Mit garantál a jövő évi költségvetés?

nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit – hangsúlyozta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára parlamenti felszólalásában. A 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája csütörtökön az államtitkári, illetve képviselői felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlésben.

Államtitkár: a 2023-as a rezsi- és honvédelem költségvetése

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: sajnálatos, hogy amikor éppen megbirkóztak a koronavírus-járvány okozta válsággal, ismét újabb kihívásokkal kellett szembenézni az orosz-ukrán háború miatt. A beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült, rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot – fejtette ki.

Ebben a helyzetben – mutatott rá – a magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű:

nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit.

Az államtitkár a jövő évi büdzsét a rezsi- és honvédelem költségvetésének nevezte, hangsúlyozva, hogy a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához, garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését.

Kiemelte:

a rezsivédelmi alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek. Ezáltal “megőrizzük a háztartások vásárlóerejét”, vagyis továbbra is biztosított marad a fogyasztás révén támogatott gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint és a vállalati beruházások további növekedése – mondta.

Emellett – folytatta – a közszféra és a vállalati szféra béremelései, továbbá a minimálbér jelentős emelései is biztosítják, hogy a magas infláció mellett is emelkednek a reálbérek.

Elmondta: a 842 milliárd forintos honvédelmi alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, az idei 4,7 százalék után, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet, ami várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így Magyarország relatív fejlettsége tovább javulhat európai összehasonlításban. Hozzátette: az egyensúlyi mutatók folytatódó javulását prognosztizálja a kormány, így a GDP-arányos államháztartási deficit, az adósságráta és a külső egyensúlyi mutatók is érdemben javulhatnak az elkövetkezendő időszakban.

Fidesz: emelkedik jövőre a nemzetbiztonsági szolgálatok anyagi támogatása

Halász János (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként a titkosszolgálatok jövő évi támogatásáról beszélt. Hangsúlyozta: egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. Figyelmeztetett:

a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján, fel kell készülni arra, hogy egyes terroristacsoportok, vagy ellenérdekelt szolgálatok az orosz-ukrán háború kitörése óta érkező több százezres menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra.

Kiemelte: a 2023-as büdzsé pluszforrásokat ad a szakterületnek, összességében a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatása 16 milliárd forinttal emelkedik 2023-ban, ezzel először fogja meghaladni a 100 milliárd forintot.

Felsorolta: az Alkotmányvédelmi Hivatal jövőre 630 millió forinttal kap többet, így összesen több mint 13 milliárd forintból gazdálkodhat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig majdnem 2 milliárd forinttal több forráshoz jut. Az Információs Hivatal személyi juttatásokra 810 millió forinttal fordíthat majd többet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatása 41 százalékkal emelkedik jövőre, a Nemzeti Információs Központ pedig több mint 4 milliárd forintból gazdálkodhat, 12 százalékkal többől, mint a jogelőd TIBEK.

Hangsúlyozta: a katonai és polgári szolgálatok 2023-as költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy a fokozódó veszélyek ellenére Magyarország nemzeti szuverenitását megvédjék.

DK: a 2023-as költségvetésben semmilyen fontos, fenntarthatósággal, környezettel, klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre

Arató Gergely (DK) a kormányoldal felszólalásait “győzelmi jelentéseknek” nevezte, és úgy vélte: semmi közük nincs a valósághoz, hiszen emelkednek az árak, egyre nehezebben élnek a nyugdíjasok, és nem lehet megélni tisztességes munkából. Úgy értékelt: a jövő évi költségvetés nem javít, hanem ront ezen a helyzeten. A 2023-as a megszorítások, a “brutális Orbán-csomag” költségvetése, amely minden korábbinál több pénzt vesz ki a magyar emberek zsebéből, és többet hagy a fideszes oligarcháknál – fogalmazott.

Azt is kiemelte: a 2023-as költségvetésben semmilyen fontos, fenntarthatósággal, környezettel, klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre a kormány. Ehelyett – folytatta – újabb 150 milliárd forintot költenek a paksi atomerőmű elhibázott bővítésére, és jelentős forrásokat szánnak a “975 év alatt megtérülő” Budapest-Belgrád kínai vasútberuházásra. Közölte:

módosító javaslatban kedvezményezik, hogy a kormány jövőre 60 milliárd forintot fordítson a panelprogram folytatására, valamint fordítson több pénzt a közösségi közlekedés támogatására.

