Putyin: Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai a szomszédjaival szemben

„Szeretném még egyszer hangsúlyozni: nincsenek rossz szándékaink a szomszédjainkkal szemben, és azt tanácsolnám nekik, hogy ne élezzék ki a helyzetet, és ne vezessenek be korlátozásokat. Mi minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezután is így fogunk tenni” - mondta Putyin.

„Nem látjuk szükségét a helyzet kiélezésének, vagy annak, hogy rontsuk a kapcsolatainkat. Minden lépésünk mindig válasz valamilyen, Oroszországgal szembeni barátságtalan cselekedetre” - tette hozzá.

Arra biztatta a szomszédos országokat, hogy „gondolkodjanak a kapcsolatok normalizálásán és a normális együttműködés kialakításán”. Leszögezte, hogy Oroszország a külföldi partnerek kivonulása után, amely „okoz némi kárt”, ha megkésve is, de végre fogja hajtani a közösnek indult projekteket, teljesíti a kitűzött feladatokat, és megszerzi az ehhez szükséges kompetenciákat, ahogy egyebek között a légi közlekedésben tette.

Az elnök, aki a kalinyingrádi exklávé és az orosz anyaország között közlekedő Marsall Rokosszovszkij tengerjáró komp zászlófelvonásán beszélt, azt mondta, hogy Oroszország tovább fog dolgozni a logisztikai függetlenség elérésén.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elhagyta országát, és Lengyelországban tartózkodik. Vologyin szerint ezért van az, hogy az ukrán parlament képviselői eredménytelenül próbálnak találkozni vele.

Valentina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke szerint a nyugati országok „a méretét, agresszivitásának fokát és a gyűlölet koncentráltságát tekintve példátlan információs háborút” indítottak Oroszország ellen. Matvijenko szerint ebben a háborúban „minden egyes támadást előre kidolgoztak, előkészítettek és technikailag biztosítottak”.

Kreml: Putyin elmagyarázta Scholznak Moszkva céljait

Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A két vezető pénteken telefonon beszélt egymással. Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén. Ezeket Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában”, valamint a Krím Oroszország részeként és a Donyec-medencei szakadár köztársaságok függetlenként történő elismerésében nevezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, „akiket gyakorlatilag túszul ejtettek”.

Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint „szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el”, és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.

Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat. Putyin szerint az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a polgári lakosság életének megkíméléséért, és „durva propagandista hírhamisításnak” nevezte az arra vonatkozó állításokat, hogy az orosz erők Kijevet és más ukrán városokat tűz alá vettek.

A Kreml tájékoztatása szerint a felek kifejezték abbéli reményüket, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján Kijev „észszerű és konstruktív” álláspontot képvisel majd.

Borrell: Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Putyin tud véget vetni

Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Vlagyimir Putyin tud véget vetni, mert ez az ő háborúja - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője péntek este, az uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtókonferencián.

Borrell véleménye szerint a háború nem a kelet és nyugat közötti szembenállásról szól, és nem is új hidegháború kirobbantásáról, hanem arról, hogy az Európai Uniónak és szövetségeseinek meg kell védeniük egy ország szuverenitását, területi integritását és a nemzetközi jogot.

„Mi nem vagyunk az orosz nép ellenségei, az Oroszország elleni uniós szankciók arra szolgálnak, hogy hatástalanítsuk a Kreml háborús gépezetét” - fogalmazott Borrell. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a büntetőintézkedések olyanokra is hatással lesznek, akik nem tartoznak a Kreml belső köreihez, tehát az egyszerű emberek is el fogják szenvedni Putyin háborújának következményeit”.

Újságírói kérdésre válaszolva, azt is elmondta, hogy a szankciókat a háború miatt vezették be, és nem azzal az indíttatással, hogy rendszerváltás történjék Oroszországban. „A cél az ország gazdasági meggyöngítése, és Ukrajna pozíciójának megerősítése a tárgyalások során” - fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen, például növelik a szankciós listára helyezett bankok számát. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a már érvényben lévő büntetőintézkedések teljes végrehajtására kell most koncentrálni.

