Az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról

Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.

Korábban beszámoltunk róla, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő rendeletet írt alá, amelyben kötelezettséget vállal Oroszország és a két szakadár régió közötti együttműködésre, ennek keretében pedig orosz katonákat küld a Donyec-medencébe, írta hétfőn későn este a Russia Today.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most „nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt az ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról, valamint Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre”. Ezért csoportosítanak át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe - tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emellett kedden bejelentette, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak. „Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen” - fogalmazott Zelenszkij.

Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán elnök értékelve azt, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár „népköztársaságot”, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”.

Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen. „Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről” - hangoztatta.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden a Facebookon közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szavai után az egész világ megtudta azt, amit az ukránok már nyolc éve tudnak. Szerinte Ukrajnára súlyos megpróbáltatások várnak, és komoly veszteségek is lesznek. Hangsúlyozta egyúttal, hogy biztos a győzelemben. „A saját földünkön vagyunk, és az igazság velünk van. Az ukrán hadsereget a népünk támogatja. Az emberek hite pedig annak a jele, hogy mindent jól csinálunk” - hangoztatta.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány kedden közzétett felméréséből az derült ki, hogy Ukrajna lakosságának csaknem fele, 48 százaléka kész harcolni vagy segíteni az ukrán fegyveres erőknek, valamint az orosz ajkú ukránok 44 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi feszültségért elsősorban Oroszország a felelős.

A védelmi miniszter megjegyezte, hogy az ukrán hadseregnek köszönhetően Európa ráébredt arra, mi a valódi ára az őszinte válaszok elkerülésének. Kijelentette, hogy a Kreml újabb lépést tett a Szovjetunió felélesztése felé. Közölte, hogy Ukrajna katonai és politikai vezetésének minden erőfeszítése a védelem megerősítésére irányul. Hozzátette, hogy érzelmektől túlfűtve többen kaotikus döntések felé taszíthatják Ukrajnát, Kijevnek viszont nem szabad engednie, meg kell őriznie a „hidegvérét”.

Közben Dmitrij Horosilov, az önkényesen kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” „parlamentjének” alelnöke kedden az orosz sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy a „népköztársaság” egész Luhanszk megyét saját területének tekinti, és felszólította Ukrajnát, hogy vonja ki onnan csapatait.

Az Európai Tanács és az Európai Unió elnöke közölte, hogy az EU tagállamainak külügyminiszterei kedd délután tervezett informális találkozójukon terjesztik elő a szankciók első csomagját az orosz lépésekre válaszul.

Von der Leyen: Az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról

Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.

Ursula von der Leyen a kora esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország idézte elő a válságot, egyedül Moszkva felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért.

Kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója, a két szakadár tartomány függetlenségének elismerése, valamint az, hogy Moszkva orosz katonákat küld a társégbe, törvénytelen és elfogadhatatlan. Oroszország nem tartja tiszteletben kötelezettségeit, és megsérti a nemzetközi jog alapvető elveit - húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy az új uniós szankciós csomag egyértelmű válasz a nemzetközi jog orosz megsértésére.

A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és olyan bankokat céloznak, amelyek finanszírozzák az orosz katonai apparátust, és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához.

„Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz” - közölte az uniós bizottság elnöke.

Ha Oroszország tovább fokozza a maga előidézte válságot, az Európai Unió készen áll további lépések megtételére. Az EU egységes és gyorsan cselekszik, illetve továbbra is egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét - fogalmazott Von der Leyen.

„A lehető legnehezebbé tesszük a Kreml számára agresszív politikájának folytatását” - tette hozzá.

Azzal összefüggésben, hogy az orosz intézkedésekre válaszul a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, Von der Leyen azt mondta: a gázvezetéket egész Európa energiaellátásának biztonsága fényében kell értékelni. Szavai szerint a válság megmutatta, hogy Európa még mindig túlságosan függ az orosz gáztól. Véleménye szerint az Uniónak diverzifikálnia kell a beszállítókat, és jelentős mértékben be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba. Ez - szavai szerint - stratégiai befektetést jelent Európa energiafüggetlenségébe.

