18 napja tartanak az orosz-ukrán harcok

Harmincöt halálos és 134 sebesült áldozata van a nyugat-ulrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi orosz légitámadásnak - közölték az ukrán hatóságok.

Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Peszkov Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót.

„Többször elmondtuk, hogy senki sem zárta ki a Vlagyimir Putyin és a Zelenszkij elnök közötti találkozó lehetőségét. De meg kell értenünk, hogy mi legyen ennek a találkozónak az eredménye, és hogy mit fognak megvitatni rajta” - mondta a szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az orosz fél valóban kifejezte-e készségét egy feltételekhez nem kötött találkozóra.

„Ennek érdekében dolgoznak küldöttségek, amelyek közül a miénket (Vlagyimir) Megyinszkij (elnöki tanácsadó) vezeti. Még korai lenne az eredményekről beszélni” - tette hozzá.

Leonyid Szluckij, az Ukrajnával tárgyaló orosz delegáció tagja, az alsóház külügyi bizottságának alelnöke az RT televíziónak azt mondta, hogy a Moszkva és Kijev közötti tárgyalási folyamatban előrelépés történt, amely a személyes várakozása szerint „az elkövetkező napokban a két delegáció egységes álláspontjává, aláírandó dokumentumokká változhat”.

Szluckij szerint a dokumentumok aláírása nagyon fontos lenne a feszültség csökkentése érdekében és emberéleteket mentene meg.

Az orosz-ukrán tárgyalásoknak eddig három fordulóját tartották meg Fehéroroszországban és online továbbra is kapcsolatban állnak egymással. Ezek egyik fél számára sem hozták meg azt általa várt eredményt, ugyanakkor egyik oldal sem zárkózott el a folytatás elől. Mindkét fél pozitív fejleményekről szólt a bekerített ukrán városokból kivezető humanitárius folyosók kérdésében.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt, hogy keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt. Korábban Zelenszkij Jeruzsálemet említette ebben a lehetséges minőségben.

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az offenzíva kezdete óta

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az orosz offenzíva kezdete óta - közölte vasárnap a dél-ukrajnai kikötőváros polgármesteri hivatala.

„A megszállók cinikusan és szándékosan lakóépületeket, sűrűn lakott övezeteket támadnak, gyermekkórházakat és városi infrastruktúrákat rombolnak le. (...) A mai napig (vasárnapig) 2187 mariupoli lakos halt meg az orosz támadásokban” - közölte Telegram-csatornáján a polgármesteri hivatal.

A hivatal közleménye szerint a 400 ezer lakosú város utolsó élelmiszer- és víztartalékait éli fel, nincs áram-, és vízszolgáltatás és fűtés, szinte teljesen leállt a mobilszolgáltatás.

Borrell: Az EU elítéli a polgármesterek elrablását

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy az orosz csapatok elrabolták Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterét, amely újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap.

Josep Borrell a Twitteren közzétett üzenetében aláhúzta: a polgármesterek elrablása kísérlet arra, hogy Oroszország illegitim alternatív kormányzati struktúrákat hozzon létre egy szuverén ország területén.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében szintén elítélte a két polgármester elrablását, valamint a „civilek válogatás nélküli orosz ágyúzását” Ukrajnában.

„Az emberrablások és az ukrán helyi hatóságokra nehezedő mindenfajta nyomásgyakorlás a nemzetközi jog újabb nyilvánvaló megsértésének számít” - fogalmazott.

Oroszország Ukrajna elleni katonai és politikai agresszióját be kell szüntetni - tette hozzá Michel.

Zelenszkij: Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon

Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon, és elindult egy humanitárius konvoj az ostromlott dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol felé is, ahol 400 ezer lakos rekedt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap egy videófelvételen.

„Mindent megteszünk, hogy szembeszálljunk a megszállókkal, akik még azt is megakadályozzák, hogy ortodox papok kísérjék el az élelmiszer-, víz- és gyógyszerszállítmányt. Ukrajna 100 tonnányi közszükségleti cikket küld az állampolgárainak” - mondta az államfő.

