
Mindent meg kell tenni, hogy a béke visszatérjen – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Veszprémi Naplóban szombaton megjelent interjújában az orosz-ukrán háborúról.
Szijjártó Péter elmondta, szívmelengető látni, hogy a magyar emberek ilyen gyorsan fogtak össze és mennyire önzetlenül reagáltak a helyzetre.
A tárcavezető a kampánnyal összefüggésben kiemelte, „kilenc napja teljesen új helyzet van: háború tört ki a szomszédunkban. Az ellenzék háborúhoz való hozzáállása pedig világosan mutatja, micsoda veszélyben lenne ez az ország, ha a baloldali vezetők vennék át az irányítást”.
„A felelőtlen nyilatkozataik nagyon súlyos veszélybe sodorhatják ezt az országot. Egy ilyen helyzetben egy kormánynak nem lehet más a célja és a feladata, minthogy megóvja az embereket és biztosítsa, hogy országa nem fog belekeveredni a háborúba” – fejtette ki Szijjártó Péter.
Hozzátette, „ehhez képest az ellenzék katonákat, fegyvereket küldene Ukrajnába és megengedné, hogy fegyvereket szállítsanak az országon keresztül”.
„Erről is szól a döntés április 3-án, hogy egy felelős kormány irányítja majd az országot, amely a stratégiai nyugalom erényét gyakorolva kizárólag a magyar emberek érdekét tartja szem előtt, vagy egy olyan kormány, amely valamiféle nemzetközi elvárásoknak történő megfelelés céljából akár a magyar emberek biztonságát is hajlandó feladni” – mondta a miniszter.
Aláhúzta, a választás a választókerületekben dől el. „Minél több választókerületet megnyerünk, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy újra Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke” – fogalmazott, majd hozzátette, „ha Ovádi Péter is nyer Veszprémben, eggyel előrébb vagyunk”.
Szijjártó Péter elmondta, jelenleg senki nem tud válaszolni arra, meddig tart a háború. „Abban reménykedünk, hogy minél előbb véget ér. Ennek az egyetlen útja, hogyha a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz ülnek és a tárgyalások megállapodásokhoz vezetnek. A háború szörnyűségei naponta okozzák emberek halálát, tehát minden nap, minden perc számít, mert ha csak egy perccel korábban véget ér a háború, kevesebben halnak meg” – fejtette ki.
Szijjártó Péter elmondta, Magyarország számára kockázat, hogy a szomszédos ország területén háború zajlik. „Ezért nagyon fontos, hogy világosan beszéljünk, mert ilyenkor egy félresikerült, felelőtlen nyilatkozat is könnyen háborúba sodorhat egy szomszédos országot” – mondta, hozzátéve, „éppen ezért mi nagyon világosan fogalmazunk: nem küldünk magyar katonát a háborúba, nem szállítunk fegyvereket a háborúba és nem engedünk az ország területén keresztül halált okozó fegyvereket”.
Kiemelte, „ez azért fontos, mert a halálos fegyverekből álló katonai szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontok, tehát ha egy ilyen szállítmány keresztülhalad az ország területén, az kockázat. Még ha Magyarországon nem is támadják meg a szállítmányt, akkor is Kárpátalja az első ukrán terület, amin az végig halad, így tehát magyarok élete kerülne veszélybe azzal, ha engedélyeznénk a fegyverek szállítását”.
A tárcavezető kitért arra is, hogy az oroszokkal megkötött gázszállítási szerződéseket eddig mindig betartotta mindkét fél.
„Reméljük, ez így is marad. Ha nem így marad, nagy baj lesz. Az európai földgázszállítás több mint 40 százaléka az orosz importból származik. Magyarország esetében is az orosz import jelenti a felhasználás több mint 80 százalékát. Ha életbe lépne az az ellenzéki javaslat, hogy zárjuk el a gázszállításokat, akkor Magyarországon nem lenne fűtés, nem tudna működni az ipar, tehát nem lennének munkahelyek, csődbe mennének a vállalatok” – mondta.
Kiemelte, „nekünk az az érdekünk, hogy a gázszállítás fennmaradjon. Az európai szabályokkal teljesen egybevág, hiszen a Gazprom semmilyen formában nem került rá a szankciós listára és a Gazprom bankja nem került fel arra a listára, amin a SWIFT-rendszerről való lekapcsolási következményekkel számoló bankok vannak”.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, az állam, az állami hivatalok felkészültek a menekülteket segítő munkára. „Az egyházi és a magánsegítséget is felhasználva mindenkit el tudunk látni, aki Magyarországra érkezik. Eddig körülbelül 110 ezren érkeztek. Egy részük külföldi állampolgár volt, aki Magyarországot használta evakuációs útvonalként, de a döntő többségük kárpátaljai magyar vagy ukrajnai ukrán, akik itt maradnak, őket ellátjuk”– mondta.
Magyarország fel van készülve az Ukrajnából menekülők fogadására és befogadására, még az eddigieknél is nagyobb számban tud ellátni mindenkit, és nincs szüksége külső segítségre e tekintetben sem - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminisztereinek soron kívüli ülését követően pénteken.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Magyarország a történelmének legnagyobb humanitárius segélyakciója keretében felajánlott 600 millió forint értékű szállítmányt, 800 tonna ételt, és 200 tonna babaápolási és higiéniai eszközökből álló segélyt juttat el Ukrajnába.
Magyarországra a háború kirobbanása óta 140 ezer menekült érkezett Ukrajna irányából Magyarországra, köztük mintegy 100 ezren ukrán nemzetiségűek, 22 ezren magyar nemzetiségűek, továbbá nagyjából 18 ezren Unión kívüli országok állampolgárai, akiknek Magyarország segített a hazautazásukban – tájékoztatott a külügyminiszter.
Elmondta: pénteken döntést született arról, hogy a kórházaiban Magyarország ellátást biztosít azoknak az ukrán gyermekeknek, akiknek gyógykezelése a háborús viszonyok miatt hazájukban akadályokba ütközik. Több uniós ország szakminisztere komoly elismeréssel illette az Ukrajnával szomszédos országokat, köztük Magyarországot a menekültek befogadásáért és ellátásáért – emelte ki.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a Külügyi Tanács rendkívüli intézkedéseket fogadott el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére. Ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország saját nemzeti döntése és szabályozása alapján fogadja be és látja el az Ukrajnából menekülőket. Az uniós jogszabály nem tett mást, mint hozzáalakította az európai jogot a valósághoz – közölte.
A külgazdasági és külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy újabb szankciós csomagokat illetően nem történt sem előterjesztés, sem döntés a külügyminiszteri tanács ülésén. Kijelentette: Magyarország részese volt a közös döntéseknek és azt szeretné, ha az Európai Unió egysége fennmaradna. Ugyanakkor Magyarország el akarja kerülni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg, ezért azt szeretné, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása mellett nem kerülne sor az energiaellátással kapcsolatos szankciók bevezetésére. Szavai szerint energiaellátással kapcsolatos szankciókat Magyarország egészen biztosan nem fog tudni támogatni.
Nepop Ljubov, Ukrajna budapesti nagykövete egy pénteki kijelentésére reagálva Szijjártó Péter azt mondta: „mi Magyarország érdekét képviseljük. Magyarország érdeke pedig az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból”.
Magyarország továbbra is minden humanitárius segítséget megad Ukrajnának, de fegyvereket nem fog szállítani. Katonák küldésére és halálos fegyverek átengedésére Magyarország területén nem fog sor kerülni – szögezte le Szijjártó Péter.







