Hatalmas összegeket hagyott a magyarok zsebében az üzemanyagárstop

A Világgazdaság számítása szerint az üzemanyagárstop a tavaly november 15-i bevezetése óta eltelt majdnem 13 hónap alatt átlagosan

közel 360 ezer forintot hagyott az autót használó magyar háztartásoknál.

A nyilvántartásokból kiderül, hogy Magyarországon mintegy 2,4 millió háztartásban van személygépkocsi. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-re vonatkozó kimutatása szerint az országban nagyjából négymillió autót tartanak nyilván. A két adat összevetéséből az következik, hogy egy háztartásra 1,6 kocsi jut. A Világgazdaság azt is figyelembe vette, hogy egy járművet havonta kétszer kell megtankolni, egy tankoláskor pedig 50 liter üzemanyag vételezését vette alapul. Tehát egy háztartásra vetítve 1,6 jármű esetében kell üzemanyagról gondoskodni havonta kétszer, összesen 100 liter erejéig. Most már csak a figyelembe vett árszintek rögzítése van hátra a modellből.

A kép illusztráció. (Fotó: Horváth Péter Gyula/hirado.hu)

Ebben segítségre volt a Tolls.eu, amely kontinensenként rögzíti mind a benzin, mind a gázolaj árát, így az európai országok árait is.

Ebből az adathalmazból kiderül, hogy 2021. november közepén, amikor Magyarországon 480 forintban rögzítették az üzemanyagok árát, a benzin és a dízel átlagos árszintje literenként 1,5 euró körül volt az Európai Unió többi tagállamában. Az eurót annak idején körülbelül 370 forinton jegyezték, vagyis tavaly november közepén már literenként 80 forintos árelőnyt élveztek a magyarországi kutakon tankolók. Az alkalmazott paraméterek február végéig nagyjából állandósultak.

Ezért a november–február időszakra azt kapjuk, hogy ebben a periódusban egy háztartás havi 75 ezer forintot adott ki üzemanyagra itthon, miközben ha külföldön kellett volna tankolnia, akkor ugyanez 90 ezer forint lett volna.

Így aztán november és február között egy hazai háztartás havonta 15 ezer forintot spórolt meg a hatósági árnak betudhatóan, három hónap alatt összesen 45 ezer forintot.

A tél végén aztán kirobbant az orosz–ukrán háború, az üzemanyagárak pedig kilőttek.

Március közepén a jellemző árszint már inkább 2 euró volt literenként. Az árfolyamban is voltak mozgások, de ekkor még nem nagyságrendiek, így a Világgazdaság továbbra is a 370-es váltással számolt.

Áprilisra az európai üzemanyagárszint korrigált, és az 1,8 eurós tartomány volt a jellemző.

A 480 forintos hatósági ár továbbra is elérhető volt, korlátozás nélkül.

Március–április között itthon egy háztartás változatlanul havi 75 ezer forintért tankolt, miközben ugyanez határon túl márciusban 120, áprilisban 100 ezer forint lett volna. A megtakarítás erre a két hónapra 70 ezer forint.

Májustól emelkedő és csökkenő trendek is voltak Európában a benzin és a dízel árában, de nem lövünk nagyon mellé, ha onnantól kezdve az 1,7 eurós átlagárat tekintjük bázisnak egészen mostanáig. Az árfolyam viszont elszállt, és tartósan a 400 forint fölötti tartományban ragadt. Voltak ettől alacsonyabb jegyzések is, mindenesetre méltányolható, ha az egyszerűség kedvéért májustól 400 forintos euróból indulunk ki.

A május–december idővonalat viszont muszáj kettébontani, mivel itthon szigorítottak a benzinárstop szabályozásán: június végétől csak a magántulajdonú gépjárművek tankolhattak 480 forintért, a céges autók már nem. Az utóbbiak körét 800 ezer személykocsira becsülik, így négymillió helyett ekkortól már csak 3,2 millió autó volt jogosult a rezsicsökkentett üzemanyag megvásárlására.

A lényeg azonban, hogy májustól júliusig itthon változatlanul egységesen 75 ezer forint maradt a háztartások üzemanyag-kiadása, miközben külföldön ez 110 ezer forint lett volna. A megtakarítás havi 35 ezer forint.

Augusztustól december első hetéig, négy hónapon át ugyanez a mértékű kedvezmény volt realizálható, összesen 140 ezer forint, de már csak egy szűkebb, ám még így is tömegesnek tekinthető rétegnek.

A fentieket összesítve azt kapjuk, hogy

• november és február között 45 ezer,
• március és április között 70 ezer,
• májustól júliusig 100 ezer,
• augusztustól decemberig 140 ezer forint

maradt a hazai háztartásoknál, mert a kormány garantálta a 480 forintos üzemanyagárat. Ez összesen 355 ezer forint.