Az orosz csapatok vasárnap megpróbálták keleti irányból elvágni a fővárost - közölte az ukrán vezérkari főnökség. A közlés szerint az orosz egységek átlépték a Brovari és Boriszpil (ez utóbbi településen található Kijev nemzetközi repülőtere) elővárosok felé vezető E95 útvonalat, közben a várostól észak-nyugatra és északkeletre szintén előrenyomulásra készülnek az orosz erők.

A kijevi vezérkari főnökség szerint az orosz hadsereg tartalékosokat is küld Ukrajnába. Azok az erők, amelyek korábban az Azerbajdzsánba ékelődött, örmények lakta Hegyi-Karabahban teljesítettek békefenntartói szolgálatot, most Ukrajna felé tartanak - közölték.

Kijevi illetékesek szerint állítólag szíriai és szerbiai zsoldosok is harcolnak az orosz fél oldalán.

Ezrek tüntettek vasárnap a dél-ukrajnai Herszonban „az orosz megszállás” ellen helyi médiajelentések szerint. A tömeg ukrán zászlók alatt gyűlt össze a városközpontban az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon közzétett fotók szerint. A tüntetők az orosz csapatok kivonását követelték a „Menjetek haza!”, „Herszon ukrán” jelszavakat skandálva.

A tüntetésről készült felvételeken katonákat és páncélozott járműveket lehetett látni, de nem avatkoztak be. Az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím-félsziget közelében fekvő Herszon az első nagyváros, amelyet a február 24-én kezdődött háborúban az oroszok elfoglaltak.

Egy amerikai újságíró meghalt, egy másik pedig megsebesült vasárnap a Kijevtől mintegy 20 kilométerre fekvő Irpinyben dúló harcokban. A két férfit déltájban érte találat, amikor autóval közlekedtek egy ukrán polgári személy társaságában, aki szintén megsebesült - közölte Danyilo Sapovalov, az áldozatokat ellátó orvos.

Az ukrán hatóságok az orosz erőket vádolták meg azzal, hogy az újságírókra lőttek, de a lövések eredetét egyelőre nem lehetett megállapítani - írta az AFP francia hírügynökség.

Az AFP egyik újságírója látta a halott újságírót, akinél ott voltak a személyazonossági iratai, közöttük a The New York Times című lap akkreditációs igazolványa.

Cliff Levy, az amerikai napilap főszerkesztő-helyettese Twitter-oldalán részvétét fejezte ki az újságíró halála miatt, és közölte, hogy az 50 éves Brend Renaud fotóriporter és rendező korábban (legutóbb 2015-ben) dolgozott a lapnak, de nem tudósította az újságot Ukrajnából.

Brend Renaud és a fivére, Craig korábban az iraki és afganisztáni háborúról, a haiti földrengésről, a mexikói drogkartellek által elkövetett erőszakról tudósított - írta vasárnap internetes kiadásában a The New York Times.

Brend Renaud a február 24. óta tartó háború első külföldi újságíró áldozata.

A háború leállítását követeli a pápa

Az ukrajnai „mészárlás” és az „elfogadhatatlan fegyveres támadás” leállítását követelte vasárnap a pápa.

Az Úrangyala-imádság után mondott beszédében Ferenc pápa elítélte a „gyermekek és civilek legyilkolása jelentette barbárságot”.

„Fivéreim és nővéreim. Most imádkoztunk Szűz Máriához. Ezen a héten a város, amely a nevét viseli, az Ukrajnát elpusztító kegyetlen háború vértanúja lett” - mondta a pápa a Szent Péter téren az áldását váró ezrek előtt Mariupol azovi-tengeri városra utalva.

A pápai palota ablakából szólva az egyházfő kijelentette: „A gyermekek, ártatlanok és védtelen civilek barbár legyilkolásának nincs semmilyen stratégiai értelme. Az elfogadhatatlan fegyveres agressziót egyszerűen le kell állítani, mielőtt temetővé változtatja a városokat”.

