Az oroszok szerint már elfoglaltak egy Dunántúlhoz hasonló méretű területet

A Konasenkov által ismertetett hadijelentés szerint orosz ejtőernyősök elfoglalták a „nacionalisták” és a külföldi zsoldosok erődítményét Huta-Mezsihirszka (Guta-Mezsigorszkaja) település közelében, ahol egyebek között tíz Javelin rakétarendszert zsákmányoltak. Ezeket, mint mondta, a többi külföldi fegyverekkel együtt átadják a szakadár “népköztársaságok” csapatainak, amelyek folytatták előrenyomulásukat.

A beszámoló értelmében az orosz erők Kramatorszk közelében ukrán hangárokat semmisítettek meg, bennük négy Szu-25-ös harci repülővel, valamint egy Mi-24-es és öt Mi-8-as helikopterrel. Közölte, hogy az orosz légierő és légvédelmi erők a nap folyamán két ukrán repülőgépet, egy helikoptert és 13 drónt lőttek le, valamint 136 ukrán katonai létesítményt megtámadtak.

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 156 drónt, 1306 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 127 rakéta-sorozatvetőt, 471 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1054 speciális katonai járművet veszítettek.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija 24 hírcsatornán bejelentette, hogy a szakadár terület Moszkva segítségét kérte a hétfőihez hasonló rakétatámadások elhárításában. Egy Donyeck felett lelőtt, kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U rakéta darabjai hétfőn húsz ember halálát okozták és több mint harmincat megsebesítettek. A támadásért az orosz védelmi tárca az ukrán hadsereget tette felelőssé.

Baszurin szerint a szakadár erők által bekerített Mariupol lakói a súlyos harcok miatt továbbra sem tudnak szabadon távozni a humanitárius folyosón keresztül. Az evakuálás megvalósíthatatlansága miatt az ukrán felet hibáztatta.

A donyecki hatóságok közleménye szerint ukrán belövés miatt kedden 294 bányász rekedt a Szkocsinszij bányában. A helyszínre bányamentőket vezényeltek.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos Telegram-bejegyzésben közölte, hogy kész bármilyen formátumban együttműködni az Ukrajnában fogságba esett orosz katonák hazajuttatása érdekében. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ukrán hivatali partnere Ljudmila Deniszova elzárkózott a tárgyalásoktól.

Moszkalkova a fogságba esett orosz katonák rokonaira hivatkozva azt állította, hogy a foglyok ellen a zsarolás és megfélemlítés eszközét alkalmazzák, és arra kényszerítik őket, hogy oroszellenes gyűléseken vegyenek részt. Azt is mondta, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten fogva tartott ukrán katonákkal szembeni bánásmód megfelel az 1949-es genfi egyezménynek.
Korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész nem zárta ki egy fogolycsere lehetőségét.

A TASZSZ hivatalos forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a Moszkva által függetlennek elismert szakadár területekről “és Ukrajnából” csaknem 260 ezer menekült, köztük 56,5 ezer gyerek érkezett Oroszország területére. A tájékoztatás szerint 33 ezren nem a Donyec-medencei “népköztársaságokból” jöttek.

A menekültek elhelyezésébe 32 oroszországi régiókba vonták be, ahová vonattal szállítják el őket a határövezetből.

Az Interfax hírügynökség szerint vizsgálat indult az orosz Pervij Kanal orosz csatornánál, miután a hétfő esti híradó élő adásában egy nő a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felhívta a nézőket, hogy ne higgyenek a „propagandának és a hazugságoknak. Az adást a megszakították és a stúdiókép helyett felvételeket játszottak be.

Sajtóértesülések szerint a tiltakozó akciót Marina Ovszjannyikova, a Pervij Kanal Vremja című híradóműsorának szerkesztője hajtotta végre. Az adás megszakítása előtt az orosz és ukrán szülőktől származó Ovszjannyikova videoüzenetet rögzített, amelyben az Ukrajna elleni inváziót bűncselekménynek, Oroszországot agresszornak, Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősnek minősítette.

Sürgette a testvérgyilkos háború azonnali leállítását és tiltakozó megmozdulásokra hívott fel. Emellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tévécsatornánál dolgozva sokáig terjesztette a Kreml propagandáját.

Az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a szerkesztőnőt a rendőrség őrizetbe vette.

Moszkvában egyébként hétfőn a háború kezdete óta első ízben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) valakit hazaárulás címén. A férfit, a TASZSZ jelentése szerint J. N. Abramovot húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy részleteit titkosították.

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev - közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon.

A tanácsadó egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható. Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.

Egy orosz tábornok eleséséről mindazonáltal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.

A február 24-én kezdődött orosz támadásokban szintén fontos célpontnak számító Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat. A Telegramon Szinehubov azt írta, hogy az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni.