Borrell a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők a polgári lakosságot is célba vették, civil infrastruktúrákat semmisítenek meg. „Úgy tűnik, egész Ukrajnát el akarják pusztítani” -jegyezte meg. Mint mondta, a humanitárius helyzet egyre nehezebbé válik, a menekültek száma egyre növekszik.

A főképviselő humanitárius folyosók megnyitásra szólította fel Oroszországot, és kiemelte, hogy az EU még több támogatást nyújt majd a frontvonalban lévő uniós tagállamoknak.

Vadászgépeket szállítana Soros György az ukrajnai háborúba. A tőzsdespekuláns a Project Syndicate nevű portálon értekezett arról, hogy a MiG-ek bevetése döntheti el az általa harmadik világháborúnak titulált fegyveres konfliktust, hívja fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet. 

Soros György a fegyverszállításoktól várja a változást Ukrajnában. Az amerikai milliárdos az üzenőfalaként használt Project Syndicate nevű portálon arról értekezett, hogy most éppen MiG vadászgépeket próbálnak beszerezni a háborúba, mivel az ukrán pilóták ezeket a gépeket tudják kezelni. A tőzsdespekuláns szerint – az USA-ból és az EU-ból folyamatosan szállított fegyverek mellett – a MiG-ek bevetése döntheti el a konfliktus kimenetelét. A militarista hangnemű írásban Soros tényként állítja, hogy jelenleg a III. világháború zajlik. 

Figyelemre méltó, hogy bár korábban szó volt arról, hogy Nyugat-Európából több tucat vadászgépet szállítanak Ukrajnába, ám feltehetően a háború eszkalálódásának veszélye miatt elvetették ezt a lehetőséget.

Korábban a fegyverszállítások szükségességét emlegette számos baloldali politikus, köztük Márki-Zay Péter, a szivárványkoalíció miniszterelnök-jelöltje. Mikor a kormány világossá tette, hogy az ország területén semmiképpen nem mehetnek fegyverszállítmányok a szomszédos konfliktuszónába, akkor a baloldali jelölt álhírterjesztéssel igyekezett zavart kelteni: azt állította, hogy hazánk magyar katonai géppel küldött hadifelszerelést Ukrajnába.

A baloldal háborús hergelő kampánya már hetekkel az orosz támadás előtt kialakult, a Gyurcsány-koalíció több prominense még a harcok kirobbanása előtt beszélt lehetséges magyar katonai segítségről. 

A Momentum volt elnöke, Fekete-Győr András például úgy vélte, hogy a humanitárius szolgálat mellett fegyvereket is kellene küldenünk Ukrajnába.

Juhász Ferenc, Gyurcsány Ferenc volt honvédelmi minisztere pedig ugyancsak több nappal az összecsapások előtt gyakorlatilag bizonyosan bekövetkező dologként beszélt a fegyveres konfliktusról, ezzel is hergelve a közvéleményt. 

Azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának az orosz katonák lelövésére. 

– Az alapkérdés, hogy miért nem adunk mi adott esetben lőszert, hiszen most a haderőfejlesztés kapcsán elvileg van lőszergyárunk, elvileg van fegyvergyárunk – jelentette ki az ATV A nap híre adásában február 22-én. A 2007-től az MSZP elnökhelyettesi tisztségét is betöltő Juhász ráadásul azt hangoztatta, hogy a magyar kormány azért nem küld fegyvereket Ukrajnába, mert szerinte Orbán Viktor nem akarja, hogy Putyin katonáját magyar fegyverrel és magyar lőszerrel lőjék. Körülbelül ez a történet lényege, és ezért nem ad hadifelszerelést.

A Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor pedig az ATV reggeli műsorában úgy fogalmazott a magyar katonai segítség elmaradása miatt: – Nagyon sajnálom a magyar kormány tegnapi bejelentését, miszerint mi nem segítünk száz százalékig, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításával segítenek. Hozzátette: szerinte ezzel nem veszélyeztetnék a kárpátaljai magyarságot. Érdemes felidézni, hogy Márki-Zay utóbbiak ellen is uszított. 

Azt hangoztatta, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok, valamint hogy a háború elől menekülő határon túli nemzettársainknak azért kellett átjönniük, hogy a Fideszre szavazzanak.