Ukrajna hazahívta konzultációra a moszkvai ügyvivőjét

Ukrajna kedden hazahívta konzultációra Vaszil Pokotilót, moszkvai ügyvivőjét annak nyomán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a két, Donyec-medencei szakadár terület, a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” függetlenségét.

Az ukrán elnök - arra reagálva, hogy Moszkva elismerte a két, délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot” -, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”.

Putyin felhatalmazást kapott a hadsereg külföldi bevetéséhez

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnöknek kedden a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.

A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.

„Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első” - jelentette ki Vlagyimir Putyin kedd este újságíróknak.

„Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” - tette hozzá.

Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek - Kijev és a köztársaságok - béketárgyalások révén fogják rendezni.

Putyin szerint a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását - vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Kijelentette, hogy „a minszki megállapodások többé nem léteznek”. A korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett dokumentumok érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, „nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást”.

Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt „lenullázott”.

Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai kötött akarja helyreállítani régi birodalmát.

„Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” - mondta.

Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben „államcsíny” és „törvénytelen hatalomátvétel” történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.

„Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” - hangoztatta.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy a feszültség csökkentése helyett arra törekszik, hogy Oroszországot kibillentse egyensúlyából és visszatartsa a fejlődésben.

Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök „kiegyensúlyozatlan és önállótlan” ember, aki „közvetlenül függ amerikai gondnokaitól”, és akitől „mindenre lehet számítani”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye „a jövő kérdése”. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, „ezért a kialakult valóság nyert elismerést”.

„Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva” - mondta. Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megye háború előtti határát ismerte el államhatárnak.

A szóvivő a politikának a gazdasággal történő  összekapcsolására irányuló kísérletnek nevezte, hogy Németország felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, és hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtont „nem hagyja nyugodni” Oroszország és Európa energetikai együttműködése. Zaharova szerint az Egyesült Államoknak „teljes függőségbe kellett hoznia Ukrajnát, mert ezen az országon keresztül ment az energiaáramlás Európa többi része felé - itt irányítható politikusokra, irányítható kormányokra és elnökre volt szüksége”.

Putyin: A minszki megállapodások többé nem léteznek

A minszki megállapodások többé nem léteznek - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este újságíróknak.

Putyin korábban az ukrajnai válság rendezése alapjául szolgáló megállapodás megszűnéséért Kijevet hibáztatta, rámutatva, hogy az ukrán vezetés többször nyilvánosan kijelentette: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat. Oroszország pedig „nem tudta tovább eltűrni a Donyec-medence népe elleni népirtást” - fogalmazott az orosz elnök.

Leszögezte, hogy Oroszország katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”.

Pusilin: Moszkva nem csak a szakadárok kezén lévő területeket ismerte el

Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll - állította kedden a Moszkva támogatását élvező szakadár terület, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője kedden.

Gyenyisz Pusilin az orosz állami televízióban nyilatkozva kijelentette, hogy a nem szakadárok ellenőrzése alatti donyecki terület kérdését később oldják meg.

„A határ kérdése nem egyszerű, később fogjuk rendezni” - mondta.

A szakadár vezető szerint a kérdésben a „Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság alkotmánya a mérvadó”. Ezek az alkotmányok ott jelölték ki a két régió határait, ahol 2014 májusában az Ukrajnától történő elszakadásról szóló népszavazást tartották.

Pusilin azt állította, hogy egyelőre nincsenek orosz katonák a kelet-ukrajnai szakadár területeken.

„A saját erőinkre akarunk támaszkodni” - mondta, utalva a megyében folyó mozgósításra. „A Donyecki Népköztársaság csak szükség esetén folyamodik külső katonai segítségért” - jelentette ki.

Ukrán oldalról folytatódik az ágyúzás - mondta Pusilin -, ezért a polgári lakosságot továbbra is biztonságba kell helyezni Oroszországban.

