Orosz légitámadás ért egy katonai támaszpontot Lviv közelében

Orosz légitámadás ért egy katonai gyakorlóteret vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) város közelében; ez eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában – közölték a helyi hatóságok, megerősítve korábbi sajtójelentéseket.  

A Javoriv gyakorlóteret, amelyhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, nyolc rakétatalálat érte a lvivi közigazgatási vezetés közleménye szerint. Megerősítette ezt az ukrán hadsereg is, hozzátéve, hogy nem halt meg senki, de sebesültek vannak.

A Javoriv gyakorlóteret, amelyhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, nyolc rakétatalálat érte a lvivi közigazgatási vezetés közleménye szerint. Megerősítette ezt az ukrán hadsereg is. A támadásnak legkevesebb kilenc halálos és 57 sebesült áldozata van - derült ki a vasárnap délelőtti órákban.

A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hírügynökség - lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő - egyik tudósítója szerint.

A támaszpont körülbelül 30, Lviv 50 kilométerre van a lengyel határtól. Lvivbe sokan menekültek a háború elől Ukrajna más részeiből, és sok külföldi ország Kijevből oda helyezte át nagykövetségét közvetlenül a háború kezdete előtt vagy után.

Makszim Kozickij kormányzó azt mondta: az orosz harci gépek körülbelül 30 rakétát lőttek ki a támaszpontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem. Az ukrán védelmi minisztérium vizsgálja a körülményeket és a károkat.

A Javoriv támaszpontra az Egyesült Államok 2015 óta rendszeresen küldött kiképzőket, és a területén a NATO több gyakorlatot tartott - írta az AP hírügynökség. A hírügynökségek szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy külföldi kiképzők voltak-e ott a támadás idején is.

A Lvivtől 120 kilométerrel délkeletre fekvő Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv közölte, hogy a város repülőterét is légicsapás érte vasárnap hajnalban.

Volodimnir Zelenszkij ukrán elnök azt állította vasárnap hajnali videoüzenetében, hogy Oroszország újabb szakadár köztársaságokat - „álköztársaságokat” - akar létrehozni az országban. Óva intette e területek - köztük a déli Herszon - közigazgatási vezetését és lakosságát, hogy a már elszakadt Donyeck és Luhanszk sorsára jussanak. „A megszállók zsarolják a helyi vezetőket, nyomást gyakorolnak a képviselő-testületi tagokra, megpróbálnak lefizetni embereket” - állította Zelenszkij.

A herszoni városi tanács elnökhelyettese szombaton azt mondta: az orosz megszállók „álnépszavazást” tartanának a városában.

Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót

Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.

Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml „hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.

Jens Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”.

Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. „Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” - mondta.

A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, „közvetlen konfrontációt” jelentene.

Ugyanakkor - fejtette ki Jens Stoltenberg - a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt „tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” - jelentette ki a NATO főtitkára.

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak - közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében.

Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.

Az ukrán vezérkar szerint ezen felül orosz támadás fenyegeti a százezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát.

Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva. A településről ukrán adatok szerint kétszáz embert sikerült kimenekíteni szombaton.

Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja - ukrán források szerint - eddig sikertelenül. A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál úgy tudja, szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.

Az orosz hadsereg hadműveleteket folytat a Harkivhoz közeli Izjum városánál és megpróbált Szlovjanszk irányába előretörni. Szvjatohirszk kolostora nagyjából félúton található a két város között.

A dpa német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapra virradóra videóüzenetében az ország történetében első alkalommal tüntetett ki Inna Deruszova személyében egy nőt poszthumusz Ukrajna Hőse kitüntetéssel. A katonaorvos a harccselekmények kirobbanásának kezdetén vesztette életét Ohtirka városának térségében egy tüzérségi támadás során, miközben sebesülteket látott el. Zelenszkij szerint életét feláldozva tíz másik katona életét mentette meg.

Az orosz csapatok nem humanitárius folyosón nyitottak tüzet a civil konvojra

Az ukrán hírszerzés szombat este a korábbi közlését pontosítva arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvoj, amelyet tűz alá vettek az orosz csapatok, nem egy humanitárius folyosón haladt át.

A hírszerzés eredetileg azt közölte, hogy a járműoszlop egy Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón haladt, amikor tűz alá vették. Most ezt a közlést azzal helyesbítette, hogy a konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak.

„Ez roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot” - áll az ukrán hírszerzés közleményében. „Felszólítjuk a civil lakosságot, hogy kövesse a kimenekítési útvonalakkal kapcsolatos hivatalos információkat és csak biztonságos útvonalakat használjon” - tette hozzá.

A támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. A sebesültek számát nem tudni.

A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek - közölte a hírszerzés.

A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált.

Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta tagadja, hogy civileket venne célba.

Ukrajna többször megvádolta Oroszországot, hogy akadályozza a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy nem tartja be a tűzszüneti megállapodásokat, és polgári célpontokra lő.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, és mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azt mondta: az orosz csapatok több kisebb várost porig romboltak.

Zelenszkij: Oroszország kész a párbeszédre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán.

„Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani” - mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva. A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két éve Moszkva végre kész a párbeszédre.

Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna „egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat” Oroszországban.

Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán-orosz béketárgyalások kilátásairól. Egyben az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében, akit állítólag orosz csapatok ejtettek foglyul.

Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennettel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már pénteken pozitív fejleményekről beszélt a gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszéléseket újabban online formátumban tartják, amit az ukrán fél megerősített.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy Oroszország végérvényesen át akarja venni a teljes irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény felett, de Moszkva ezt később tagadta.

A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője levélben ismertette, hogy mintegy négyszáz orosz katona tartózkodik állandó jelleggel a létesítmény területén. A nemzetközi ügynökség beszámolt arról is, hogy az Energoatom szerint tovább folynak az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását célzó erőfeszítések, egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják áthidalni a biztonsági rendszerek működését. Az áramszünet szerdán kezdődött, és veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hírügynökség – lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő – egyik tudósítója szerint.

A támaszpont körülbelül 30, Lviv 50 kilométerre van a lengyel határtól. Lvivbe sokan menekültek a háború elől Ukrajna más részeiből, és sok külföldi ország Kijevből oda helyezte át nagykövetségét közvetlenül a háború kezdete előtt vagy után.
A Javoriv támaszpontra az Egyesült Államok 2015 óta rendszeresen küldött kiképzőket, és a területén a NATO több gyakorlatot tartott – írta az AP hírügynökség.

A Lvivtől 120 kilométerrel délkeletre fekvő Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv közölte, hogy a város repülőterét is légicsapás érte vasárnap hajnalban.

Volodimnir Zelenszkij ukrán elnök azt állította vasárnap hajnali videoüzenetében, hogy Oroszország újabb szakadár köztársaságokat – „álköztársaságokat” – akar létrehozni az országban. Óva intette e területek – köztük a déli Herszon – közigazgatási vezetését és lakosságát, hogy a már elszakadt Donyeck és Luhanszk sorsára jussanak.

„A megszállók zsarolják a helyi vezetőket, nyomást gyakorolnak a képviselő-testületi tagokra, megpróbálnak lefizetni embereket” – állította Zelenszkij.

A herszoni városi tanács elnökhelyettese szombaton azt mondta: az orosz megszállók “álnépszavazást” tartanának a városában.