Nagy-Britannia elképesztő szigorral akadályozza a migránsáradatot

A deportált migránsok Ruandában várhatják meg, hogy az Egyesült Királyságban elbírálják menedékkérelmüket. Akit visszautasítanak, az maradhat az afrikai országban. A brit kormány első körben 120 millió fonttal, azaz több, mint 55 milliárd forintnak megfelelő összeggel finanszírozza a programot.

Drákói szigorral próbálja megállítani az illegális bevándorlást London. Egy készülő új törvény szerint mindenkit kitoloncolnak, aki biztonságos ország érintésével érkezik az Egyesült Királyságba. A tervek szerint a migránsokat Ruandába telepítenék.

Egy építőipari szakképzési központ végzőseivel pózolt Ruandában a brit belügyminiszter a hét végén. A tervek szerint a jövőben az Egyesült Királyságból áttelepített illegális bevándorlók is részt vehetnek a képzésen. Suella Braverman egy épülő lakótelepet is megtekintett, ahol a helyiek mellett az ide szállított migránsok is fedélhez juthatnak.

London tavaly áprilisban állapodott meg a ruandai kormánnyal arról,

hogy a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba mindazokat, akik illegálisan lépnek be a szigetország területére.

A deportált migránsok Ruandában várhatják meg, hogy az Egyesült Királyságban elbírálják menedékkérelmüket. Akit visszautasítanak, az maradhat az afrikai országban. A brit kormány első körben 120 millió fonttal, azaz több, mint 55 milliárd forintnak megfelelő összeggel finanszírozza a programot.

Ám azóta még egyetlen kitoloncolt bevándorló sem érkezett Ruandába, miután több szervezet és magánszemély a bíróságon támadta meg az egyezséget.

Tavaly júniusban az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes döntéssel akadályozta meg, hogy elinduljon az első, néhány fős csoportot szállító repülőgép Kigaliba. Bár decemberben a londoni felsőbíróság jogszerűnek minősítette a programot, a fellebbezések miatt az ügy tovább húzódik.

A brit kormány azonban bizakodó.

A belügyminiszter vasárnap aláírta a paktum kiterjesztését, amelynek értelmében Ruanda akár korlátlan számú bevándorlót is kész fogadni.

„Egészen biztos vagyok abban, hogy mindez jelentősen akadályozza majd a kizsákmányolást. Aki illegálisan érkezik az Egyesült Királyságba, mondjuk egy lélekvesztőn, miután fizetett az embercsempészeknek, közben kockáztatja saját és mások életét, annak nem lesz joga az Egyesült Királyságban élni. A tervezett jogszabályok az embercsempészbandák lehetőségeit is leszűkítik” – jelentette ki Braverman.

A londoni parlament már tárgyalja a törvényjavaslatot, amelynek értelmében mindenkit ki kell toloncolni, aki biztonságos országok érintésével érkezik.

Menedékkérelmet sem nyújthatnak be, és végleg kitiltják őket az Egyesült Királyságból. A szigorú szabály a kísérő nélkül érkező gyermekekre nem lesz érvényes.

Közben a brit és a francia kormány is aláírt egy új megállapodást, amely szerint London évente több, mint 60 milliárd forintnyi összeggel támogatja a francia parti őrséget, hogy segítsen feltartóztatni a La Manche csatornán át a brit sziget felé tartó illegális migrációt.

A Calais környékéről induló csónakok a csatorna legszűkebb pontján kelnek át, és általában Dover közelében érnek partot. A helyiek kételkednek abban, hogy a bevándorlási szabályok szigorítása megfékezi az áradatot.

„Nem hiszünk az egészben, de valójában nem is tehetünk semmit. Hiába rakjuk fel a migránsokat Doverben az első kompra, mert a franciáknak sem kellenek, így újra megjelennek a brit partoknál” – vélte egy doveri férfi.

A brit belügyminisztérium összesítése szerint csak tavaly 45 ezer illegális bevándorló kelt át csónakkal Franciaországból az Egyesült Királyságba, csaknem kétszer annyian, mint az előző évben.

Idén már több mint 28 ezer illegális határátlépést jeleztek az EU külső határánál. A Frontex legrissebb jelentéséből az is kiderül, hogy továbbra is a közép-mediterrán és a Nyugat-balkáni útvonal a legforgalmasabb, ahol folyamatosan érkeznek a migránsok Európába. Magyarországra továbbra is óriási nyomás nehezedik annak ellenére, hogy Szerbia a vízumpolitikáját összhangba hozta az Uniós követelményekkel. A jelentés szerint az elmúlt évekhez képest kiugró növekedés tapasztalható a La Manche csatornán is, ahol 82 százalékkal többen próbáltak szabálytalanul átkelni, mint egy évvel ezelőtt.