Az energetikai felújítási programmal az összes energiafelhasználás 10-15 százalékát meg lehetne takarítani, ami azt jelentené, hogy a rezsicsökkentés úgy valósul meg, hogy ugyanahhoz az életszínvonalhoz kevesebb energiát használunk – vélekedett az ellenzéki politikus.

KDNP: Egyszerre stabil és dinamikus a javaslat

Latorcai János (KDNP) kijelentette: mára tény, hogy a tavaly a gazdaság újraindítására hozott intézkedések sikeresek voltak, gazdaságilag sikeres évnek néztünk elébe, de ezt a háború felülírta.

Kiemelte: a költségvetési javaslatban egyszerre van jelen a stabilitás és a dinamizmus. A büdzsé biztosítja, hogy a rendkívül gyorsan változó világban, gazdasági környezetben is sikerüljön megteremteni a kiszámítható gazdálkodáshoz szükséges stabilitás és dinamizmus egységét – vélekedett.

Kifejtette: a stabilitást garantálja, hogy megmaradnak az embereket segítő korábbi támogatások, a dinamizmust, rugalmasságot pedig a gazdaság élénkítésére szánt források, beruházások biztosítják. Különösen fontosak az energetikai beruházások, amelyek az energiafüggetlenség megteremtését segítik – mondta.

Hangsúlyozta: a kormány a költségvetés tervezésekor megértette a kihívásokat, különösen azt, hogy a háború és a brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.

Jobbik: Költeni kellene a települések karbantartására is

Bencze János (Jobbik) a településkép romlásáról beszélt, szerinte Magyarországon nincs elég ember a települések közterületeinek karbantartására. A költségvetésben forrást kellene biztosítani településkarbantartásra, mert ez élhetőbbé és biztonságosabbá tehet egy települést – mondta. Hozzátette: erre azért is szükség lenne, mert elfogytak az emberek a közmunkaprogramból.

Megjegyezte: a jelenleginél jobban kellene támogatni a méhészeket is, mert enélkül a mezőgazdaság rosszabb helyzetbe kerülhet.

Fidesz: Mindenkinek kedvező változást hoz a javaslat

Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, hogy a járványt követően a magyar gazdaság megőrizte teljesítőképességét, sőt azon országok közé tartozott, amelyek a leggyorsabban tudtak kikerülni a válságból. A kormány döntéseinek köszönhetően folytatódott a gazdaság erősödése az év elején is, ami azért fontos, mert a jelenlegi bizonytalan helyzetben, a háború okozta változások következtében olyan világgazdasági válsággal kell szembenézni, amelynél sokat számít, hogy milyen alapokról indul a gazdaság – mondta.

Kiemelte: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek a forrásait a 2023-as költségvetés minden tekintetben biztosítja – jelentette ki.

Közölte: a következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, folytatódnak a családtámogatások, és a várható infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt most a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme – vélekedett.

A képviselő kifogásolta, hogy az ellenzék a vitában bírálta a kormány válságkezelését, mivel meglátása szerint a baloldal korábban válságkezelésből megbukott.

Felszólalásában úgy összegzett: a költségvetési javaslat minden tekintetben valamennyi magyar társadalmi rétegnek hoz kedvező változásokat.

Momentum: Ez nem a jövő költségvetése

Szabó Szabolcs (Momentum) kijelentette: ez nem a jövő költségvetése, nem a megélhetési válságra adott jó válaszok költségvetése. Választókerületére utalva azt is hozzátette, hogy a javaslat nem Csepel, Soroksár költségvetése.

Úgy fogalmazott: az ország jövője az oktatáson múlik, ám a büdzsé az oktatás legalapvetőbb problémáit sem kezeli, a többi között a bérválságot vagy a tanárhiányt. Pártja ezért 250 milliárd forintot javasol a pedagógusbér-emelésre és további 15 milliárdot azon felsőoktatási intézmények bérfejlesztésére, amelyek még állami kézben vannak.

Az adóemelések, adósarcok büdzséjének is nevezte a költségvetést, bírálva, hogy a kormány az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek növekedésével számol.

