Szijjártó: Hazánk kiáll az ukrajnai béke mellett

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy olyan országot képvisel, amely a szomszédságban, a háború árnyékában él immár több mint ötszáz napja, s így rendkívül súlyos és közvetlen módon szembesül annak negatív következményeivel.

Szomszédos államként Magyarország továbbra is kiáll a mihamarabbi ukrajnai béke mellett, és minden bírálat és támadás ellenére ekként fog tenni a jövőben is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén New Yorkban.

Igazi diplomáciai nagyüzem New Yorkban: Szijjártó Péter az ENSZ több rendezvényén, legutóbb a Biztonsági Tanács ülésén is felszólalt

Fotó: facebook.com/szijjarto.peter.official

„A magyar emberek már idáig is nagy árat fizettek a háborúért, miközben azért semmilyen felelősséget nem viselnek – mutatott rá. – Egy szomszédos ország, egy olyan nemzet képviselőjeként, amelynek tagjai áldozatául esnek ennek a háborúnak, továbbra is a mielőbbi béke mellett szeretnék érvelni, noha értem, hogy ez nem áll teljesen összhangban a fősodorbeli állásponttal. És továbbra is így fogunk tenni, akkor is, ha az álláspontunkért bírálni és támadni fognak bennünket” – jelentette ki.

Szijjártó Péter az ukrajnai helyzettel foglalkozó ENSZ BT-ülésen leszögezte, hogy a fegyveres konfliktus megoldása nem a harctéren keresendő, hanem a tárgyalóasztalnál.

Ukrán kollégája felszólalását követően kiemelte: gyakorta hallani, hogy egyelőre nem adottak a körülmények a diplomáciai rendezésről szóló tárgyalások megkezdéséhez, azonban ezek a feltételek napról napra egyre csak romlanak.

Minél tovább tart a háború és minél több fegyver érkezik, annál több ember hal meg, annál súlyosabbá válik a pusztítás – közölte.
„Azt szeretnénk, ha a nemzetközi közösség több békét szállítana a szomszédságunkba, mint fegyvert” – fogalmazott.

A miniszter figyelmeztetett, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ még a béke reményét is feladná. Ennek kapcsán pedig üdvözölt minden, béketeremtést célzó erőfeszítést, és emiatt méltatta a Vatikánt, Törökországot és az afrikai államokat.

Utóbbiak vonatkozásában az élelmiszer-ellátás biztonságának fontosságára is kitért, mondván, hogy az ellátási zavarok nagyon könnyedén eredményezhetnek súlyos biztonsági kihívásokat, amelyek globális kihatásokkal is járhatnak, például újabb migrációs hullámok és ezek nyomán a terrorveszély erősödése révén.

„Láthatjuk, hogy még egy biztonsági kihívással sem tudunk megbirkózni, akkor mégis hogyan tudnánk többel?” – tette fel a kérdést.

Végül kifejtette, hogy az utóbbi nyolcvan évben most van a legrosszabb állapotban a globális biztonság, „nyíltan és szégyentelenül” hivatkoznak egyes szereplők a nukleáris képességeikre, minden korábbinál magasabb a harmadik világháború kitörésének kockázata.

Úgy vélekedett, hogy a világ sebes léptekkel száguld az ismételt blokkosodás irányába, márpedig ezzel Közép-Európának nagyon rossz tapasztalatai vannak, minthogy a térség mindig rajtavesztett a Kelet és Nyugat közötti konfliktuson.
„Amikor a civilizált kelet–nyugati együttműködés mellett érvelünk…, azért tesszük, mert ez a nemzeti érdekünk – jelentette ki. – És minél tovább tart a háború, annál kisebb lesz az esély erre” – tette hozzá.

A teljes beszéd IDE kattintva nézhető vissza. 

Az ukrán-magyar határszakaszon 6697-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5507-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták.

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a Krími híd ellen terrortámadás történt hétfő hajnalban, amelyet az ukrán különleges szolgálatok hajtottak végre – derült ki a hatóság sajtószolgálatának hétfői közleményéből.

