Az orosz külügyminiszter már a harmadik világháborúról beszél

Reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfő este az állami tévé Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában.

Szavait az orosz Interfax hírügynökség idézte. Lavrov hangoztatta, hogy „a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni”. A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban „kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva”.

Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz-amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor „a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült”.

Az orosz külügyminiszter szerint a karibi rakétaválság idején „volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői” megbíztak.

Orosz katonák járőröznek Mariupolban

Fotó: Alexander NEMENOV / AFP

„Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét” - mondta Lavrov.

Szólt arról is, hogy nagyon nem szeretné, ha a jelenlegi kockázatokat mesterségesen felduzzasztanák, miközben máris nagyon jelentősek.

Arról, hogy mit hajlandó tenni Moszkva a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a miniszter hangsúlyozta: „Oroszország már elég sokat és sok éve tesz”.

Idős ukrán nő száll fel a vonatra Dnyipropetrovszkban

Fotó: CELESTINO ARCE / NURPHOTO / NU

Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani.

Hozzátette: „Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot” - mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja. „Ez a mi elvi álláspontunk, ebből indulunk ki” - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

Megerősítette Lavrov azt is, hogy Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket. Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO „lényegében bekapcsolódott” az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

António Guterres, az ENSZ főtitkára 

Fotó: Paul ELLIS / AFP

Oroszország kész együttműködni az ENSZ-szel

Oroszország kész együttműködni az ENSZ-szel és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC), hogy könnyítsen az ukrajnai polgári lakosság helyzetén - jelentette ki kedden Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatóján.

Lavrov mindazonáltal „teátrális gesztusnak” nevezte és elutasította azt a kijevi javaslatot, hogy béketárgyalásokat tartsanak a stratégiai fontosságú dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban.

A világszervezet főtitkára elmondta, hogy humanitárius kontaktcsoport létrehozását javasolta Oroszország és Ukrajna, valamint az ENSZ részvételével, hogy szavatolni lehessen a humanitárius folyosók hatékonyságát és tiszteletben tartását.

Sürgősen szükségünk van ilyen „valóban biztonságos és hatékony” folyosókra a polgári lakosság evakuálásához - hangsúlyozta Guterres.

Hozzátette: Mariupolban romlik a helyzet, összehangolt munkára van szükség a biztonságos evakuáláshoz abba az irányba, ahová a helyiek távozni kívánnak. Külön felhívta a figyelmet az orosz hadsereg által ostromolt mariupoli Azovsztal fémműben rekedt civilek helyzetére. Közölte: az ENSZ kész mindent humanitárius és logisztikai forrás mozgósítására, hogy életeket mentsenek meg Mariupolban.

Lavrov biztosította a világszervezet főtitkárát, hogy Oroszország kész együttműködni az ENSZ-szel a polgári lakosság helyzetének enyhítése érdekében.

António Guterres aggodalmát fejezte ki az esetleges ukrajnai háborús bűncselekményekről szóló ismételt jelentések miatt, és független vizsgálatot szorgalmazott ezek kivizsgálására.

Hangsúlyozta, hogy az ENSZ titkárságának és a nemzetközi szervezeteknek nincsen joghatóságuk ezek kivizsgálására, de léteznek ehhez megfelelő szervezetek, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) és számos emberi jogi mechanizmus.

Az ukrán hatóságok Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket - erőszakos deportálásokat, nemi erőszakot és kivégzéseket - jelentettek elsősorban az ország északi és északkeleti részeiből, ahonnan később kivonták az orosz csapatokat, Oroszország tagadja a vádakat.

A Biztonsági Tanácsban gyakorolt vétójoggal kapcsolatos kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, hogy aligha várható változás, bár óhatatlanul növelni kell a fejlődő államok szerepét.

„Nem gondolom, hogy el lehet érni a kétharmados többséget a Közgyűlésben, és az öt vétójoggal rendelkező ország egyetértene abban, hogy megváltoztassák a vétójogot. Hozzátette: véleménye szerint a Biztonsági Tanács reformjára van szükség az igazságosabb képviselet érdekében.

Kuleba: Oroszország érzi, hogy elvesztette a háborút

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter harmadik világháborús fenyegetése Moszkva ukrajnai vereségérzetéről tanúskodik - jelentette ki Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője kedden a Twitteren.

A miniszter arra reagált, hogy Lavrov hétfő este az orosz állami tévében azt mondta: reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette, hogy a nukleáris háború veszélye is valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.

Kuleba hangsúlyozta, hogy Oroszország kezdi elveszteni azt a reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért a harmadik világháború „valós” veszélyét emlegeti. „Ez pusztán azt jelenti, hogy Moszkva legyőzve érzi magát Ukrajnában. Ezért a világnak még inkább támogatnia kell bennünket, hogy győzzünk és megvédjük az európai és a globális biztonságot” - hangoztatta a külügyminiszter.

Németország is szállíthat páncélosokat Ukrajnának

Németország is szállíthat páncélosokat az orosz háború ellen védekező ukrán hadseregnek, egy gyártó már meg is szerezte a kormány támogatását az exporthoz - jelentették kedden német hírportálok.

A Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg (Bundeswehr) használt.

A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos - írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.

A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú - a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű - haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.