Erdogan: Ankara ellenez minden, Ukrajna területi egységét célzó döntést

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden telefonon leszögezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Törökország ellenez bármely döntést, amely Ukrajna területi egységét célozza, miután Moszkva bejelentette, hogy elismeri két kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét - jelentette a Reuters brit hírügynökség kedden.

A török elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megismételte, hogy Törökország elfogadhatatlannak tartja a Kreml döntését, és azt javasolta, „minden lehetséges diplomáciai eszközt vessenek be a nemzetközi térfélen” a válság megoldása érdekében.

A közlemény nem szólt arról, hogy Erdogan beszélt-e Zelenszkijjel a büntetőintézkedésekről a telefonhívás során.

Vlagyimir Putyin orosz elnök lépése nyomán az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szembeni lehetséges büntetőintézkedéseket jelentett be és továbbiakat fontolgat. fontolgat. Törökország, amely a Fekete-tenger felségvizein határos Ukrajnával és Oroszországgal is, elméletben ellenzi a szankciókat.

A hétfő óta szenegáli látogatáson tartózkodó török államfő Dakarban újságíróknak nyilatkozva is kitért az ukrán helyzetre. „Elfogadhatatlannak” minősítette a két délkelet-ukrajnai „népköztársaság” orosz elismerését. „Ezt a döntést mi elfogadhatatlannak tartjuk. Felszólítjuk az érintett feleket, hogy tegyenek tanúbizonyságot jószándékukról és tartsák magukat a nemzetközi joghoz” - fogalmazott Recep Tayyip Erdogan.

Mario Draghi: El kell kerülni a háborút Európa szívében

Elítélte Moszkva bejelentését a donyecki és luhanszki területek független köztársaságként történő elismeréséről Mario Draghi miniszterelnök, aki szankciókat szorgalmazott az Európai Unió részéről Oroszországgal szemben.

Mario kijelentette, hogy a két terület függetlenségének elismerése „Ukrajna demokratikus szuverenitása és területi integritása elfogadhatatlan megsértésének” számít.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Róma folyamatosan kapcsolatban áll szövetségeseivel „a válság békés megoldása érdekében, a háborút elkerülendő Európa szívében”.

Megkerülhetetlennek nevezte a felek közötti párbeszéd fenntartását, hozzátéve, hogy „az Európai Unió keretein belül már az Oroszországgal szembeni intézkedések és szankciók meghatározásán dolgozunk”.

Mario Draghi egyik korábbi sajtótájékoztatóján már kifejtette, hogy a szankcióknak „hatásosaknak és fenntarthatóknak” kell lenniük. Hozzátette: köztudomású, hogy az Oroszországgal szembeni szankcióknak „erőteljesebb következményeik lennének Olaszországban, mint más országokban, (..) mivel a közvetetten az energiapiacot is érintő szankciók azt az országot érintenék, amely a legtöbb gázt importálja”. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Olaszország  kizárólag gázzal bír, nem használ atom- és szénenergiát, „tehát jobban kiszolgáltatott”. Kifejtette: „tanulmányozzuk, hogy Olaszország miként tud más energiaforrásokat biztosítani magának, ha az Oroszországból érkező gáz nem lesz biztosított”.

Korábbi olasz sajtóértesülések szerint Mario Draghi Moszkvába készült, de helyette a külügyminiszter Luigi Di Maio látogatott az orosz fővárosba és Kijevbe. Az olasz diplomácia vezetője szerdán számol be útjáról és tárgyalásairól a római parlamentben. Draghi nem lesz jelen a beszámolón.  

Luigi Di Maio várható beszámolóját kevésnek ítélte meg az ellenzéki jobboldali Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezetője, Francesco Lollobrigida, aki szerint távolmaradásával Mario Draghi „lenézi” a parlamentet.

Az ukrán válsággal kapcsolatban a baloldali Demokrata Párt (PD) „határozott fellépést” sürget, az Európai Unión belüli egyeztetett szankciókkal Oroszország ellen. Ugyanezt szorgalmazza az Öt Csillag Mozgalom (M5S).

