tóth gabi
A kormány által tett intézkedések sikeresnek bizonyultak. Januárban volt csúcson az infláció, azóta csökken.
Kincses Áron június 11-én vette át a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetését. Az új elnök egy interjúban jó hírrel szolgált, a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy már a tervezettnél korábban, december előtt egy számjegyűre csökkenhet hazánkban az infláció.
A lapnak kifejtette: az infláció 25,7 százalékos értéke már 2023. januárban elérte a csúcsot, az emelkedés megtört, az infláció értéke hónapról hónapra csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Elmondása alapján a májusi 21,5 százalékos érték már az elemzői várakozástól is alacsonyabb volt, a következő hónapokban a csökkenés dinamikája pedig tovább gyorsulhat. Kincses szerint az előző, áprilisi hónaphoz viszonyítva havi alapon pedig 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, erre utoljára 2020 novemberében, vagyis két és fél éve volt példa.
Összességében elmondható, hogy 2023 decembere előtt egy számjegyű lehet az infláció Magyarországon
- jelentette ki Kincses.
Magyarországon - akárcsak a világ legtöbb országában - az orosz-ukrán háború kitörése után szabadultak el igazán az árak. Az infláció egészen az idei év elejéig folyamatosan nőtt. Az Orbán-kormány több fontos intézkedést is hozott, amellyel megpróbálta kordában tartani az árnövekedést. Ezeknek az elsődleges célja az volt, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatást, kivédje a recessziót és év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt.
4. Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó).
5. Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 10%-os engedménnyel kínálnia.
6. Árfigyelő rendszer: július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni. Benne lesz például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat.
7. Ország- és vármegyebérletek: A májustól kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18.900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni.