Az ukránok szerint 24 óra alatt 200 orosz katona vesztette életét

A Donyecki területen található Bakhmut közelében a szombat és vasárnap közötti 24 órában lezajlott heves harcok során az orosz erők katonái közül 212 vesztette életét, és 315 megsebesült – közölte az ukrán fegyveres erők szóvivője, amelyről az Kyiv Independent számolt be.

Az orosz tüzérség 167 alkalommal támadta az ukrán állásokat Bakhmut közelében – mondta Szerhij Cserevátyi, az ukrán fegyveres erők keleti parancsnokságának szóvivője egy televíziós nyilatkozatban.

Valentin Zaluzsnij ukrán védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki az orosz haditengerészeti drónok használata miatt a Mark Milley amerikai védelmi miniszterrel folytatott telefonos egyeztetése során.

Zaluzsnij szerint az orosz haditengerészeti drónok veszélyt jelentenek a Fekete-tenger polgári hajózására.

Szükséges azonban biztosítani az ukrán fegyveres erők stabil tűzerejét, amihez elegendő fegyverre és lőszerre van szükség – tette hozzá Zaluzsnij a szombat esti beszélgetés során.

Az orosz erők továbbra is heves ütemben mérik a rakétacsapásokat a donyecki frontvonalon – jelentette az ukrán hadsereg. A támadásoknak egyelőre egy azonosított áldozata van – írja a CNN.

A moszkvai csapatok szmobatról vasárnapra 23 rakétát lőttek ki – áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának vasárnapi közleményében. A támadások célpontjában a donyecki Lyman, Bakhmut és Avdijivka, valamint a Harkiv környéki Kupjanszk áll.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta vasárnap azt a rendeletet, amelynek értelmében 199 orosz és egy ukrán állampolgár ellen léptetett életbe szankciókat.

A büntetőintézkedéseket az államfő az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) határozata alapján rendelte el. A szankciók alá vont személyek között van Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese, az orosz állampolgárok közül pedig Andrej Petrov, a Roszenergoatom vállalat vezetője és Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

Olekszij Danyilov, az RNBO titkára közben egy vasárnapi tévéműsorban kijelentette, hogy az oroszok már megkezdték az újabb „nagyszabású offenzívájukat” Ukrajna ellen, de „komoly problémáik” vannak, mert az ukrán hadsereg sikeresen ellenáll. Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes azon kijelentését kommentálva, amely szerint Oroszország állítólag „előfeltételek nélkül” készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával, Danyilov azt mondta, hogy az Oroszországi Föderáció céljait és a jelenlegi valóságot figyelembe véve, most a „második Ukrajna” elnevezésű projektet próbálják megvalósítani. Kifejtette, hogy ennek lényege, hogy a 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics elnökhöz hű politikusokat igyekeznek visszahozni különféle vezető pozíciókba.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg egyre gyakrabban veti be a légierőt a régióban, szombaton több teleülést is ért légi csapás.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolói alapján készített összeállításában arról adott hírt, hogy szombaton Ukrajna kilenc, az ország keleti részében lévő megyéjében nyitottak tüzet az orosz erők. Donyeck megyében egy civil vesztette életét és tízen megsebesültek az orosz támadások következtében.

A reggeli órákban a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségét ágyúzták az orosz erők, egy nő életét vesztette egy másik megsérült – közölte Szerhij Liszak megyei kormányzó.

A déli Herszon városában a megyei kormányzói hivatal épületére mértek csapást az orosz erők. A hivatal sajtószolgálatának közlés eszerint senki sem sérült meg.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentése szerint az elmúlt napban mintegy 900 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége 137 780-ra nőtt. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy repülőgépet és 13 harckocsit.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra öt orosz drónt – négy iráni gyártású Sahídot és egy Orlan-10-es típusút lőtt le a légvédelem az ország délkeleti részében.

A donyecki régióban lévő Bahmuttól északra lévő Kraszna Hora település elfoglalásáról tett bejelentést vasárnap Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója.

A Readovka orosz hírportál szerint harcok folynak a délebbre fekvő Paraszkovjivka birtoklásáért és Bahmut utcáin is.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek hadszíntéren egy nap alatt több mint 480 katonájuk esett el, akinek több mint a fele Donyeck város körzetében vesztette életét. A tábornok az ukrán veszteségek között sorolt fel egyebek között egy harckocsit, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak tengerentúli eredetű M109-es Paladin önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt.

Azt mondta, hogy Harkivban precíziós rakétacsapás megsemmisítette a páncélosokat gyártó Malisev gyár összeszerelő műhelyeit.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az oroszországi Kurszk megyében lévő Gujevo községben ukrán találat következtében egy építőmunkás életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. A sérültet helikopterrel szállították kórházba.

Ukrajnában, és így Kárpátalján is,  naponta közlik, mikor melyik régióban fogják ütemezetten szüneteltetni az áramszolgáltatást. Ugyanakkor Kárpátalján élők a közösségi oldalakon az írják, ez a régió van a legtávolabb a fronttól, mégis itt tartanak a legtovább az áramszünetek.  A  Pannon RTV tudósítása szerint újabban az ütemtervek csak 8 órányi áramot biztosítanak, napközben ebből csupán 2-2 órán át. De a kimaradásokat előrejelző telefonos alkalmazásokban is jól látható, hogy máshol, például a rendszeresen bombázott megyékben is kevesebb az árammegvonás, mint Kárpátalján. Ennek következtében a hűtők és fagyasztóládák leolvadnak és az étel tönkremegy.

Magyarellenes akciók 
Kárpátalján az életkörülmények háború okozta romlása mellett több magyarellenes akcióra is sor került az utóbbi időben. 

Iskolákról, művelődési házakról, önkormányzati intézményekről távolították el a magyar zászlókat, feliratokat. Menesztették a munkácsi magyar középiskola igazgatóját, Schink Istvánt és a Derceni Kultúrház vezetőjét, Korolovics Valériát, mindenfajta magyarázat nélkül. A munkácsi magyar iskola pedagógusai – mind a 35-en – aláírták az iskolaigazgató melletti kiállásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amelyben többek között felszólítják a város polgármesterét: 

 A szülők petíciójukban az igazgató állásába történő visszahelyezését követelik Andrij Baloga polgármestertől.

Folytatódik a sorozás is

Folytatódik az általános mozgósítás is. Pályaudvarokon, piacokon, de akár az otthonaikból elrángatva gyűjti be az ukrán hatóság a katonakorú férfiakat. Cserkasziban, egy családi házban kisfia szeme láttára ráncigáltak ki egy férfit, miközben a felesége azt kiabálta: a férjemet erőszakkal viszik el a frontra – hívta fel a figyelmet az M1 híradója.
A Kárpáti Igaz Szó pedig arról írt, hogy Ukrajnában a munkaadókat arra kötelezték, hogy átadják a sorozásról szóló értesítést az alkalmazottaiknak. Ha egy cég utasítást kap a területi toborzó- és szociális segélyközponttól arra, hogy a hadköteleseket értesítse a katonai behívásról, erről rendeletet kell kiadnia, és az érintettel alá kell íratnia, hogy az átvette az idézést. Amennyiben ennek nem tesz eleget, adminisztratív felelősségre vonásra számíthat, a bírság összege 5100-8500 hrivnya. A pénzbírság kiszabásáról az illetékes katonai biztosság dönt. A munkaadók továbbá kötelesek jelentést tenni a katonai biztosnak a katonai nyilvántartásba vétel megsértőiről, tilos a katonai biztosnál nem nyilvántartott személy alkalmazása.