A brit katonai hírszerzés szerint ellentámadásra készülnek az oroszok Dél-Ukrajnában

Az orosz erők tömegesen vonulnak fel délen, készülve egy ukrán ellentámadásra – közölték a brit katonai hírszerés legfrissebb helyzetelemzésében.

„Oroszország háborúja Ukrajna ellen új szakaszba lép, a legsúlyosabb harcok egy nagyjából 350 kilométeres frontvonalra helyeződnek át, amely délnyugatra húzódik Zaporizzsja közeléből Herszonig, a Dnyeper folyóval párhuzamosan” – áll a brit hírszerzés Twitter bejegyzésében.

A brit titkosszolgálat szerint katonai teherautókból, harckocsikból és vontatott tüzérségi eszközökből álló konvojok tartanak a kelet-ukrajnai Donbász régióból dél felé. Emellett Moszkva 800 és 1000 fő közötti hadtesteket telepített át a Krímbe. Brit feltételezés szerint az orosz erők a kercsi hídon keresztül szállítják a felszereléseket a Krímbe .

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint több mint 80 külföldi zsoldost öltek meg ma egy Dnyipro környéki csapás során.

Igor Konasenkov vezető szóvivő úgy nyilatkozott:

Több ukrán dandár megtagadta a támadási parancsok teljesítését, elhagyta állásait és dezertált.

A feltételezések szerint több ezren utaztak külföldről harcolni Ukrajnába, hogy segítsenek az orosz erők visszaszorításában.

A mikolajivi hatóságok közlése szerint kétnapos éjszakai kijárási tilalom vette kezdetét. Az intézkedéssel az orosz kollaboránsokat igyekeznek kiszűrni – számolt be az al-Jazeera hírportálja.

A kijárási tilalom segít a hatóságoknak kiszűrni azokat az embereket, akik Moszkvának segítenek – fogalmazott Vitalij Kim, a mikolajivi régió kormányzója.

Kim elmondása szerint csak az elmúlt héten több embert letartóztattak a rendfenntartó erők, viszont továbbra is vannak szolgálatban orosz kollaboránsok – tette hozzá.

Az ukrán titkosügynökség (SZSZU) szabotázstevékenységet végző beépített ügynököt ért tetten, tette közzé egy Ukrajnában élő újságíró a közösségi oldalán. Az orosz titkosszolgálat (FSZB) azon ügynökeit leplezték le az ukrán kollégák, akik segítettek az Orosz Föderációnak a déli hajógyártási infrastruktúra megsemmisítésében – jelentette az SZSZU sajtószolgálata.

Az ukrán-magyar határszakaszon 7387 ember lépett be Magyarországra, a Románia felől belépők közül pedig 11 504-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.

A beléptetettek közül a rendőrség 302 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Az ORFK tudatta: az ukrajnai háború elől menekülve pénteken 430 ember, köztük 141 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton azt közölte a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták a police.hu oldalon.

Az Amnesty International jelentése szerint az ukrán hadsereg a civileket veszélyeztette azzal, hogy bázisokat létesített és fegyverrendszereket működtetett lakott területeken, többek között iskolákban és kórházakban. Az ukrán vezetés szerint Soros szervezete azonban valótlan információkat közöl. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint az Amnesty lépése annak előkészítése, hogy a nyugat erkölcsi arcvesztés nélkül visszavonulhasson az ukrajnai háborúból.

A korábban az oroszellenesség zászlóshajójaként működő Soros-hálózat kihátrálni látszik a háborúba hajszolt ukrán nép mögül. Történt ugyanis, hogy az Amnesty International nemrégiben közzétett jelentésében olyan állításokat támaszt alá, melyeket korábban csak elvétve láthattunk. Moszkva már korábban közölte:

az ukrán hadsereg a civileket veszélyeztette azzal, hogy bázisokat létesített és fegyverrendszereket működtetett lakott területeken, többek között iskolákban és kórházakban

– számolt be róla a Ma7 felvidéki portál.

Az NGO jelentése szerint

három hónap alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok a polgári infrastruktúrát használták fedezékként a harci cselekmények alatt.

A Soros-szervezet továbbá azt is fejtegeti, hogy szerintük léteztek olyan alternatívák, amelyek nem veszélyeztették volna a civileket. Az ukránok például katonai bázisok, erdős területek vagy más, a lakott területektől távolabbi építményekben is találhattak volna menedéket a tüzérségi támadások elől. Kifejtik, hogy a dokumentált esetek egyikében sem segítette az ukrán hadsereg a civilek evakuálását

azaz elmulasztották a lakosság védelmét szolgáló lehetséges óvintézkedéseket.

Nem sokat kellett várni az ukrán reakcióra sem, miután napvilágot látott a jelentés.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője élesen kritizálta az Amnestyt, amiért a szervezet „valótlan információkat közöl”.

Podoljak szerint az ukrán hadsereg első és legfontosabb feladata az ukrán civil lakosság védelme.

Zelenszkij elnök tanácsadója úgy fogalmazott: nagyon elszomorítja, hogy az Amnesty részt vállal az oroszok által folytatott dezinformációs kampányban, amellyel Moszkva diszkreditálni akarja az ukrán hadsereget.

Az esetet Facebookon kommentálta Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő is: „A naiv, szívagyú embernek ilyenkor ökölbe szorul a nadrágja a meghatódottságtól, hogy lám-lám az Amnesty International még akkor is kimondja az igazat, ha a Nyugat védencéről van szó. Aki kicsit is követte az emberjogi dögkeselyűk röptét, az tudja, hogy igen nehéz feltételezni róluk, hogy merő humánumból mentek el tudósítani a tűzvonalba.

Inkább arról van szó, hogy

az NGO-s seregek utasítást kaptak, hogy kezdjék el kiépíteni azt az erkölcsi aranyhidat, amin a Nyugat lassan visszavonulhat ebből az ukrán kalandból”.

Isztambul partjainál már a második, ukrán gabonát szállító hajót vizsgálják a hatóságok, mielőtt elindulhat végcélja felé – írta a török védelmi minisztérium szombaton.

A panamai zászló alatt hajózó Navi Star 33 ezer tonna kukoricát szállít Írországba, de csak azt követően haladhat át a Boszporusz-szoroson, hogy az ukrán, orosz, török és ENSZ-tisztségviselőkből álló nemzetközi csoport alaposan átvizsgálta.

A Navi Star annak a három hajónak az egyike, amelyek pénteken hajóztak ki a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből. Egy másik hajó, a Rojen 13 ezer tonna kukoricával indult el Nagy-Britannia felé, és szombaton már Isztambul mellett horgonyzott, ahol vasárnap egy másik hatósági csoport ellenőrzi a rakományát – tette hozzá az ankarai védelmi tárca közleménye.

A három hajó a beszámolók szerint összesen 57 ezer tonna kukoricát szállít.

Ukrajna orosz megszállásának február 24-i megkezdése óta hétfőn futott ki az első gabonaszállító hajó ukrán kikötőből. A Razoni az isztambuli átvizsgálást követően szerdán továbbhajózott a libanoni Tripoli kikötőjébe.

Ezek a szállítmányok alapvető fontosságúak a gabona világpiaci árának stabilizálásában és az afrikai és közel-keleti éhezés mérséklésében.

Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán kikötői tárolókban álló több millió tonna gabona időben történő elszállítása aligha lehetséges az őszi aratás és a gabona beraktározása előtt.