A szintén kormánypárti, jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI), valamint a Liga óvatosságra intett a szankciókkal kapcsolatban

Az Il Giornale című napilap kedden arról írt, hogy a baloldali erők Silvio Berlusconi közvetítését sürgetik. A volt miniszterelnök, a FI elnöke, köztudottan az orosz elnök Vlagyimir Putyin közeli barátjának számít. Elsőként Filippo Sensi a PD-képviselője jegyezte be közösségi oldalán, hogy „egyáltalán nem lenne rossz, ha Berlusconi találna két szabad percet, és telefonálna Putyinnak”.

Stoltenberg: Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen

Minden jel arra utal, hogy Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen; az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, veszélyeztetik területi egységét és az európai biztonságot - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően kedden.

Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult, Oroszország szította feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus.

Kijelentette: a krízisért egyedül Oroszország felelős. A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz provokációira sem. Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról, továbbá sürgeti Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására - mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg hangsúlyozta, a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok, Donyeck és Luhanszk önállóságának orosz elismerése nemzetközi jogba ütközik, jelentősen mélyíti a feszültséget, és destabilizálja Ukrajnát. Az orosz katonaság telepítése az érintett tartományokba pedig meghiúsíthatja a konfliktus békés megoldásárra irányuló erőfeszítéseket.

Kiemelte: a NATO továbbra is erős politikai támogatást nyújt Ukrajnának, a szövetséges országok pedig felszereléssel és pénzügyi hozzájárulással segítik az ukrán önvédelmet. A szövetség Oroszországot egyúttal arra figyelmezteti, magas árat fog fizetni minden agresszív fellépésért Ukrajna ellen.

„A NATO továbbra is eltökélt minden szövetséges védelme mellett bármifajta agresszióval szemben” - fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: Európa és Észak-Amerika szoros szövetséget alkot a NATO-n belül, elkötelezett egymás védelme és biztonságának megőrzése mellett.

A NATO kész a párbeszédre Oroszországgal a politikai megoldás közös megtalálására - tette hozzá a NATO-főtitkár.

Schallenberg: Még lehetséges a diplomáciai megoldás

Még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút - jelentette ki kedden Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az ukrajnai válság diplomáciai úton történő rendezésének szerinte nyitva álló lehetőségére utalva.

A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsa keddi, bécsi rendkívüli ülésén szólalt fel, amelyet annak nyomán hívtak össze, hogy Vlagyimir Putyin hétfőn este elismerte a luhanszki és donyecki „népköztársaságok” szuverenitását.

„Oroszország számos figyelmeztető jelzés ellenére a rossz utat választotta” - mondta az osztrák néppárti politikus. Hasonlóan Karl Nehammer osztrák kancellár előző napi felhívásához, ő is az EBESZ keretén belüli tárgyalásos rendezést sürgetett, amellyel szerinte elejét lehetne venni egy orosz katonai beavatkozásnak.

„Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése Ukrajna szuverenitásának és területi épségének súlyos, elfogadhatatlan megsértését jelenti” - hangsúlyozta a külügyminiszter. Oroszország - mint fogalmazott - ezzel az egyoldalú, nemzetközi jogot sértő lépéssel „eltemette” a konfliktus békés rendezését szolgáló minszki megállapodásokat. Schallenberg Ausztria szolidaritásáról biztosította Ukrajnát.

Kiemelte, hogy az Európai Unió összehangoltan és egységesen fog fellépni az ügyben.

Schallenberg szerint különösen fontos szerep hárul az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójára, amelynek „szeme és füle” nélkülözhetetlen a gyorsan változó viszonyok és a masszív félretájékoztatási kampányok közepette. Reményét fejezte ki, hogy az EBESZ-megfigyelők biztonságát és mozgási szabadságát szavatolni fogják.

Schallenberg egyben felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza hétfői döntését. „Még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, még nem hangzott el a diplomácia utolsó szava” - tette hozzá, mondván, hogy a tartós biztonság és stabilitás Európában csakis Oroszországgal együttműködésben lehetséges.