Folyamatban van a Trump-Putyin találkozó előkészítése

Donald Trump megválasztott amerikai elnök bejelentette, hogy találkozót készít elő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Vlagyimir Putyin „azt akarja, hogy találkozzunk, és folyamatban van ennek megszervezése” – mondta Trump a republikánus kormányzókkal a floridai Palm Beachen lévő Mar-a-Lago rezidenciáján tartott találkozója előtt csütörtökön. Hozzátette:

véget kell vetnünk ennek a háborúnak, amely egy igazi zűrzavar.

December 19-én, az évente megrendezett televíziós kérdezz-felelek óráján Vlagyimir Putyin már jelezte, hogy „kész bármikor találkozni Trump úrral”. „Ha valaha is találkozunk Trump megválasztott elnökkel, biztos vagyok benne, hogy sok megbeszélnivalónk lesz” – jelentette ki.

Donald Trump, aki január 20-án lép hivatalba, választási kampánya során azt ígérte, hogy

„24 órán belül” véget vet az ukrajnai háborúnak, és „azonnali tűzszünetre” és tárgyalásokra szólított fel.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta Kijev legfőbb támogatója, már több mint 65 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott számára.

Ukrajnának konkrét biztonsági garanciákra van szüksége – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán Donald Trump megválasztott amerikai elnök előző napi kijelentésére, amelyben utóbbi kifejezte, hogy megérti az Ukrajna NATO-tagságát ellenző orosz álláspontot.

Zelenszkij szerint nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az Egyesült Államok politikájáról ebben a kérdésben.

„Ne feledjük, Ukrajnának azt mondták, hogy Patriot-rendszerek csak NATO-országokban lehetnek és vannak. Nos, eszerint vagy már régóta NATO-tagok vagyunk, vagy nem kell következtetéseket levonni. Ez történt velünk más nyugati fegyverek esetében is. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna az ukrán néphez méltó biztonsági garanciákat kapjon, amelyek megállíthatják Putyint” – idézte Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnököt, aki ezt Elina Valtonen finn külügyminiszterrel folytatott találkozóján mondta.

Az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna soha nem volt tagja a NATO-nak, és sajnos nem védte komoly biztonsági garanciák hálója.

Kijelentette: a NATO-országokban nincs háború, de a háborúban álló Ukrajnának joga van komoly és erős biztonsági garanciákat követelni „a folyamatosan vezető szerepre igényt tartó világtól, és azoktól az országoktól, amelyek békét követelnek a világban”. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák kérdése nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem az európai szövetségesektől is függ.

„Vannak olyan országok, amelyek ellenezték, hogy esélyt kapjunk a NATO-csatlakozásra, ezek az Egyesült Államok, Németország, Magyarország és Szlovákia” – jegyezte meg Zelenszkij. Az elnök szerint az országában dúló háború egyik oka az, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak.

Az orosz hadsereg sorozatos csapásokat mért az ukrán erőkre az ország nyugati részében lévő Kurszk térségében – számolt be a moszkvai védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az ukrán erők támadást indítottak Berdin település irányában, hogy megállítsák az orosz csapatok előrenyomulását. Az Északi Hadseregcsoport tüzérsége és légiereje csapást mért a támadókra. Másnap az ukrán hadsereg újabb ellentámadást kísérelt meg Bolsoje Szoldatszkoje település irányában. Az áttörési kísérletet az orosz erők szintén meghiúsították, és a Berdin irányában vezető utakon megsemmisítették az ellenséges főerőket.

Az ellenség vesztesége több mint 150 katona, négy harckocsi, két gyalogsági harcjármű, 16 páncélozott jármű és egy aknaszedő harckocsi volt. Az ukrán fegyveres erők tizenhárom katonája megadta magát az orosz hadseregnek Berdin településnél azt követően, hogy kudarcba fulladt az ellentámadásra tett kísérlet

– közölték az orosz biztonsági szervek.

A védelmi tárca tájékoztatása szerint a Kurszki területen az ukrán erőkre hét település közelében mért csapást az orosz hadsereg. A támadó műveleteket az Északi Hadseregcsoport egységei hajtották végre Kazacsja, Loknya, Kubatkin, Lebegyevka, Nyikolszkij, Szudzsa és Cserkaszkoje Porecsnoje települések térségében.