A pápa az elmúlt napokban számos alkalommal szólt a konfliktusról, és szólított fel a harcok beszüntetésére.

„Fájdalommal a szívemben csatlakozom a hétköznapi emberekhez, akik a háború végéért könyörögnek. Az Isten nevében, hallgassátok meg a szenvedők kiáltását, kérlek benneteket: állítsátok le a harcot és a bombázást, hogy a humanitárius folyosók hatékonyak és biztonságosak legyenek” - kérte vasárnap a pápa.

„Állítsátok le ezt a tömeggyilkosságot” - tette hozzá.

A pápa számos alkalommal fejezte ki aggodalmát az ukrajnai háború miatt. Személyesen is ellátogatott az Apostoli Szentszékhez akkreditált orosz nagykövethez egy nappal az orosz invázió kezdete, február 24. után, és két bíborosát - a lengyel származású Konrad Krajewskit és a Michael Czernyt - Ukrajnába küldte segítséget nyújtani a lakosságnak.

A Vatikán felajánlotta közvetítését is a béke érdekében.

Légibomba maradványaira bukkantak a Zágrábban lezuhant drónon

A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban - közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap.

A tárcavezető kiemelte: robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a csütörtök este lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki. Banozic szerint nem felderítő repülőgépről van szó.

„Az elemzés után meg tudjuk mondani, mi volt a küldetése. A bombát repülőgépeken használják” - mondta a miniszter.

Hozzátette: a repülőszerkezet szovjet gyártmányú, de még mindig kérdéses, orosz vagy ukrán oldalról érkezett-e.

Jelezte: a becsapódás helyszíne jelenleg biztonságos, a roncsokat eltakarították.

Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a bomba felrobbant, de még nem tudják mikor, a becsapódás előtt vagy utána.

Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. „Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-tagállamokkal és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón” - húzta alá Banozic.

A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. A területet még az éjjel lezárták. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.

Foszforbombát is bevetettek az orosz megszállók

Ukrán tisztségviselők azt állították vasárnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint, ezenkívül a Szvjatohirszk kolostor elleni éjszakai légicsapásban körülbelül 30 ember megsebesült.

Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette , hogy egyelőre nincs bizonyítékuk. Viszont ha beigazolódik a gyanú, akkor az háborús bűncselekménynek számít - tette hozzá.

Popaszna, amelynek területén a rendőrfőnök szerint becsapódtak ezek a bombák, mintegy száz kilométerre van Luhanszktól nyugatra. Bilocsickij emlékeztetett arra, hogy foszforbombák leírhatatlan szenvedést okoznak a tőle megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő.

A hírügynökségek hozzátették, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál jelentette, hogy szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.

Vasárnap napközben az ukrán főügyész közölte, hogy a kolostorban csaknem ezer menekült volt, és közülük mintegy 30 megsebesült.

A donyecki ukrán katonai parancsnok pedig arról számolt be, hogy egy menekülőket Lvivbe szállító vonatot szintén légicsapás ért az éjszaka. Pavlo Kirilenko szerint egy ember meghalt, egy megsebesült ebben a támadásban.

Csernyihivben egy társasházat ért találat, a mentők szerint egy ember meghalt, egy pedig megsebesült.

Tömegsírba temettek 67 embert egy kijevi elővárosban

Az orosz csapatokkal vívott heves harcok után tömegsírba temettek 67 embert a Kijev melletti Bucsa városban.

Az Unian ukrán hírügynökség által erről vasárnap közzétett videón látható, amint holttestekkel teli fekete műanyagzsákokat pakolnak le egy teherautóról és helyezik el őket egy nagy gödörbe. A videón a háttérben egy templom látható.

A halottak egy részét nem sikerült azonosítani - idéznek ukrán hírportálok egy orvost. A Kijevtől északnyugatra fekvő városban lakóházakat romboltak le becsapódó lövedékek.