Az oroszok átcsoportosítják erőiket Ukrajnában

Műholdfelvételek alapján szétszóródott a Kijev környékén veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj - számolt be a szatellit képek készítésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég pénteken.

A felvételek szerint az oroszok átcsoportosítják erőiket. Páncélos egységeket láttak az ukrán fővárostól északra található Antonov repülőtérhez közeli településeken. A Maxar szerint több jármű bevonult az erdőbe, és a közelben található ágyúk tüzelésre készen állnak.

A katonai járműveket a múlt héten vonták össze Kijev közelében, de úgy tűnt, hogy az elmúlt időszakban nem haladt a konvoj. Médiaértesülések szerint az előrenyomulás élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt rekedt meg. Amerikai tisztségviselők elmondták, hogy az ukrán csapatok rakétákkal támadták a konvojt.

Három légicsapás sújtotta Dnyiprót

Eközben péntek reggel három légicsapás sújtotta Dnyiprót, amely legalább egy ember életét oltotta ki - közölte az ukrán mentőszolgálat. A támadások egy óvodát, egy lakóépületet és egy kétszintes cipőgyárat találtak el. A cipőgyár kigyulladt - tette hozzá a mentőszolgálat.

Dnyeper folyó partján fekvő, egymillió lakosú középkelet-ukrajnai város stratégiai fontosságú az oroszok számára - írta korábbi Facebook-bejegyzésében Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Dnyipro amellett, hogy Ukrajna üzleti és ipari központja, az utóbbi években az ukrán nacionalizmus egyik jelképévé vált.

A város fontos szerepet tölthet be abban, hogy sikerüljön egyesíteni a különféle irányból érkező orosz csapatokat és a szakadárokat. Az egyesített erők aztán megindulhatnának észak felé, hogy bezárják az ostromgyűrűt Kijev körül.

Zelenszkij ismét a humanitárius tűzszünet megsértésével vádolta Moszkvát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek reggel Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetében tagadta, hogy vegyi és egyéb tömegpusztító fegyverek lennének Ukrajnában. Szerinte az oroszok csak ürügyként találták ki ezeket, hogy igazolják a megszállást.

Az ukrán elnök megjegyezte: nagyon aggasztja, hogy Moszkva biológiai fegyverkezéssel és vegyifegyver-támadás előkészítésével vádolta meg országát.

„Ha tudni akarod, mit terveznek az oroszok, figyeld meg, mivel vádolnak meg másokat” - mondta Zelenszkij. Hozzátette: számtalan példát láttak már erre Ukrajnában és a világ más részein.

Zelenszkij korábbi, csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében ismét azzal vádolta az országát támadó orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovahánál. Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer lakost ki tudtak menekíteni.

Az államfő azt mondta, hogy Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket. Közlése szerint az ukrán vezetés élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt küldött az ostromlott városba, de harckocsikkal rájuk támadtak.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.

Zelenszkij elmondta, hogy más városokból csak csütörtökön 40 ezren el tudtak menekülni az e célból biztosított humanitárius folyosókon. Két nap alatt a kimenekítettek száma megközelítette a 100 ezret - emelte ki.

Az ukrán parlament arról adott hírt hivatalos Twitter-oldalán, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivban tüzérségi tűz alá vettek egy kutatóintézetet, ahol egy kísérleti atomreaktor is található. A közelben egy ifjúsági szálláson a támadás miatt tűz keletkezett - tették hozzá.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték, de a sugárzás szintjének megnövekedését nem tapasztalták.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy immár minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel, ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. Előzőleg a létesítmény területén megszűnt az áramellátás, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízellel működő áramfejlesztők segítségével próbálják biztosítani.

Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a Moszkva szerint az Egyesült Államok által Ukrajnában működtetett biológiai laboratóriumok ügyében.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ügyvivő ENSZ-nagykövete azzal indokolta a kérést, hogy a témában illetékes nemzetközi fórumon „meg kell vitatni az Egyesült Államok ukrán területen végzett katonai-biológiai tevékenységét”. Washington és Kijev tagadja, hogy ilyen létesítményeket működtetnének titokban.

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadár területek egyik tisztségviselője, a luhanszki Rogyon Mirosnyik csütörtök este arról számolt be, hogy a luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” területén az elmúlt három hétben 34 polgári személy halt meg és közel 180-an megsebesültek harci cselekményekben. Mirosnyik ezért az ukrán hadsereget tette felelőssé, amely szerinte kiterjesztette harci műveleteit a térségben.