Amikor részben az ársapkának betudható okokból kialakult feszült üzemanyag-ellátási problémák miatt bosszankodunk, érdemes azt is észben tartani, hogy az intézkedés egy 13. havi átlagos nettó bért hagyott a zsebünkben.

Mindez azt jelenti, hogy 2021 novembere és 2022 júliusa között (a már említett 1,6-es autószorzóval kalkulálva) 2,4 millió háztartásnál összesen 500 milliárd forintot hagyott a kormány, augusztustól decemberig pedig 2 millió háztartásnál még 280 milliárdot.

Az üzemanyagárstop végső számlája tehát majdnem 800 milliárd forint, ha úgy tetszik, ennyi benzinpénzt hagyott meg a háztartások kasszájában az ötödik Orbán-kormány.

Innen nézve komoly, már-már pótolhatatlan űrt hagy maga után a 480 forintos hatósági ár kivezetése.

A benzinár-stop kivezetése ellenére is Magyarországon lehet az egyik legalacsonyabb áron tankolni Európában. Kontinentális viszonylatban a gázolaj a harmadik, a benzin pedig a hatodik legolcsóbb itthon. A benzinárstop csaknem 13 hónapig volt érvényben, ezalatt – a kormányzati intézkedésnek köszönhetően – egy átlagos magyar autós akár 400 ezer forintot is megspórolhatott az üzemanyagköltségen.

Tavaly novemberben jelentette be a kormány, hogy üzemanyagár-stopot vezet be. Akkor 480 forintos áron fagyasztották be a benzin és a dízel üzemanyagok literenkénti árát, amivel az volt a kabinet célja, hogy megvédje az embereket a folyamatosan emelkedő költségektől.

Az üzemanyagárak ugyanis egy év alatt akkor már több mint 30 százalékkal emelkedtek, főként azért, mert a gazdaságok Covid utáni újraindulása miatt óriásira nőtt az energiahordozók iránti kereslet a piacon. A kőolaj ára például a négyszeresére emelkedett.

A kedvezőtlen piaci folyamatokat az orosz-ukrán háború csak tovább fokozta, ezért a kormány – hogy támogassa a családokat – többször is meghosszabbította az árstopot.

Az üzemanyagok európai ára az elmúlt egy évben szinte folyamatosan jóval több volt, mint 480 forint. Nyáron például az európai kutakon sokszor a hazai ár duplájával szembesültek az autósok.

A csaknem 13 hónapig érvényben lévő benzinár-stoppal jelentős összegekkel támogatta a magyar kormány az autósokat. Néhány napja a Mandiner közölt összeállítást, amiből az derült ki, hogy az intézkedésnek köszönhetően több százezer forintot spórolhatott meg egy átlagos autós.

A lap számításai szerint egy 40 literes üzemanyagtartájú autó esetén a hetente tankolók a benzinen csaknem 377 ezer, a dízelen pedig több mint 430 ezer forintot takarítottak meg. 2 heti tankolás esetén benzinnél 184 ezer, gázolajnál pedig 210 ezer forint volt a spórolás. Akik pedig havonta egyszer töltötték tele az autót 91 ezer forinttal fizettek kevesebbet a benzinért, a gázolajért pedig 103 ezer forintot.

Közben Brüsszel folyamatosan támadta a kormányt azért, mert a magyarok olcsóbban tankolhattak, mint az európaiak. Az Európai Bizottság a nyáron kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.

A magyar kormány a végsőkig kitartott, de a hétfőn hatályba lépet Brüsszeli kőolajszankciók miatt meg kellett szüntetni a benzinárstopot.

Brüsszel szankciói Európa-szerte spórolásra kényszerítik az embereket, miközben Oroszország jobban viseli a válságot mint Európa – erről ifj. Lomnici Zoltán beszélt a Kossuth Rádióban. A Századvég jogi szakértője szerint a brüsszeli intézkedések eredménye lassan a 70-es évek olajválságát idézi.

„Nem látszik a logikus magyarázata még annak, hogy miért kell szenvedtetni az Európai Unió nemzeteit, miért kell olyan döntéseket rákényszeríteni a tagállamokra, amelyek nyilvánvalóan károsak, veszélyesek és hátrányosak a tagállamok polgáraira nézve” – fogalmazott az alkotmányjogász.

Kedd éjjeltől a benzin 641 forintba, a dízel pedig 699 forintba kerül literenként. A mostani árak ugyan magasabbak, viszont

Európában még mindig Magyarországon az egyik legolcsóbb tankolni.