Donald Trump hivatalba lépésével 2025. január 20-án az amerikai és a világpolitikában is új időszámítás kezdődik- írta Kiszelly Zoltán a Mozgástér blogon.

 Az biztos, hogy “24 órán belül” nem lesz béke, ám a világ és a kollektív Nyugat legerősebb államának vezetője immáron nem a háború minden áron való “megnyerését”, hanem lezárását, vagy kezelhető szinten tartását tartja prioritásnak. Azért ne legyenek túl nagy illúzióink! Az America First! azt jelenti, hogy a kieső amerikai költségvetési támogatást az európaiaknak kell(ene) átvállalni, vagyis továbbra is amerikai befektetési alapoktól felvett hitelekből kéne Ukrajna számára amerikai fegyvereket vásárolni.

Donald Trump egy üzletember, aki nem az amerikai katonai-pénzügyi konglomerátum (közkeletű nevén a Deep State) embere, hanem az ingatlanfejlesztő és termelő szektoré, akivel a Szilícium-völgy újgazdag milliárdosai szövetséget kötöttek a Wall Street ellen. Elon Musk a Marsra akar szállni, és arról győzködi Trump elnököt, hogy neve és második elnöksége úgy fog nemcsak az amerikai, de a világtörténelmi tankönyvekbe bevonulni, mint aki elindította a Mars-missziót és ezzel a panteonban JFK mellé kerül, aki a Hold-missziót indította el – írta Kiszelly Zoltán a Mozgástér blogon.

A Marsra-szálláshoz rengeteg pénzre van szükség, ezért a Szilícium-völgy urai “átvennék” a Wall Street pénzkibocsátási receptjét, és egy általuk kreált kriptovalutát is beemelnének a dollár fedezetét biztosító kosárba. Intő jel, hogy amikor JFK hasonlóval próbálkozott, hat hónap múlva már nem élt. A kriptovaluta tehát segítene a “semmiből” pénzt teremteni a Marsra-szálláshoz és Trump többi választási ígéretének teljesítéséhez. A pénz mellett persze másra is szükség van a Marsra-szálláshoz és ez az űrtechnológiai béke és együttműködés a többi űrhatalommal, így Kínával és Oroszországgal, amelyek szintén a Marsra törekszenek, igaz, ők előbb 2035-re a Holdon építenének egy űrállomást és egy atomerőművet, hogy onnan utazzanak tovább.

Az “űrbéke” azért is fontos, mert Putyin 2021 novemberében két űrfegyver kipróbálásával is üzent az USA-nak, indirekt módon semlegességet kérve az akkor még csak küszöbön álló ukrajnai támadásnál. Egy orosz műholdromboló rakéta közvetlenül a nemzetközi űrállomás mellett talált el egy kiszuperált műholdat, míg egy másik orosz űrfegyver “véletlenül kitakart” egy amerikai műholdat, átmenetileg zavarva annak rendeltetésszerű működését. Persze itt is érvényes az örök igazság, miszerint az orosz csodafegyverek valóban csúcstechnológiát képviselnek, ám ahhoz túl sok nyugati alkatrész kell, hogy azokat sorozatban tudják gyártani.

Azért fontos a Szilícium-völgy urainak terveit ismerni, mert most ők vannak a legközelebb Trump elnök füléhez, és ezért ők tudják Trump gondolkodását és cselekedeteit is leginkább befolyásolni. Trumpnak kevés ideje van a 2025 novemberi tagállami törvényhozási és 2026 novemberi időközi választásokig, így egyensúlyoznia kell a Deep State-et meghatározó Wall Street és a nagyra törő terveit támogató Szilícium-völgy között. Az általa ígért adócsökkentés és gallononkénti egy dolláros üzemanyagár-csökkentés kb. 4-5 ezer milliárdba kerül, míg az illegális migránsok deportálása és a H-1B vízumok körüli vita miatt csökkenő (minőségi) munkaerő-beáramlás kb. további ezer milliárdos lyukat üt a költségvetésbe, amit hitelből kellene finanszírozni. Hitelt Japán és Kína tud adni, persze nem ingyen. Marad a kiegyezés, vagy kompromisszum a Wall Street-tel, amely most sem akarja pénzteremtési monopóliumát akár csak részben leadni az arra szemet vető nyugati-parti tech-milliárdosoknak.

