Macron miután tárgyalt Putyinnal: A legrosszabb következik

A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki szerinte „teljesen eltökélt az invázió folytatásában”, miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot – közölte a francia elnöki hivatal.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfélórás telefonbeszélgetésben Vlagyimir Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és „súlyosbodni fog”, amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit.

„Macron elnök előrejelzése az, hogy a legrosszabb következik, mindarra tekintettel, amit Putyin elnök mondott neki” – jelezte az Élysée-palota.

A háború február 24-i kezdete óta harmadik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Ez utóbbi célja az volt, hogy tájékoztassa Emmanuel Macront „a helyzetről és a szándékairól egy őszinte beszélgetés formájában” – fogalmazott a francia elnöki hivatal.

Az ukránokkal szembeni vádakra a francia elnök „azt válaszolta neki, hogy (Putyin) súlyos tévedést követ el az ukrán rendszerrel szemben, amely nem náci”.

„Fabulálsz és ürügyeket keresel” – mondta Macron az Élysée-palota szerint Putyinnak. A francia elnök azt kérte orosz kollégájától, hogy „ne hazudjon többet”.

„A beszélgetés alkalmat teremtett a nézeteltérések tisztázására, és arra, hogy kimondjuk az igazságot Putyin elnöknek, de sajnos annak megállapítására is, hogy a végsőkig eltökélt a katonai hadművelet folytatásában” – vélte a francia elnöki hivatal.

„Az ukránok bátran küzdenek. Semmi nem végleges, de az erőviszony nagyon eltérő” – szögezte le az elnöki hivatal, kiemelve, hogy Emmanuel Macron pesszimista a telefonbeszélgetést követően.

„Szigorítani fogjuk a szankciókat Oroszország ellen” – erősítette meg a francia elnökség, amely szerint a büntetőintézkedések sora „nagyon erős eszköz, ahogy az látható a rubel összeomlásában is”.

Párizs „nagyon jelentősnek” ítélte meg azt is, hogy Kína tartózkodott az ENSZ-ben, amikor az Ukrajnával szembeni erő azonnali beszüntetését követelő határozatról szavaztak. Az Élysée-palota jelezte, hogy érdekli Kína javaslata a közvetítésre az ukrán-orosz konfliktusban, s ennek érdekében Párizs felvette a kapcsolatot a pekingi illetékesekkel.

Ukrajna védelmi vonalai állják az orosz támadást – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfrissebb videóüzenetében csütörtökön, hozzátéve, hogy Moszkva éjfél óta szüntelenül lövi országát.

„A szabadságunkon kívül nincs mit vesztenünk” – hangsúlyozta az elnök. Megjegyezte: naponta érkeznek fegyverszállítmányok az országba Ukrajna szövetségeseitől.

Zelenszkij emlékeztetett: két éve regisztrálták az első koronavírus-fertőzöttet Ukrajnában. „Egy hét telt el azóta, hogy megtámadott minket egy másik vírus” – tette hozzá az orosz invázióra utalva.

Elmondta: Oroszország taktikájának megváltoztatása és a lakott területek ágyúzása annak bizonyítéka, hogy Ukrajna sikeresen megtorpedózta Moszkva eredeti tervét, amely a gyors győzelemre alapozott.

Azt javasolta Moszkvának, hogy kezdje el tanulmányozni a „jóvátétel” szót, mert Kijev Oroszországgal fogja megfizettetni a megszállás okozta károkat.

Volodimir Zelenszkij hozzáfűzte: az ukránok megkapják a nyugdíjakat, és segélyt ajánlanak fel azoknak, akik a háború miatt maradnak ki a munkából. Az ukrán elnök szerint 16 ezer külföldi önkéntes csatlakozott Ukrajnához a háborúban.

Zelenszkij emlékeztetett: az ukránok túlélték a világháborúkat, a holodomort (a Sztálin által mesterségesen előidézett éhínséget), a szovjet terrort, a holokausztot, a csernobili balesetet és a Krím félsziget orosz annektálását, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok Moszkva általi támogatását.

„Nem mi vagyunk a legnagyobb ország. (…) Nincsenek atomfegyvereink, nem látjuk el olajjal és gázzal a nemzetközi piacokat” – mondta. „De itt a népünk és az országunk. Ezért harcolunk” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig a következőt üzente: „Menjen, mentse meg a saját orosz ajkú népét. Nem szerte a világon, hanem saját hazájában. Sokan vannak, mintegy 150 millióan”.

A Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogolystátus – figyelmeztetett csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Közölte, hogy a tárcához bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.

„A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet”  – mondta a szóvivő, aki azt tanácsolta, hogy „hétszer is gondolja meg”, aki Ukrajnába akar utazni, hogy ott az oroszok ellen harcoljon.

Megjegyezte, hogy a zsoldosok az orosz konvojok elleni támadásokat és diverziókat nyugatról szállított fegyverekkel hajtották végre Ukrajnában.

A tábornok szerint az amerikai Academi, Cubic és Dean Corporation zsoldosszervezet tagjai körében folyik toborzás. Rámutatott, hogy Nagy-Britannia, Dánia, Lettország, Lengyelország és Horvátország engedélyezte állampolgárainak, hogy rész vegyenek az ukrajnai harcokban.

Konasenkov azt mondta, hogy a már az országban tartózkodókon kívül 16 ezer külföldi zsoldos érkezhet vízummentesen Ukrajnába.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az ukrajnai invázió miatt bevezetett súlyos szankciók nyomán Oroszország már az idén több százmilliárd dollárt veszíthet és több hellyel lejjebb kerülhet a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.  

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában megállapítja, hogy a háború és különösen az arra válaszul bevezetett nyugati szankciók máris komoly gazdasági és pénzügyi válságot okoztak Oroszországban.

Neil Shearing, a Capital Economics főközgazdásza az általa összeállított elemzésben közölte: a cég számításai szerint az orosz hazai össztermék (GDP) a tavalyi év egészében megtermelt 1650 milliárd dollárról az idén 1400 milliárd dollárra csökken, és így az orosz gazdaság a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában a 2021 végén elfoglalt 11. helyről az idén a 14. helyre csúszhat vissza.A ház szerint ennek egyik azonnali velejárója lesz az orosz gazdaság súlyának jelentős csökkenése a világgazdaságon belül.