A háború az új Covid?

Ezt nyilatkozta Kiszelly Zoltán politikai elemző a Magyar Hírlapnak, aki leszögezte, hogy aki a baloldalra szavaz, az a háborúra szavaz, aki a kormányra, az a békére.

Miután választási kampány van, és a háború egy szomszéd országban zajlik, ezért a háborúhoz való viszony nagyon meghatározza a választás kimenetelét – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, aki szerint arról is döntünk, hogy miként viszonyuljunk ehhez a fegyveres konfliktushoz. „Az ellenzék megint nem a magyar érdeket nézi, hanem a nyugati álláspontot követi, bár még a Nyugat sem lövi lábon magát az energiakorlátozással.

Az amerikaiak orosz nyersolajat, a németek az Északi Áramlat–1-en keresztül gázt vásárolnak, de a SWIFT-ből sem zárták ki teljesen Oroszországot, csupán hét orosz bankra vonatkozik a korlátozás” – emlékeztetett a politológus, aki hozzátette: az energia és a többi nélkülözhetetlen nyersanyag, a mikrochipgyártáshoz szükséges ritka földfémek, az alumínium elszámolása továbbra is lehetséges.

„Nyilván azért döntöttek így, hogy legyen lehetőség a további szankciókra, és nem akarják saját magukat is ellehetetleníteni. Ezzel szemben a magyar ellenzék olyan követeléseket fogalmaz meg, amelyeket még a NATO sem. Amíg a baloldal katonákat is küldene, addig a NATO-főtitkár világossá tette, hogy a szervezet nem sodródik bele a háborúba, nem küld katonákat, és nem akar légtérzárlatot sem – állapította meg Kiszelly Zoltán, majd a baloldali túlzásokra utalt, hiszen a gázcsapok elzárásának emlegetésekor a Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio olyat követelt, amit még a németek sem tesznek meg, akik csak felfüggesztették az Északi Áramlat–2 engedélyeztetését, hogy később újraindíthassák a folyamatot.

„Az ellenzéknek olyan extrém követelései vannak, amelyekkel csak többletköltségeket okoznának a magyaroknak anélkül, hogy ebből bármilyen előnyünk származna, és tovább mennek, mint a szövetségeseink. Ebből látszik, hogy ugyanazt csinálják, mint 2010 előtt, amikor a külföldi piacok érdekeit nézték, hogy minél jobban kiszolgálják az ő érdekeiket, és ezzel nagyon sok pénz ment ki az országból. Ez történt a privatizáció és a külföldi hitelek felvételekor is” – mondta az elemző.

A politológus azt is hangsúlyozta, hogy a szimpátiánk nyilván az ukránoké, de vannak realitások, amelyeket szem előtt kell tartani. Mindez jól látszik az ázsiai országok magatartásán is, Kína és India voltaképpen Oroszország mögött áll, ám a többi is óvatosan fogad el szankciókat.

„A magyar ellenzék lényegében a háborús uszítók, a héják álláspontját képviseli, akik olajat öntenének a tűzre, és nem a nyugati józan hangokat követi. Nem véletlenül vont Putyin egy nukleáris védőernyőt a hadműveleti területek fölé, mert innentől kezdve, ha a NATO beavatkozna, akkor az már egy harmadik világháború lenne. Ez jól mutatja, hogy aki a baloldalra szavaz, az a háborúra szavaz, aki a kormányra, az a békére. Ez ilyen egyszerű, mert az ellenzék ezekkel az elképzelésekkel háborúba sodorna bennünket” – szögezte le Kiszelly Zoltán.

A zuglói parkolási botrány és a fővárosi BKV-közbeszerzés kapcsán kirobbant botrány ügyében Kiszelly leszögezte: amivel a baloldaliak másokat vádolnak, azt mindig ők követik el. A jobboldalt vádolják korrupcióval, de valójában róluk bizonyosodik be. Nekik éppen azt kellett volna megmutatniuk, hogy leszámoltak a 2010 előtti világgal, mert a Fidesz éppen azért kapott kétharmadot tizenkét éve, hogy egy új világot építsen. Ehhez képest a baloldali önkormányzatokban a 2010 előtt világ jön vissza, ugyanazok a mutyik, ugyanazok az emberek, akik már leszerepeltek – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Minden, amit a zuglói parkolási botrányról tudni lehet

Több botrány is kísérte Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármester eddigi pályafutását, amelyek közül azonban a most kirobbant parkolási korrupciós ügy a legsúlyosabb. A politikus neve korábban érintettként szóba került a K&H botrányban, valamint a 4-es metró beruházásával összefüggő gigakorrupciós botrányban is meghallgatták a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

Horváth Csaba az 1990-es évek végén kezdte politikai pályafutását, az akkor még ereje teljében lévő Magyar Szocialista Párt egyik fiatal reménységeként. A szociálpolitikusi-szociológiai főiskolai, valamint humán szervezői egyetemi diplomával rendelkező Horváth még civilként a saját ügynökségével reklámozta Katona Bélát, az MSZP akkori budapesti főpolgármester-jelöltjét. Egy évvel később 1999-ben lett tagja az MSZP-nek, 2004-ben a párt budapesti szervezetének alelnökévé, majd 2010-ben elnökévé választották. Jelenleg Zugló polgármestere és a Fővárosi Közgyűlés tagja.

Meglepő kitérők és több botrány is kísérte Horváth Csaba politikai pályafutását, ennek ellenére a mai napig stabilnak tűnt a helyzete baloldalon, a szocialisták kötelékében. Az első nagy dobása a 2002-es önkormányzati választáson volt, amikor elnyerte a polgármesteri tisztséget a II. kerületben, miután parlamenti mandátumot is szerzett az országgyűlési választásokon. 

A botrányok már ebben az időben sem kerülték el, mindjárt a 2000-es évek talán legsúlyosabb visszaélés-sorozatában a K&H botrányban került szóba az érintettsége.

Konkrétan felvetődött a gyanú, hogy a polgármesteri hatáskörét túllépve döntött a II. kerület egyik zűrös pénzügyi befektetéséről. Horváth Csaba szoros együttműködésben volt Kulcsár Attilával és a K&H-botrányban érintett Britton Zrt.-vel, ráadásul – a korabeli hírek szerint – önhatalmúlag döntött a kerület 700 milliós befektetésének a K&H-nál történő elhelyezéséről. A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, és annak a gyanúja is komolyan felmerült, hogy a brókerbotrányba belebukott Kulcsár és cégcsoportja finanszírozhatta Horváth győztes kampányát 2002-ben.

A botrány nem akasztotta meg az MSZP politikusának karrierjét; bár 2006-ban alulmaradt fideszes riválisával, Láng Zsolttal szemben, így a polgármesteri posztot elbukta, de már 2004-ben a Fővárosi Közgyűlés tagja lett, ahol egészen 2019-ig különböző pozíciókat töltött be. Sőt, 2006-tól 2009-ig Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt, az oktatás, a kultúra, valamint az egészségügy tartozott a felügyelete alá. Ebben az időszakban is súlyos botrányok árnyékolták be a Városházát, ekkor volt főpolgármester-helyettes Horváth mellett a szintén szocialista Hagyó Miklós. 

A Demszky–Hagyó páros botrányainak szele Horváth Csabát is elérte, az uniós szinten is górcső alá vett, a rendszerváltás utáni legnagyobb korrupciós ügyként emlegetett 4-es metró beruházást vizsgáló parlamenti bizottság is beidézte őt meghallgatásra.