Mindezt azért érdemes előre bocsátani, mert mi, magyarok 1956-ban megtanultuk, hogy “mindig van egy fontosabb nemzetközi konfliktus”, amiért a “kis nemzetek” szabadságvágyát a nagyok feláldozzák. 1956 esetében az USA nem akarta a teheráni, jaltai és potsdami megállapodást felrúgni, amiért a Szuezi-válság kezelésénél kérte meg a világpolitikai árat. Mivel az ukrajnai háború sok szempontból illeszkedik az USA perspektivikus terveibe, ezért fontos felidézni, hogy az miként szolgálja az USA világhatalmi pozíciójának megőrzését a XXI. században: Az ukrajnai háború fő célja Amerika számára Európa leválasztása a vezetékes orosz energiáról és a kínai kereskedelemről. Mivel egyelőre csak az első célt sikerült (részben) elérni, ezért a háborút az ő szempontjukból e célok elérésig “nem is érdemes” befejezni.

Donald Trump szóhasználata nemcsak emiatt “finomult”, elvégre örök tanulság, hogy amit politikusok ellenzékben, vagy a kampányban mondanak, az már nem érvényes egy az egyben akkor, amikor kormányra lépnek. Trump ezért kevesebbet beszél a háború “24 órán belüli” lezárásáról és sokkal többet a III. világháború és a nukleáris Armageddon elkerüléséről. A TikTok betiltását sem sürgeti már annyira, legalábbis a hitelezési és űrtárgyalások idejére.

Az ukrajnai konfliktus kezelését tehát szerintem ezen a prizmán keresztül érdemes nézni. Az európaiaknak itt nem osztottak lapot, pontosabban csak rossz lapokat osztottak: A háborúpárti kormányoknak kell majd az USA kieső részét átváltani a G7-csoport 50, valamint a NATO 40 milliárd eurós Ukrajna-támogatásából, amihez persze az amerikai befektetési alapoktól vehetnek fel hitelt. A pénzt pedig azoknál az amerikai, vagy amerikai résztulajdonban lévő európai fegyvergyártó cégeknél költhetik el, amelyek profitja így részben szintén a tengerentúlra vándorol és ha szerencsénk van ezt is beszámolják a GDP-arányos 2,5-5% védelmi kiadásokba.

Ezt a helyzetképet látva már kevéssé meglepő, hogy a stratégiai kezdeményezésben lévő oroszoknak nem sietős a béketárgyalás. Putyin meg is mondta, hogy amíg ukrán katonák vannak a 2014 előtti Oroszország területén, addig nem tárgyal. Most éppen a kurszki betörés legnagyobb települését, Szudzsa városát foglalják vissza az oroszok észak-koreai segítséggel, amivel kiköszörülik az Oroszország Anyácskán esett csorbát, de az már mesze nem biztos, hogy ennyire fontos lesz nekik mind a 400 még ukrán kézen lévő négyzetkilométer visszafoglalása. Putyin Zelenszkijjel sem akar egy asztalhoz ülni, mondván az ukrán elnök ciklusa 2024 májusában lejárt, így nem “teljes” a legitimitása.

Magára a békére, pontosabban a konfliktus kezelésre öt forgatókönyv ismert, amelyek valószínűség szerint a következők: i) a háború folytatódik, az USA csökkenő költségvetési támogatását az európai és ázsiai szövetségesek veszik át; ii) fegyverszünet a frontvonal mentén, a harcok befagyása; iii) fegyverszünet a frontvonal mentén és egy demilitarizált övezet létrehozása a front két oldalán, akár 50-50 kilométer mélységben, amit akár nyugati, vagy semleges “harmadik” országokból érkező békefenntartók ellenőriznek; iv) Ukrajna “autonóm régiókra” való felosztása és egy új föderális állammá való átalakítása; v) békekötés, amely mindkét hadviselő fél érdekét (valamennyire) tükrözi.

Trump elnök csak olyan tárgyalásokhoz és megállapodáshoz adja a nevét, amely eredményes és amit “nagy” kompromisszumként tud otthon és a világpolitikában eladni. Trump kiszámíthatóan kiszámíthatatlan stílusban követi az USA stratégiai érdekét, amihez az ukrajnai konfliktus csupán egy eszköz. Béketörekvéseit is így érdemes várni és nézni.