A TASZSZ orosz hírügynökség névtelen forrásra hivatkozva azt írta: eddig mintegy 222 ezer embert evakuáltak Oroszországba Ukrajnából és a szakadár köztársaságokból.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva azt írta: az orosz támogatást élvező szakadárok elfoglalták Volnovakta városát, amely az erősen ostromlott Mariupol északi kapuja.

Elítélte az orosz katonai beavatkozást a magyar Országgyűlés

Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön.

A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

A politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítéli a dokumentum azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe, illetve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték.

A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.

Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép - áll a szövegben.

Az Országgyűlés Sajtóirodájának csütörtök délutáni közlése szerint a nyilatkozatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megküldte az európai uniós és NATO-tagországok külügyi bizottságai elnökeinek, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek is.

A dokumentumot előterjesztő külügyi bizottság képviseletében Németh Zsolt a nyilatkozat vitáján kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Magyarország egy világos és nyugodt hangvételű, konszenzusos állásponttal rendelkezzen a háború és a béke kérdésében.

A háború új helyzetet teremtett, ezért a korábbi évek konfliktusait félreteszi a magyar fél Ukrajnával szemben - jelezte. Hozzátette: a politikai nyilatkozat része az is, hogy Magyarország az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett van.

Kijelentette: Magyarország egyértelműen elítéli az orosz katonai agressziót. A magyar álláspont négy szóval írható le: béke, biztonság, egység, szolidaritás - mondta. Németh Zsolt alapvető fontosságúnak nevezte a magyar emberek biztonságát a határon innen és túl, és arról is beszélt: meg kell akadályozni a háború továbbterjedését. Ez a NATO álláspontja is - tette hozzá. Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért nem küld katonákat, nem szállít a magyar-ukrán határon keresztül élet kioltására alkalmas fegyverzetet - fogalmazott.

Közölte, az energiabiztonság miatt a szankciók kiterjesztését az energetika terére Magyarország több más uniós tagállamhoz hasonlóan nem támogatja. A külügyi bizottság elnöke egységes, határozott és felelős közös hangot szorgalmazott, valamint a szolidaritásra is felhívta a figyelmet.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: a földrajzi közelség miatt a háború Magyarország számára közvetlen biztonsági kockázatot is jelent, ezért ki kell maradni ebből a konfliktusból.

Felelőtlennek nevezte azokat a megnyilvánulásokat, amelyek Ukrajna részére fegyverek szállítását, valamint magyar katonák háborúba küldését szorgalmazzák. Az ilyen nyilatkozatokat csak úgy lehet értelmezni, hogy "ellenzéki politikai erők háborúba akarják vinni hazánkat" - mondta, jelezve azt is, hogy a kormány elutasít minden ilyen kezdeményezést.

Dunai Mónika (Fidesz) tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy a törvényalkotási bizottság támogatta a nyilatkozatról szóló javaslatot. Bár kormány már számtalanszor világosan kifejtette véleményét az orosz-ukrán háborúról, fontos, hogy a népképviselet legmagasabb szintjén, az Országgyűlésben is megtegyék ezt elítélve az orosz agressziót, illetve kiállva Ukrajna szuverenitása és területi épségének sérthetetlensége mellett - mondta.

Fidesz: Igen a nyilatkozatra

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka közölte, frakciója támogatja a politikai nyilatkozat elfogadását.

Kijelentette: a Fidesz elítéli a katonai konfliktust, kiáll Ukrajna területi épsége mellett. A háború nem lehet a megoldása semmilyen konfliktusnak - hangsúlyozta, ismét szorgalmazva a harci cselekmények leállítását és a béke megteremtését.

Kiemelte, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését. Alapvető cél a magyar emberek biztonsága, Magyarországnak ki kell maradnia ebből a háborúból. Ezért nem küldünk katonákat és nem szállítunk fegyvereket sem kétoldalú megállapodás keretei között - fejtette ki.

Fontosnak nevezte, hogy mindenki kellő felelősséggel nyilatkozzon. A kampány témái közül ki kell maradnia a kárpátaljai magyarságnak és a háborúnak, ugyanakkor minden kárpátaljai magyar érezheti, Magyarország ott áll mögötte - mondta.

Kitért arra is, hogy Magyarország támogatja Ukrajna uniós kapcsolatainak megerősítését, és szorgalmazza a csatlakozási folyamat hivatalos megkezdését. Hozzátette, a baloldal megtöri az egységet. Amit a háború kitörése óta a baloldal és miniszterelnök-jelöltjük művel, arra nincsenek szavak - fogalmazott a Fidesz szónoka.