POLITIK
Szijjártó Péter: Nincs rendjén, hogy az EU minden pénzt Ukrajnának akar adni
Létrehozva2023. 06. 23. 09:32
Frissítve2023. 06. 23. 10:44
„Minden pénzt Ukrajnának adnak”
Jól látható, hogy minden figyelem Kijevre irányul, „minden pénzt Ukrajnának adnak”, miközben a magyarok pontosan értik, hogy mekkora tragédiát jelentene Európának, ha a Balkánon is az instabilitás lenne az úr, és adott esetben veszélybe kerülne a béke – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Szarajevóban a közmédiának nyilatkozva csütörtökön.
Szijjártó Péter közölte: Magyarország 300 millió forinttal támogatja Bosznia-Hercegovina védelmi képességeinek fejlesztését.
Elmondta, hogy
ezt az összeget abból a forrásból irányítják át, amelyet már eleve be kellett fizetni a NATO-nak az afganisztáni biztonsági erők finanszírozására.
Az afganisztáni fejleményeket ismerve ennek már nincs aktualitása, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a felszabaduló összeget Bosznia-Hercegovina védelmi kapacitásainak javítására, fejlesztésére biztosítja – közölte.
A tárcavezető a magyar álláspontot ismertetve úgy fogalmazott: Európa kiemelt érdeke, hogy az Ukrajnában zajló háború mellett ne érje még egy biztonsági kihívás, hiszen jelenlegi helyzetében a kontinens nem lenne képes arra, hogy két biztonsági típusú válságot is egyszerre sikerrel oldjon meg.
A tárcavezető kiemelte, hogy az Ukrajnában zajló háború felértékeli a balkáni biztonság jelentőségét, ezért az Európai Uniónak (EU) komoly lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy támogassa a stabilitást, a békét és a nyugalmat a Balkánon.
A miniszter hozzátette, jól látható, hogy ezt Európában kevésbé értik, minden figyelem Kijevre irányul, „minden pénzt Ukrajnának adnak”, miközben a magyarok pontosan értik, hogy mekkora tragédiát jelentene Európának, ha a Balkánon is az instabilitás lenne az úr, és adott esetben veszélybe kerülne a béke.
„Bosznia-Hercegovina békéje és stabilitása nélkül nincsen béke és stabilitás a Balkánon”
– szögezte le Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság csütörtökön 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
A csütörtöki kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 70 milliárd eurót tesz ki.
Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Európa tartja a szavát, és még több segély fog érkezni Ukrajnába. Az EU Ukrajna hosszú távon is Ukrajna mellett áll a szabadságért folytatott bátor harcában.”
Von der Leyen kedden azt javasolta, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Miközben az Európai Unió visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, és az unió külső határának védelmét sem hajlandó kifizetni, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: Ukrajna támogatásával kimerítették az uniós költségvetést, ezért a tagállamoktól várják el a háborúban álló ország támogatását. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány nem támogatná ezt az elképzelést.
– Várunk egy választ az Európai Bizottságtól, ugyanakkor azt nehezen tudom elképzelni, hogy Magyarország erős érvek nélkül ezt az elképzelést támogassa – nyilatkozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió pénzt kérne a tagállamoktól, mivel a háború és Ukrajna finanszírozása miatt kiürült az uniós kassza.
Az Európai Bizottság (EB) kedden jelentette be, hogy kimerítették az uniós költségvetés minden rugalmasságát, hogy válságokat a válságok után kezelni tudják.
Továbbra is Ukrajnának adna pénzt az unió
Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, célzott javaslataik vannak arra, hogy a „legégetőbb kérdésekben” jól lépjen fel az EU. Az Európa Bizottság elnöke azt javasolja:
az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Ursula von der Leyen kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU-nak, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.
Az EB-elnök úgy fogalmazott: „A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy az EU befagyasztotta a Magyarországnak és Lengelországnak járó források kifizetését.
Az unió különböző feltételeket szabott az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban. Bár korábban inkább arról volt szó, a procedúra még az idén lezárulhat, feloldva ezzel egyes források zárolását, Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa nemrégiben kijelentette: mivel a jogállamisági eljárásnak nincsen konkrét, megszabott határideje, a források kifizetése akár 2024-ig is elhúzódhat. Miközben az előre kiszabott feltételeket Magyarország folyamatosan teljesíti, az unió rendre új feltételeket szab. Navracsics Tibor elmondta: vállalásainkat már teljesítettük, ezért a megállapodások nem rajtunk múlnak.
Magyarországnak más kiadásokkal is számolnia kell
A brüsszeli javaslat súlyos anyagi terhei mellett Magyarországnak a tervezett migránskvótával is számolnia kell, amely szerint évente 8500 migránst kellene befogadnunk. A migránsok kötelező befogadását súlyos összegekkel pénzben is meg lehetne váltani. Mráz Ágoston Sámuel korábbi összegzése szerint ez azt jelenti,
ha mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani Magyarország, négy év alatt csaknem háromszázmilliárd forintot kellene kifizetnünk.
A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, és a baloldali, föderális körök attól tartanak, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben más erőviszonyok alakulnak ki. Ursula von der Leyen a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migráció kezelésre.
Meghaladja a hatvanmilliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke. A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.
A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.
A vendéglátó Nagy-Britannia állami garanciát vállalt hárommilliárd dollárnyi, Ukrajnának folyósítandó világbanki hitelre, emellett kétszáznegyvenmillió font (csaknem száznégymilliárd forint) kétoldalú közvetlen pénzügyi segítséget is bejelentett Ukrajna számára.
A külügyminisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy a Világbank becslése szerint az ukrajnai újjáépítési és helyreállítási költségek elérhetik a 411 milliárd dollárt, és ebből már az idén tizennégymilliárd dollárra van szükség elsődleges fontosságú újjáépítési beruházások formájában.
A londoni konferencia – amelyen ötvenkilenc ország kormányai, üzleti vállalkozásai és civil szervezetei vettek részt – a brit külügyminisztérium csütörtöki beszámolója szerint hitet tett a korszerű, fenntartható, ellenállóképes ukrán gazdaság felépítése mellett.
A tárca közölte: a Világbank által legsürgősebbnek ítélt tizennégymilliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében máris jelentős haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.
A tájékoztatás kiemeli, hogy egyedül az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – ötvenmilliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában.
Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget ígért az ukrán energiaszektor és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények korszerűsítésére. A londoni konferencián negyvenkét országból és huszonegy gazdasági szektorból csaknem ötszáz magánvállalat is jelen volt, ezek együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 5200 milliárd dollárt.
A cégek közül a Google, a Siemens, a Vodafone, a Hitachi, a Virgin-csoport, a Rolls-Royce és a Philips már csatlakozott a konferencián meghirdetett ukrajnai üzleti támogatási csomaghoz.
Ripost hírek
