményét Turley professzor.
A jogtudós a USA Today amerikai napilap internetes kiadásában publikált cikkében hosszabban is kifejti a washingtoni váddal kapcsolatos véleményét. Írása szerint az ügyészeknek ahhoz, hogy elkaphassák Trumpot, át kell gázolniuk az első kiegészítésen és a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésein.
Felidézi, hogy az Egyesült Államok kontra Alvarez ügyben 2012-ben hozott ítéletében a Legfelsőbb Bíróság 6-3 arányban kimondta, hogy alkotmányellenes a hazugságok büntethetővé tétele egy olyan politikus ügyében, aki katonai kitüntetésekről hazudott.
A bíróság akkor figyelmeztetett, hogy az ilyen és hasonló állítások kriminalizálása „olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak,
amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt, olyan borzongást, amelyet az Első Kiegészítés nem engedhet meg, ha a szabad beszéd, a gondolkodás és a diskurzus továbbra is szabadságunk alapját képezi.
Egy másik, 2016-os esetben a korrupcióval vádolt volt virginiai kormányzó, Bob McDonnell ellen 11 vádpontban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság egyhangúlag hatályon kívül helyezte. John Roberts főbíró akkor azt írta, hogy a szövetségi ügyészek követhetetlen meghatározásra támaszkodtak a politikai vezetők elleni büntetőjogi vádakat kiváltó cselekmények tekintetében.
Smith különleges ügyész azonban figyelmen kívül hagyta ezeket a precedenseket.
A szólásszabadsághoz való jog mellett a vádirat másik komoly gyenge pontja, hogy az arra alapoz, hogy Donald Trump tisztában volt vele, hogy az általa a választási eredményekkel kapcsolatban tett állítások hamisak. Igen ám, csakhogy Trump azt mondta, amit a jogászoktól és a tanácsadóitól hallott – tehát a különleges ügyész gyakorlatilag azt kéri számon rajta, hogy hitt a saját ügyvédeinek.
Ezzel kapcsolatban külön érdekesség Smith azon megjegyzése, hogy Trump hamis állításokat fogalmazott meg a szavazógépek pontosságával szemben a választás eredményének megtámadásakor. Turley professzor szerint a demokraták ügyvédei is hasonló állítást fogalmaztak meg 2021-ben, mondván a New York-i választásokon több ezer szavazatot cserélhettek vagy változtathattak meg a szavazógépek.
Ez is dezinformációs bűncselekmény volt?
− teszi fel a költői kérdést a professzor.
Smith azért emelt vádat Trump ellen, mert a volt elnök állítólag hamis állításokat terjesztett arról, hogy a választáson eredményt meghatározó csalás történt, és hogy valójában ő nyert. De hogyan lehet jogilag bizonyítani, hogy Trump valóban nem hitte el a hamis állításait? És még ha be is lehet bizonyítani, hogy Trump hazudott, hogyan lehet jogilag megkülönböztetni a valótlanságait azoktól a hazugságoktól, amelyeket más politikai vezetők mondtak az évek során? A politikában mikor lépi át egy hamis állítás a bűncselekmény határát?
– fejtegeti Turley a vádemeléssel kapcsolatos sarkalatos problémákat.
Egy pocsék ügy
– Egy pocsék ügy − így jellemezte a vádiratot Andy McCarthy volt szövetségi ügyész és New York déli körzetének helyettes államügyésze, szintén a Fox Newsnak nyilatkozva.
Szerintem minden vádpontban jelentős jogi problémák vannak, és akkor még el sem jutottunk addig a bonyolult problémáig, hogy megpróbáljuk bizonyítani Trump szándékát
− mondta McCarthy. A volt ügyész szerint az ügy nem felel meg a csalás azon definíciójának, amelyet a Legfelsőbb Bíróság idén májusban tett közzé.
A Legfelsőbb Bíróság nagyon világossá tette, hogy a csalás a szövetségi jogban olyan terv, amelynek célja, hogy valakitől pénzt vagy fizikai tulajdont csaljanak ki
– magyarázta McCarthy, hozzátéve, hogy ez pontosan az a fajta ügy, amelyre a Legfelsőbb Bíróság azt mondta az ügyészeknek, hogy ne vigyék perre.
McCarthy szerint minimum vitatható a jogellenes összeesküvés vádja is, amely a friss vádirat legsúlyosabb, a súlyosbító körülmények miatt akár halálbüntetéssel sújtható pontja.
Smith különleges ügyész egy olyan törvényt használ, amelyet közvetlenül a polgárháború után hoztak, és amely valójában a Ku Klux Klánnak a déli fekete szavazók elleni erőszakos megfélemlítését vette célba, és aminek semmi köze ahhoz, amiről itt szó van
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