Sérelmezte, hogy az önkormányzatok, bár visszakapják a korábban elvont iparűzésiadó-bevételeket, épp ilyen mértékben emelkedik a befizetendő szolidaritási hozzájárulás, ami miatt továbbra sem valósulhatnak meg a tervezett beruházások.

KDNP: Kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben készült a büdzsé

Juhász Hajnalka (KDNP) arra mutatott rá, hogy a költségvetés tervezése kihívásokkal terhelt nemzetközi környezetben zajlott. Mindezek hatásai meglátszanak az előterjesztésen, de az elmúlt évek tudatos gazdaságtervezésének köszönhetően a kihívások stabil állapotban érték a magyar gazdaságot – mondta.

Bírálta a globális minimumadót, amelynek bevezetése szerinte komoly kihívást jelentene a cégek számára, így a munkanélküliség növekedését okozná.

Elmondta, hogy a büdzsé a rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a családok, a nyugdíjasok, a magas foglalkoztatási szint és a jövedelmek megőrzésének ügyét, az életpályaprogramokat, az egészségügy és az oktatás kérdését, a jelentős beruházások megvalósítását.

Szólt a többi között az energiafüggetlenség növelésének fontosságáról és a klímavédelemről is, bírálta azonban a Brüsszel által szorgalmazott karbonadót, amely szerinte az ipar által előállított szennyezés költségeit a lakosságra terhelné. Az ugyanis a kevésbé tehetős embereket és a kis- és közepes vállalatokat sújtaná – fűzte hozzá.

MSZP: Nem megalapozott a költségvetés

Szabó Sándor (MSZP) szerint nem megalapozott a büdzsé, ugyanis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételeket rendkívüli módon felültervezi, míg az inflációt alultervezi, ezért alapszámai álomvilágnak tekinthetők.

Bírálta, hogy az állam többet fordít magára, mint korábban, jóléti kiadásokra azonban kevesebbet. A legszegényebbek kilátása továbbra is a stagnálás, a lakáshoz jutás ezután is a magasabb keresetűek kiváltsága lesz.

Szerinte nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, a szolidaritási hozzájárulás emelkedése jelentős forrásokat von el tőlük. Az sem segíti a helyhatóságokat, hogy kikerültek a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréből, az elszabaduló energiaárak miatt ezért tömeges csőd várható körükben.

Elfogadásra ajánlotta azt a módosító javaslatát, amely javítana az önkormányzatok helyzetét a többi közt azzal, hogy a gépjárműadó-bevételt teljes egészében helyben hagyná.

Fidesz: A rezsi- és honvédelmi alap hozzájárul ahhoz, hogy a magyar emberek 2023-ban is nyugodtan élhessenek

Kovács Sándor (Fidesz) a kormánypárti felszólalókhoz hasonlóan a rezsivédelem és a honvédelem költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy csúsztat, amikor azt állítja, hogy az extraprofitadót – amely a rezsivédelmi és a honvédelmi alap forrásait biztosítja – a magyar emberekkel fizetettik majd meg.

Kijelentette: a két alap 1500 milliárdos bevétele hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyar emberek 2023-ban is nyugodtan élhessék az életüket, és a háború generálta rezsinövekményt ne ők fizessék meg.

Kitért arra is: a kormány nem engedi a nyugdíjasokat elszegényedni, a jövő évi költségvetésben is megteremti a forrást a 13. havi nyugdíjra. Emellett a családpolitikai kiadások 450 milliárddal növekednek, és az otthonteremtési támogatások is megmaradnak.

A képviselő arról is beszélt: a belügyi tárcához átkerült szociális ágazat és gyermekvédelem forrásait is biztosítja a kormány a jövőre, ideértve a rehabilitációs támogatásokat, a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek támogatását is.

Mi Hazánk: A költségvetés vesztese az egészségügy, az oktatás és a rendvédelem

Apáti István (Mi Hazánk) a multik költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Szerinte az előterjesztésnek nagy vesztese az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és az önkormányzatok, de a magyar gazdák helyzetén sem javít, a devizaadósokat pedig sorsára hagyja.

Arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben is nagyon magas a pályaelhagyók aránya. Rámutatott: egy pályakezdő tanár vagy rendőr fizetése nettó 160-180 ezer forint, amiből – a jelenlegi inflációs környezetben, a lakásbérleti díjakat is figyelembe véve – gyalog a buszmegállóba nem lehet kimenni, nemhogy tisztességes megélhetést biztosítani.

Jelezte: a felmondási tilalom lejártával két hét leforgása alatt 300 rendőr szerelt le, és ez a hullám nehezen lesz megállítható. Megjegyezte: a szubkulturális bűnözés megfékezéséhez is szükség lenne megfelelő számú rendőrre.

A kisadózó vállalkozások tételes adója ügyében arra szólította fel a kormányt, hogy ne a katások zsebében kotorásszon, hanem azoknál, akiknél bőven termelődött haszon.

Azt javasolta, hogy az extraprofitadót vessék ki a vakcinagyártókra és a kaszinókra is. A devizaadósok helyzetének javítása érdekében a kilakoltatási és az ingatlanárverési moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.

KDNP: A költségvetés prioritása a családtámogatások bővítése

Simicskó István (KDNP) úgy fogalmazott: a KDNP szerint az emberiség jövője a család által valósul meg, hiszen a család jelenti az élet továbbadásának és gyermekeink nevelésének legfontosabb kereteit. Ezért a KDNP minden költségvetést azon szemüvegen keresztül néz, hogy odafigyelnek-e benne a családok jövőjére. Úgy értékelt: a jövő évi büdzsében prioritásként szerepel a családok támogatásának bővítése, mintegy 450 milliárd forinttal több forrást biztosít a kormány erre a célra. Kiemelte azt is, hogy a költségvetésben a nyugdíjakra mintegy 4900 milliárd forint áll rendelkezésre, beleértve a 13. havi nyugdíjat is.

A volt honvédelmi miniszter részletesen szólt az erre az ágazatra szánt forrásokról is, kiemelve, hogy a honvédelmi alap megteremtésével soha nem látott összeget kaphat 2023-ben a haderőfejlesztés.

Mintegy 1561 milliárd forint jut jövőre a honvédelemre és a sportra együtt, ami 40 százalékos emelkedést jelent az idei költségvetéshez képest – emelte ki, hozzátéve, hogy ilyenre a háborús időszakokat kivéve nem nagyon volt történelmi példa.

Jelezte: ezzel a honvédelmi költségvetéssel Magyarország egy évvel előbb teljesíti azon vállalását a NATO felé, hogy a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemre.

Párbeszéd: Ez egy megszorító költségvetés

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a költségvetési javaslat nem szolgálja a családok védelmét, kifejezetten megszorító büdzsé, amit még Bokros Lajos is megirigyelhetett volna. Ráadásul úgy tűnik, a kormány magán és oligarcháin nem spórol – tette hozzá.

Úgy látja, az emberekkel fizettetik meg az inflációt okozó rossz gazdaságpolitika árát, nem kapnak fizetésemelést azok, akiknek pedig emelni kellene a bérét, továbbá az látszik a javaslatból, hogy egyáltalán nem törődnek a klímaváltozással, a környezetvédelemmel. Egyetlen olyan fenntarthatósággal kapcsolatos terület sincs, amelynek növekedne a támogatása – jelentette ki.

Közölte: pártja kezdeményezi, hogy fordítsanak többet környezetvédelemre, az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésének támogatására, környezeti károk elhárítására, a környezetvédő civil szervezetek segítésére, állatvédelemre, valamint a víziközmű-hálózat korszerűsítésére.

Megjegyezte: emellett csökkenteni kellene az önkormányzatok terheit, ez a fővárosnak is jót tenne.

Azt mondta: igazságos és zöld Magyarország költségvetésére lenne szükség, ennek érdekében nyújtanak be módosító javaslatokat.

Államtitkár: Nem érinti hátrányosan a családokat a büdzsé

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára úgy reagált: az ellenzéki képviselők megszorítónak nevezik a költségvetést, de nem tudnak olyan konkrét intézkedést említeni, amely hátrányosan érintené a családokat. Azt az ellenzéki kifogást is visszautasította, amely szerint a kormány nem spórol magán, ugyanis éppen ezért fognak vissza állami beruházásokat, ami takarékossági intézkedés.