A TASZSZ hírügynökség által ismertetett dokumentumban a hivatal azt írta: „a nyomozás szerint július 17-ére virradó éjjel a Krími híd egyik szakaszát megrongálták az ukrán különleges szolgálatok által elkövetett terrorcselekményben.”

„Ami történt, az a kijevi rezsim újabb terrorcselekménye volt” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Oroszország részéről természetesen lesz válasz. A védelmi minisztérium éppen most készít elő megfelelő javaslatokat” – hangsúlyozta az orosz elnök a Krími hídon történtek kapcsán összehívott videókonferencián. Putyin azt mondta, hogy katonai szempontból értelmetlen volt a támadás, mert a hidat már régen nem használják katonai szállításra.

Oroszország légicsapások sorozatát indította Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen, néhány órával azután, hogy közölte, kilép az ENSZ által közvetített gabonamegállapodásból, mely lehetővé tette az ukrán termékek Fekete-tengeren keresztül történő exportját – számolt be róla a Guardian.

Mikolajivban „elég komoly” tűz ütött ki az egyik „létesítményben” – közölte Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegram-oldalon.

A légvédelmet aktiválták Odesszában is, ahol Oleh Kiper, a régió katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a légvédelmi rendszerek több hullámban visszaverték az orosz dróntámadásokat.

Az ukrán légierő emellett dróntámadásokra figyelmeztetett Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Dnyipropetrovszk régiókban, valamint ballisztikus rakétatámadások veszélyére Poltavában, Cserkasiban, Dnyipropetrovszkban, Harkivban és Kirovohradban.

Ukrán területről indított, határsértő drónt lőtt le a fehérorosz légvédelem – közölte hétfőn a fehérorosz határőrség.

A közlemény szerint a vasárnapi incidens során a drónt a délkeleti Gomel (Homel) megyében, a fehérorosz-ukrán határtól nem messze elektronikus légvédelmi eszközök segítségével semlegesítették, majd a közeli Dnyeper (Dnyipro) folyóba zuhant.

„A drón segítségével a Fehérorosz Köztársaság határ menti térségeinek felderítése zajlott”

– szögezte le a határőrség.

Május végén, szintén Gomel megyében, a lojevszki kerületben semmisítettek meg egy ukrán „csapásmérő” drónt, február elején pedig Breszt megyében fogtak el egy felderítő drónt a határ mentén. Már tavaly ősszel és tél elején több hasonló incidensről számolt be a fehérorosz határőrség.

A hatóság szerint

az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta idén január közepéig 463 drónt figyeltek meg a fehérorosz határ mentén.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök januárban kiadott határvédelmi rendelete alapján a fehérorosz hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk országuk Ukrajnával közös, 1084 kilométer hosszú határszakaszára. A fehérorosz határvédelmi hatóság közölte, hogy az év eleji adatok szerint Ukrajna 17 200 katonáját állomásoztatja a fehérorosz határ mentén, ahol műszaki akadályokat építenek és aknamezőket telepítenek. Hozzátette, hogy rendszeresek a lőfegyverrel elkövetett provokációk is az ukrán fél részéről. A fehérorosz fél válaszul megerősítette határvédelmi egységeit, aktívan bevet műszaki megfigyelési eszközöket, valamint harcjárművekkel és tüzérséggel ellátott műveleti egységeket telepített a térségbe.

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónak) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt. Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott.

Elmondta, hogy

Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.

Közlése szerint az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében két kilométert haladt előre, Kupjanszk város irányába.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.

Oroszország hétfőn nem hosszabbította meg a Kijevvel az ukrán gabonaszállításokról az ENSZ és Törökországgal kötött, aznap lejáró fekete-tengeri egyezményt.

Peszkov szerint az orosz hatóságok kezdettől fogva tudták, hogy a Krími híd elleni merénylet mögött Ukrajna áll. A szóvivő így kommentált egyes kijevi nyilatkozatokat, hogy a támadást Oroszország szervezhette meg.