Ismét Kijevet lőtték az orosz erők

Újabb légitámadást hajtottak végre kedden az orosz erők az ukrán főváros, Kijev ellen, a légvédelem négy rakétát megsemmisített, de becsapódás történt a város központjában – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A polgármester közlése szerint a belvárosban lévő Pecserszk kerületben az előzetes információk szerint két lakóépületet találtak el lövedékek. Hozzátette, hogy orvosok és mentők már a helyszínen vannak. Lehetséges áldozatokról még nincs hír.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – úgy vélik: az orosz erők valószínűleg áthelyeznek csapatokat a donyecki régióba Herszon megyéből, hogy fokozzák a műveleteket Bahmut és Donyeck környékén, valamint Donyeck megye nyugati részén. Az amerikai agytröszt elemzői szerint az orosz csapatok valószínűleg sikereket érnek majd el ezeken a területeken a következő napokban és hetekben, de ezek a sikerek hadműveleti szempontból aligha lesznek jelentősek.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közölte, hogy a régió területén heves harcok dúlnak, de az ukrán védők fokozatosan közelednek a megye több nagyobb városaihoz, köztük Rubizsnéhez és Kreminnához.

Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy éjszaka az orosz erők ismét lőtték a régiót Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi eszközökkel. Szavai szerint több mint hatvan lövedéket lőttek ki békés városokra és falvakra. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az ukrán vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az elmúlt napon mintegy 710 orosz katona halt meg, a háború kezdete óta az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt meghaladta a 82 ezret.

Az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) hozott létre az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére annak érdekében, hogy képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

Az uniós tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén hozott döntés értelmében a misszió az ukrán fegyveres erők legfeljebb 15 ezer fős állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja majd több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szól.

A misszió vezetője Hervé Bléjean altengernagy, az Európai Unió Katonai Törzsének (EUMS), valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója lesz.

A védelmi minisztereket tömörítőt tanács továbbá az Európai Békekeret (EPF) keretében 16 millió euró értékű támogatást fogadott el, hogy segítse az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését. A pénzügyi támogatás az uniós tagállamok által nyújtott eszközöket és szolgáltatásokat fogja finanszírozni, köztük lőszerek, katonai felszerelések biztosítását, illetve az eszközök szállítását, őrzését, karbantartását és javítását. A támogatás időtartama 24 hónap. A megítélt összeggel együtt az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulások több mint 3,1 milliárd eurót tesznek ki – közölték.

A tanácsi közlemény megerősítette: az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint azt a törvényes jogát, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben. Az EU szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig katonai, gazdasági, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani számára, ameddig arra szükség van.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az uniós közös kül- és biztonságpolitika valamennyi katonai és védelmi fellépését a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Az ukrajnai háborúban orosz és ukrán oldalon egyaránt előfordult, hogy hadifoglyokat kínoztak meg – állapítja meg kedden közzétette jelentésében az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala.

Az ENSZ ukrajnai megfigyelőcsoportja mindkét oldalról több mint 100 fogollyal beszélgetett. Az orosz fogságból szabadultakkal elengedésük után beszéltek, mert Oroszország nem engedélyezte az ENSZ-nek, hogy felkeresse azokat a létesítményeket, ahol hadifoglyokat őriznek.

Matilda Bogner, a megfigyelés vezetője elmondta, az ukrán foglyok túlnyomó többsége bántalmazásokról számolt be, példaként említve a kutyatámadásokat, sokkolóval és tábori telefonokkal történő áramütéseket, valamint szexuális erőszakot.

Egyes európai uniós politikusok már arról beszélnek, hogy az Oroszország elleni szankcióknak nem az ukrajnai háború lezárása volt a céljuk, ami azt bizonyítja, hogy ezek az intézkedések nem működnek, így itt lenne az idő a felülvizsgálatukra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a román kollégájával, Bogdan Aurescuval közös budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EU-s külügyi tanács hétfői ülésén a józan észnek és a higgadt vitának kevés teret hagyó módon zajlott a megbeszélés egy része.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője előző nap kiemelte: soha nem számítottak arra, hogy a szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút, de elmondható, hogy azok csökkentik az orosz hadsereg hadianyag-beszerzési képességét.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki, mondván, hogy olyan alapvető igazság került megkérdőjelezésre, amely eddig a külügyi tanácsi döntéshozatal egy fontos alappillére volt.

Miután egyes kollégák megkérdőjelezték, hogy a szankciókhoz társított cél, hogy a háború Ukrajnában véget érjen, akkor mégis mi a cél, miért csináltuk? – tette fel a kérdést, nagy adag képmutatást emlegetve.

„Az a tény, hogy egyes kollégák most már elvitatják ezt a célkitűzést, azt bizonyítja, hogy a szankciók bizony nem működnek” – fogalmazott, aláhúzva, hogy ideje az intézkedések felülvizsgálatának.

A miniszter Románia schengeni csatlakozása kapcsán rámutatott: ennek előfeltételeit világosan leírt jogszabályok rögzítik, így nem politikai, hanem gyakorlati kérdésről van szó.

„Ez nem tudományos fantasztikum, hanem tényeken alapuló vizsgálat alapján kell, hogy megszülessen ez a döntés (…) Mi nem szeretjük, ha az ilyen kérdéseket ideológiai meg politikai alapon közelítik meg” – szögezte le.

Hozzátette: Magyarország tapasztalata az, hogy a Romániával közös határon nincs migrációs nyomás, az érvek mind amellett szólnak, hogy Bukarest teljesítette a feltételeket.

„Én abban csak reménykedni tudok, hogy nem pusztán Románia schengeni csatlakozása, hanem úgy általában minden kérdés az Európai Unióban tények és valós teljesítmények alapján dől el. Naiv vagyok persze, mert ha ez így lenne, akkor megkaptuk volna az összes európai uniós forrást” – jelentette ki.