Közölte: több ágazatban már idén is volt béremelés, de a kormány 2020-ban, a visszaesés idején is emelt béreket, és most is a fizetések további emelésén dolgozik.

Kitért arra: ha az ellenzéknek valóban fontos az energiahatékonyság és a környezetvédelem, támogatnia kell a paksi projektet is. Nemzetiségi képviselő: ne csökkenjen a nemzetiségek támogatása!

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő hangsúlyozta: több egyértelműsítő, pontosító, kiegészítő javaslatot nyújtanak be a költségvetéshez a nemzetiségek helyzetének javítása érdekében. Több javaslatuknak semmilyen költségvetési többletigénye nincs, csak az eddigi támogatás megállapítását könnyítenék meg, segítenék a hatékonyabb felhasználást, egyértelműbbé tennék a szabályozást –  magyarázta.

Ugyanakkor azt is közölte, hogy a 2022-es büdzséhez képest 364 millió forinttal csökken a nemzetiségek támogatására fordítandó összeg. Azt kérdezte, mi indokolta ezt a csökkenést, és ha nincs egyértelmű oka, kérik a forrás visszahelyezését, hiszen a feladataik nem csökkentek.

Fidesz: A fontos a honvédelmi képességek fejlesztése

A fideszes Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke a jövő évi költségvetés honvédelmi fejezetéről beszélt. Megjegyezte, hogy ez a 33. költségvetési vita, amelyen részt vesz. A 2023-as büdzsé világos céljának a családtámogatási rendszer fenntartását és erősítését, a nyugdíjak szinten tartását és növelését, a rezsivédelmet és a honvédelmi költségvetés növelését nevezte.

Felidézte: 2014-ben tette Magyarország azt a vállalást, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja honvédelemi célokra, és ezt a 2023-as költségvetés – a 842 milliárd forintos honvédelmi alappal – megvalósítja.

Emlékeztetett: a korábbi szocialista kormány 2004-ben megszüntette a kötelező sorkatonaságot, és azt vállalta, hogy kis létszámú, szerződés katonákból és önkéntes kiegészítő tartalékos állományból álló honvédséget hoz létre. Szerinte ehelyett a 2004-es honvédelmi fejlesztési program”nagyobb mértékben sújtotta Magyarország védelmi képességeit, mint a trianoni békediktátum. A szocialisták valóban leszerelték a hadsereget, megszűnt például a tüzérség – tette hozzá.

Úgy értékelt: a jelenlegi helyzetben rendkívül fontos a honvédelmi képességek fejlesztése.

DK: A kormány nem a jövőt építi

Oláh Lajos (DK) azt mondta: a kormány nem a jövőt építi, hanem megúszni akar. Ezt jelzi szerinte, hogy például az oktatás ügyét három minisztériumba szórták szét.

Sérelmezte, hogy jelentősen csökkent a forint értéke, amit szerinte nem a háború okozott, hanem az elmúlt tizenkét év szándékos pénzrontása.

Megszorító költségvetésnek nevezte a büdzsét, amelyben nemcsak a vállalatokat terhelik extraprofitadóval, hiszen azt szerinte a cégek áthárítják majd a lakosságra.

Az önkormányzati lakások felújításának támogatását kérte, hogy a lakhatás valóban alapjog lehessen.

KDNP: Az emberek mára elfelejthették a megszorítás szót

Nacsa Lőrinc (KDNP) sérelmezte, hogy az ellenzék megszorításról beszél a költségvetéssel kapcsolatban, szerinte ugyanis a baloldali kormányok idején voltak megszorítások. Kijelentette: az emberek az elmúlt tizenkét évben elfelejthették a megszorítás szót.

Azt mondta, az ellenzék olyan tervekkel áll elő, amelyek adóemelést jelentenének. Példaként a globális minimumadót hozta.

Hangsúlyosan szólt a családtámogatások növekedéséről: a többi között otthonfelújítási programokra fordítanak több forrást jövőre, de gyermekétkeztetésre is. Míg a szocialista kormányok alatt privatizálták a tankönyvpiacot, hogy abból nyereségre tegyenek szert, most ingyenes a tankönyv – jegyezte meg a kormánypárti politikus.