A 2015-2016-os migrációs válság és a mai között csak annyi a különbség, hogy most kevesebben érkeznek, noha a számuk így is igen magas. 2015-2016-ban az Európai Unió külső határain több, mint egymillió átlépés történt. Tavaly 330.000, idén pedig már 28.000 – mondta el az M1-en Tóth Klaudia. A Migrációkutató Intézet kutatója szerint annak ellenére, hogy a pandémia miatt bevezetett fizikai határellenőrzések 2020-2021-ben csökkentették a bevándorlók számát, most újra emelkedő tendenciát lehet megfigyelni.

Hozzátette:

az Európai Unióhoz 2015-2016 óta be van nyújtva egy javaslat, hogy közös migrációs-paktumot kellene létrehozni, ami az EU stratégiája lenne.

További hozadéknak tekinti, hogy a dokumentum kinyilvánítaná azt is: akarjuk-e a bevándorlókat. A szakértő megkülönböztetné a jóléti, gazdasági migrációt, a háborús helyzet miatti, és a belbiztonsági okok miatt történő migrációt. Ez utóbbira példaként azon Afganisztánból, vagy Szíriából érkező, katonai múlttal rendelkező embereket hozta, akik terrorista céllal jönnek.

Tóth Klaudia szerint a bevándorlás legális útvonalát célzó törekvések a welcoming culture továbbfejlesztett változata.

Fontos dátumnak nevezte a jövő évi Európai parlementi választásokat. Júniusig Svédország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, s e posztot majd Spanyolország veszi át. E két ország úgy formálná a migrációs agendát, hogy abból kitűnjön: az illegális és tömeges bevándorlás Európa számára nem jó.

A Migrációkutató Intézet munkatársai pár hete végig járták az államhatár szerbiai oldalát és meggyőződtek arról, hogy az emberkereskedelemmel foglalkozó bandák mini-államokat hoztak létre. Itt teljesen az ő fennhatóságuk alatt vannak az emberek. Ezek a bűnbandák döntik el, hogy ki próbálkozhat a határkerítés átmászásával.

Szerbiának ez a része sok helyütt belbiztonsági okok miatt már lakhatatlan. Sátortáborokat hoznak létre a migránsok. Amikor a szerb hatóságok kimennek, akkor felszámolják azokat, de pár hét múlva újra felépítik azokat.

A kutató szerint egyre több uniós ország polgára gondolja azt, hogy olyan politikusokra van szükség, akik a tömeges és illegális bevándorlás ellen vannak. Svédországban rájöttek arra, hogy az integráció „kevésbé működik”. A La Manche csatorna kapcsán megemlítette, hogy távoli országokból, mint például Indiából, Pakisztánból, vagy a szub-szaharai térségből is megjelennek, hogy átkeljenek az Egyesült Királyságba. A Frontex tavaly vezette be, hogy a La Manche csatornán is monitorozza az átkelők számát.

Bővítették úgynevezett „szolgáltatásaikat” a migránsok számára az embercsempészek. A Délvidéken indulásra készen várakozó illegális bevándorlók már nemcsak egyszerű fuvart kérhetnek az embercsempész-bandáktól az Európai Unióba, hanem plusz pénzért élelmet és rejtekhelyet is igényelhetnek.

A befogadóközpontban csak rövid időt töltenek az illegális bevándorlók. Innen a környékbeli erdőkbe mennek, ahol sátrakban húzzák meg magukat, majd embercsempészek segítségével indulnak a határhoz. Az egyik migráns azt mondta, különböző tarifákat kell fizetniük az embercsempészek szolgáltatásaiért.

„Attól függ, hogyan utazol. Gyalog vagy autóval. Ha gyalog akarsz menni, akkor csak 300-400 euró. Ha autóval akarsz menni, akkor attól is függ, hogy hova mész: 800-1000-1500 vagy még több euró is lehet.”

– mondta egy migráns.

Az embercsempészek egyre jobb feltételeket biztosítanak, már taxikkal, kamionokkal is szállítják a migránsokat, sőt ha kell, szállást és rejtekhelyet is kínálnak

– természetesen ezeknek pluszköltségei vannak.

A Szabadka környéki erdők régóta tele vannak illegálisan kialakított migránstáborokkal. A szerb hatóságok legutóbb 180 migránst vittek el a környékről. Az országos akcióban pedig csaknem 700 bevándorlót gyűjtöttek össze.

Ezt a tábort például pár napja számolták fel a szerb rendőrök. Sátrak maradványai, szétdobált ruhák, ételmaradványok, gyógyszerek, személyes tárgyak, ideiglenes iratok jelzik, hogy itt migránsok tanyáztak. Az M1 stábja az erdőben több bevándorlóval is találkozott, vagyis újabb tábort, vagy táborokat vertek a magyar határ közelében, és már csak arra várnak, hogy egy adott pillanatban megpróbáljanak átjutni a kerítésen.

Ezt azonban a magyar hatóságok rendre megakadályozzák. Pénteken csaknem 350 határsértőt tartóztatott fel a magyar rendőrség, a migránsok afgán, szír, iraki, iráni, szaudi állampolgároknak vallották magukat, de valójában azt mondanak, amit akarnak, papírjaik ugyanis szinte soha nincsenek.