Ugyanis a gázolajért csak Bulgáriában és Máltán kell kevesebbet fizetni, míg a benzin a 6. legolcsóbb itthon Európai viszonylatban.

Az üzemanyagár-stop kivezetése után a Mol-kutakon egy liter benzin 641, míg egy liter gázolaj 699 forintba kerül. Más benzinkutaknál ettől eltérhetnek az árak.

A kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a Molra, az erről szóló rendeletmódosítás szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A kormány annak érdekében módosította korábbi rendeletét, hogy a szankciós benzinárakból keletkező extraprofitot elvonja és a rezsivédelmi alapba irányítsa.

A kormány az extraprofitadókról szóló rendeletet két ponton változtatta meg. Az egyik módosítás, hogy a kőolajtermék-előállítóra vonatkozó extraprofit-különadó mértéke az eddigi 40 százalék helyett 95 százalék.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán szerdán azt írta: „az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk”.

Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt részt vett a Mol igazgatósági ülésén is, ahol a cég vezetése a háború okozta gazdasági és energiaválságról, a brüsszeli szankciók hatásairól és Magyarország energiabiztonságáról tárgyalt – számolt be az M1 Híradó.

„Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk” – írta Orbán Viktor a közösségi oldalán. A miniszterelnök a kormányülésről bejelentkezve hangsúlyozta: mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. A kormányfő egyúttal tájékoztatott arról is, hogy miként reagál a kabinet a kialakult helyzetre. A szankciós benzinárak kapcsán kiemelte: „Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk."

A kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a Molra, az erről szóló rendeletmódosítás szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben – számolt be nem sokkal szerda éjfél előtt az MTI. A Távirati Iroda tudósítása megerősíti Orbán Viktor korábbi bejelentését, miszerint a kormány annak érdekében módosította korábbi rendeletét, hogy a szankciós benzinárakból keletkező extraprofitot elvonja és a rezsivédelmi alapba irányítsa.

A kabinet mostani döntésével 40-ről 95 százalékra emelte a kőolajtermék-előállítóra vonatkozó extraprofit-különadó mértékét.

Orbán Viktor miniszterelnök ma a cég vezetésének meghívására részt vett a Mol-csoport igazgatósági ülésén. A kormányfőt Lantos Csaba energiaügyi minisztert, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Orbán Balázs politikai igazgató és Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kísérte el.

A Mol igazgatósági ülésén a vállalat hosszú távú üzleti stratégiájáról, a háború okozta gazdasági és energiaválság valamint a brüsszeli szankciók hatásairól illetve Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak

Két nappal a hatályba lépett kőolajszankciók után – a Mol javaslatára – a kormány megszüntette az üzemanyagárstopot – jelentette be Gulyás Gerely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden. A tárcavezető hozzátette: azt sikerült kiharcolni Brüsszelben, hogy Magyarország az orosz olajat behozhatja, ugyanakkor az üzemanyagpiac ellátásához importra is szükség van.

„Import nélkül nem tudjuk ellátni az üzemanyagpiacot, és miután az európai piac 10 százalékkal csökken az orosz olaj kiesésével, ez önmagában ellátásbiztonsági kérdést jelent, az elmúlt napokban világosan látszik” – fogalmazott.

Hozzátette: a gáz, az áram és a benzin árának emelkedése már korábban is megindult, de az, hogy ilyen tartós lett, egyértelműen az orosz agressziónak és az arra adott szankciós válaszoknak köszönhető.

A brüsszeli olajszankciók komoly szerepet játszottak abban, hogy Magyarországon ellátási gondok alakultak ki

– erről beszélt Hortay Olivér az M1-en. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint ha nem lennének a büntetőintézkedések, akkor Magyarország importból tudta volna pótolni azt az üzemanyag-mennyiséget, amelyre a százhalombattai olajfinomító kiesése, valamint a hétvégén kialakult vásárlási csúcs miatt szükség lett volna.

„Hiába harcoltunk ki mentességet és magát az olajat továbbra vásárolhatjuk Oroszországtól, egyszerűen az üzemanyagokhoz való hozzáférésünk lecsökkent. A vállalatok elkezdtek befelé termelni, tartalékolni, az európai vállalatok, és ezért az alkalmazkodó képességünk, az, hogy az ilyen nem várt helyzeteket kezeljük lecsökkent” – mondta a szakértő.

Az olajembargónak lesz egy második lépcsőfoka, február ötödikétől az unió a nyersolaj mellett az orosz olajtermékek behozatalát is megtiltja – hívta fel a figyelmet az elemző, aki hozzátette: ugyan ez alól is mentessége van Magyarországnak, ám látható, hogy az európia vállalatok már most tartalékolni kezdtek a közelgő újabb szigorítás miatt, csökkentve mindezzel Magyarország importlehetőségeit.