Az ukrán vezérkar szerdára virradóra arról adott hírt, hogy az Ukrajnába behatolt orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett vagy teljesen megsemmisült. Független forrásból erre vonatkozóan sem érkezett megerősítés.

Denisz Smihal miniszterelnök egy friss nyilatkozatában kijelentette, hogy a február 24-én kezdődött háború már eddig több száz milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnában. A gazdasági minisztérium számításai szerint csak az infrastruktúrában 119 milliárd dollárnyi kár keletkezett.

Washingtonban pedig kedden a Fehér Ház egy tisztségviselője arról tájékoztatott újságírókat, hogy Joe Biden elnök jelentős, 800 millió dolláros újabb amerikai támogatás bejelentésére készül Ukrajna számára.

Zelenszkij szerdán videokapcsolaton keresztül felszólal az amerikai kongresszusban, és Biden a tervek szerint akkor jelenti be hivatalosan a segítséget, amely a biztonság megerősítését szolgálja.

Ukrajna EU-tagjelölti státusa és békefenntartók odaküldése mellett foglaltak állást a lengyel kormány képviselői Kijevben

Az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd éjjel Kijevben, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes pedig nemzetközi békefenntartó misszió küldésére tett javaslatot.

A lengyel kormány két vezető képviselője Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt, vonaton érkezett az ukrán fővárosba, első külföldi vezetőként február 24. óta, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A magas rangú látogatók már este találkoztak Volodimir Zelenszkijjel és Denisz Smihallal.

A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.

Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, "akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben". Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen - tette hozzá.

Zelenszkij a közép-európai vezetőket fogadva beszámolt arról, hogy az orosz erők Kijevet és az ország nyugati részét is egyre hevesebben támadják. Smihal miniszterelnök méltatta Morawieckiék bátorságát, hogy a háborús körülmények között is vállalták a kockázatos látogatást.

Az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint Kijevben kedden négy ember halt meg orosz légicsapások, illetve tüzérségi tűz következtében. A fővárosban kijárási tilalom van érvényben.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője kedd este közölte, hogy a nap folyamán 29 ezer embert menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Ebből nagyjából 20 ezren a régóta támadott kikötővárost, Mariupolt tudták elhagyni.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága este azt jelentette be, hogy az Ukrajnából külföldre menekültek száma már meghaladta a 3 milliót.

Szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ül a konfliktus megoldásán dolgozó orosz és az ukrán delegáció.

Az ukrán illetékes korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy miközben továbbra is alapvető nézeteltérések jellemzik a két felet, mutatkozik némi tér a kompromisszumra is. Ez utóbbit erősítette meg szerda hajnali nyilatkozatában Zelenszkij is, aki az Interfax hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy a két fél álláspontja "realisztikusabb" lett.

Háborús bűnösnek tartja Putyint az amerikai szenátus

Háborús bűnök elkövetéséért tartja felelősnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt az amerikai szenátus helyi idő szerint kedden elfogadott határozata szerint.

Az általában mélyen megosztott kongresszusi testület egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely mások mellett a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot kéri arra, hogy folytasson vizsgálatot az Ukrajnában február 24. óta zajló orosz támadások során elkövetett "erőszak, háborús bűnök és emberiesség elleni bűnök" ügyében.

A tervezetet Lindsey Graham republikánus szenátor nyújtotta be. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője már a szavazás előtt kijelentette, hogy a szenátus valamennyi tagja úgy gondolja: Putyin nem menekülhet meg az elől, hogy felelősségre vonják az ukrán nép ellen elkövetett orosz atrocitásokért.

Az amerikai kongresszus szerint a nemzetközi vizsgálatoknak Putyin mellett az elnök részvételével működő orosz biztonsági tanács tagjaira és a katonai vezetőkre is ki kell terjedniük.

Múlt héten Kamala Harris amerikai alelnök is csatlakozott azokhoz a felhívásokhoz, hogy a hágai bíróság folytasson vizsgálatokat az orosz haderő ukrajnai tevékenysége során civilek ellen elkövetett atrocitások ügyében. Harris kiemelte a mariupoli szülőotthon elleni bombatámadást.

Oroszország eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan határozattervezetet köröztet, amely a "sérülékeny helyzetben lévő" ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana. Moszkva ebben ugyanakkor meg sem említi saját felelősségét az általa megtámadott országban zajló háborúért.

Franciaország és Mexikó is szeretne elfogadtatni a világszervezetben egy határozati javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, és rámutat a humanitárius helyzet súlyosságára. Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet a sajtónak nyilatkozva utalt arra, hogy tervezetük a Biztonsági Tanácsban valószínűleg orosz vétóba ütközne, ezért azon dolgoznak, hogy az ENSZ közgyűlése fogadja el.