Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától Zelenszkij

Harci repülőgépeket kért Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől szerdai londoni beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A brit miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint London vizsgálja a kérés teljesíthetőségét, de csakis hosszú távú lehetőségként, mert Ukrajnának most rövid távon hozzáférhető kapacitásokra van a legnagyobb szüksége.

Zelenszkijt, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnök fogadta a Downing Streeten. Az ukrán elnököt délután fogadta a brit uralkodó is.

Sunak hivatalának előzetes tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.

Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt.

Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Sir Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének.

A sisakon látható kézírásos, ukrán nyelvű üzenet szerint Ukrajnának „szárnyakra van szüksége” szabadságának megvédéséhez.

Volodimir Zelenszkij beszédében is úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.

Az ukrán elnök felszólalása végén egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. „Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – zárta hangos ovációval fogadott beszédét Volodimir Zelenszkij. A Downing Street szóvivője alig egy hete még gyakorlatilag kizárta katonai repülőgépek szállítását az ukrán légierőnek.

Akkori tájékoztatóján a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hosszú képzés szükséges működtetésük elsajátításához, ezért a brit kormány „nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

A Downing Street szerdán, az ukrán elnök beszédére reagálva megismételte, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és hozzátette, hogy a brit pilóták kiképzése öt évet vesz igénybe.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője elmondta: Rishi Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának.

Sunak szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.

A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét.
A brit kormány eddigi legjelentősebb fegyverszállítási vállalása az a bejelentés volt, hogy Ukrajna tizennégy Challenger 2 harckocsit és „hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.

A Downing Street szóvivője szerdai állásfoglalásában ezeket az eszközöket is a rövid távon szállítható kapacitások között említette. A brit hadsereg szakértői már megkezdték az ukrán katonák kiképzését e két páncélozott harceszköz működtetésére. A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia felajánlotta Ukrajnának, hogy bevonja a kiképzési programba az ukrán tengerészgyalogságot is.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint ez annak a programnak a kiegészítése lenne, amelynek alapján Nagy-Britannia az utóbbi hat hónapban tízezer ukrán katona harckészségét fejlesztette. Ebben a brit kiképzési programban az idén további húszezer ukrán katona vesz részt.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia „hosszabb hatótávolságú eszközöket” is felajánlott Ukrajnának.

Rishi Sunak szóvivője nem részletezte, hogy ez milyen típusú katonai felszerelés szállítását jelenti. Kijelentette ugyanakkor: a cél az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomás enyhítése mellett az, hogy Oroszország ne tudja folyamatosan támadni a kritikus fontosságú ukrán civil infrastrukturális létesítményeket.

Volodimir Zelenszkijt szerda délután a londoni Buckingham-palotában audiencián fogadta III. Károly király. Az udvar a protokollnak megfelelően nem hozott nyilvánosságra részleteket a találkozón elhangzottakról, de Zelenszkij előzetesen elmondta: kifejezi háláját Károlynak, amiért a brit uralkodó már trónörökösként is támogatta Ukrajnát.

Miközben az orosz katonai szóvivő szerdán súlyos ukrán veszteségekről számolt be, az Ukrajnától elszakított luhanszki régió megbízott vezetője közölte, hogy az ukrán hadsereg erőösszpontosítást hajtott végre egy ellentámadáshoz.

Leonyid Paszecsnyik, a luhanszki régió vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva nagyon nehéznek minősítette a helyzetet az érintkezési vonalon, különösen Szvatove és Kreminna közelében, de Liszicsanksznál és Rubizsnénél is. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők ezen a szakaszon egységeket vonnak össze, hogy ellentámadásba lendüljenek és elveszített területeket szerezzenek vissza.

Ezzel szemben Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Kijev Herszonból, Harkivból, sőt Nyugat-Ukrajnából is erőket és eszközöket helyez át a Donyec medencébe, mert „nagyon rosszul megy a dolga”.

Alaudinov azt mondta, hogy Artemivszkben (Bahmutban), ahol az ukrán oldalon nagy számban harcolnak külföldi „zsoldosok”, az orosz csapatok folytatják sikeres előrenyomulását, a várost jobb oldalról „átkarolták” és több utcát elfoglaltak.

Miközben az orosz katonai szóvivő szerdán súlyos ukrán veszteségekről számolt be, az Ukrajnától elszakított luhanszki régió megbízott vezetője közölte, hogy az ukrán hadsereg erőösszpontosítást hajtott végre egy ellentámadáshoz.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint 35 katona, egy páncélozott személyszállító és egy jármű, Liman irányában több mint 130 katona, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, egy Grad sorozatvető és egy lőszerraktár, Donyeck térségében több mint 140 katona, egy harckocsi, három kisteherautó, három egyéb jármű, egy Mszta-B önjáró tarack és két lőszerraktár, a donyecki régió déli részén minegy 75 katona, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, három páncélozott harcjármű, két jármű, valamint három lőszer- és üzemanyagraktár, Herszon irányában pedig egy aknavetős osztag volt.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán 123 ukrán előerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 74 tüzérségi lőállásra mértek csapást, eltalálva egyebek között egy drónokkal foglalkozó harkivi repülőipari vállalat műhelyeit és az ukrán 79. ejtőernyős rohamdandár főhadiszállását a donyecki régióban lévő Krasznohorivkánál. Az orosz légvédelem lelőtt tíz drónt és 11 HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 382 repülőgépet, 206 helikoptert, 3046 drónt, 403 légvédelmi rakétarendszert, 7789 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1011 sorozatvetőt, 4022 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8291 speciális katonai járművet veszítettek.

Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok szerdán ukrán tüzérségi támadást. Paszecsnyik azt állította, hogy az ukrán hadsereg szándékosan löveti a luhanszki kórházakat.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos szerdán a Telegram-csatornáján közölte, hogy a fogolycsere révén az orosz fogságból kiváltott katonákat az ukrán hadvezetés visszaküldi a frontvonalba.